A megújuló energia aránya 2035-ig reálisan az ötven százalékot sem érheti el, a 2040-es évek végéig egyre csökkenő mértékben, de szükség lesz a fosszilis energiára, a nukleáris energiára pedig még azután is - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo elnök-vezérigazgatója Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
"A Magyarországon akkumulátor- és elektromos autógyárakat építő kínai cégek felismerték azt, hogy az Orbán-kormány képtelen megoldani az energiaigényüket, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és saját naperőműveket fognak építeni" - jelezte egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzleti forrás a Vsquare-nek, amely értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz. A magyarországi naperőművek terjedésének kilátásairól, a zöld áram beszerzés és elosztás kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferencián, további részletek itt érhetők el.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
Megkezdődött a „Kaba 2” naperőmű építése Kelet-Magyarországon Kaba határában – jelentette be közleményében a MET Csoport. Ez a cégcsoport hetedik hazai fotovoltaikus projektje, amely a tervek szerint 2024 második felében kezdi meg a kereskedelmi működést.
Jelentős pozitív szabályozási módosulások történek év elejével a jellemzően iparvállalatok energiaigényének kiszolgálását célzó nagyobb úgynevezett on-site erőművek létesítésének megkönnyítése érdekében. A jogszabályváltozások lendületet adhatnak a hosszú távú vállalati villamosenergia-adásvételi szerződések (cPPA) keretében megvalósuló, elsősorban naperőművek hazai piacának, ami gazdasági és klímaszempontból egyaránt kedvező fejlemény. A szegmens Magyarországon egyelőre több ok miatt gyerekcipőben jár, és az így telepített kapacitás mindössze 100 és 200 MW között alakul, de szakértők szerint ennek a helyzetnek nem csak az energiaéhes ipar kiszolgálása miatt, hanem azért is mindenképpen változnia kell, mert a jókora tervezett új naperőművi (és energiatároló) kapacitás, illetve termelésének piacra vitele egyébként nem tűnik biztosíthatónak.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A retail szektor idei legnagyobb napelem-beruházása valósul meg azzal, hogy az Auchan Magyarország és az Auchan Korzókat kezelő Nhood Hungary az ingatlanok energiahatékonyságának növeléséért az épületek tetejére napelemeket telepít 20 millió euró értékben. Ezzel a kiskereskedelem legnagyobb napelemparkját tudhatják magukénak a tulajdonosok.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az erőmű hálózati csatlakozásának igénybevételére rendelkezésre álló 2024. január 30-i határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérhették azok az erőműfejlesztők, akik az erre vonatkozó kérelmüket tartalmazó egyoldalú nyilatkozatot legkésőbb 2024. február 5. napjáig igazolható módon megküldték az elosztóhálózat-üzemeltető társaságnak - derült ki a kormány január 31-i rendeletéből.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
A koronavírus-világjárvány és az energiaválság kivételesen erős éveket hoztak az európai uniós napelem-szektor számára, de a következő 4 évben több kihívás hatására jelentősen lassulhat az évente telepített új kapacitás nagysága - áll az európai napenergia iparági szervezet jelentésében.
Magyarországon 2020 és 2023 között több száz kisebb-nagyobb (5-100 megawatt kapacitású) naperőmű épült, vagy állt előkészítés alatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2 gigawattnyi, háztartási méretű kapacitást meghaladó méretű erőművi kapacitás készült el, és további mintegy 1 gigawattnyi kapacitás van ún. „ready to built” állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor menedzsere.
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét - jelentette ki Lantos Csaba a 48 MW-os kiskunhalasi naperőmű keddi átadó ünnepségén. Az energiaügyi miniszter a háztartási méretű kiserőművek kapcsán megjegyezte: korábban a kormány 2030-ig azt tervezte, hogy eléri hazánkban az ilyen rendszerek száma a 200 ezer darabot, de mivel ezt már mostanra jócskán túlszárnyaltuk, így belátható időn belül 300 ezer ezerre emelkedik ezek száma. Ez a már folyamatban lévő projektekből, és az új lakossági napelemes pályázatból együtt könnyedén összejöhet, hiszen ott ahogy Lantos is jelezte: már 24 ezer felett jár az előregisztrációk száma.
2023-ban több mint 1500 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai összefoglalták, hogy az ingatlanjog, energiajog és versenyjog területén melyek azok a legfontosabb jogszabályváltozások és trendek, amelyekre érdemes figyelniük a gazdasági élet szereplőinek.
Erős szakmai programmal készülünk a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciánkra, egy új egésznapos szakmai rendezvényünkre, amelyet április 11-én tartunk. A konferencia tervezett programja itt már elérhető, és Extra Early bird áron itt még regisztrálhat az eseményre.
Megalakul az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége az önkormányzat vezetésével – jelentette be a település polgármestere.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
