Áprilisban ismét, második hónapja csökkent a magyar villamosenergia-rendszer bruttó havi felhasználása éves összevetésben a MAVIR adatai alapján, igaz a háztartási méretű kiserőművekkel együtt nézett adatot csak később ismerjük meg.
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Az önellátó energiatermelés iránti igény megugrott a magas energiaárak idején, azonban az árak konszolidációjával az érdeklődés alábbhagyott, a saját villamos energia előállításában pedig a teljes önellátás még nem gazdaságos – többek között ezt állapították meg a DLA Piper Hungary szakértői, amikor sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
Magyarországon 2 gigawatt potenciálisan értékesíthető, már termelő naperőművi kapacitás épült fel az elmúlt években. További 1 gigawatt még megépítendő, de a tervezése és engedélyezése már olyan fázisban tart, ami már így is piacképessé (ready to build) teszi a projekteket. Az erőművek mérete szerint a piac elaprózódott, ám a tulajdoni arányok miatt további koncentráció nem várható. Ennek ellenére a napelemparkok piaca felfutás előtt áll - írja elemzésében Szőlősi Ferenc a KPMG Corporate Finance Advisory üzletágának igazgatója és Böröcz Artúr Zoltán, a tanácsadócég Energy & Utilities üzletágának igazgatója.
Az Európai Unió államai az elmúlt időszakban jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére irányuló céljaikat, de a villamosenergia-hálózat és rugalmasságának fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg messze elmaradnak az ehhez szükségestől több elemzés egybehangzó eredményei szerint. Megfelelő energiarendszer-tervezés nélkül Európa azt kockáztatja, hogy a szekeret fogja a lovak elé, és elbukja energia-, illetve klímapolitikai céljait.
Minden idők második legalacsonyabb napközbeni áramára alakult ki múlt vasárnapra a magyar áramtőzsdén, és sorozatban már a hetedik egymást követő napon negatív napközben a másnapi áramár, mindez pedig óriási változásokat jelent, többek között a Paksi Atomerőműre és az ipari fogyasztók áramszámlájára is – derül a Portfolio rövid vizsgálatából.
A napenergia aránya az áramtermelésben Magyarországon harmadik legmagasabb a világon - írja Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium egy friss tanulmányra hivatkozva.
Az idei első negyedévben összesen 282 megawattal (MW) nőtt a hazai fotovoltaikus naperőművi kapacitás a saját célra termelő naperőműveket nem számítva, jócskán elmaradva a 2023 első három hónapjában látott, rekordnak számító 516 MW-os bővüléstől.
Újabb rekordot hozott a múlt hónap utolsó napja a nagyobb méretű napelemes rendszerek termelésében - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
A lakossági napelemes pályázatokban működő jelenlegi finanszírozási modellel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait Szolnoki Balázs Ádám, a MANAP iparági egyesület elnöke az energiaügyi miniszternek írt levelében. A szervezet egyenesen úgy véli: ez a pályázati kifizetési modell tönkreteszi a magyar napelemes kisvállalkozásokat.
Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre. „A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.
Az új technológiák és megoldások számos lehetőséget kínálnak a vállalatoknak arra, hogy akár energiaközösségekbe tömörülve, akár PPA-konstrukcióval és egyéb mérőórán túli megoldásokkal a megújulóenergia-ellátásukat növelve javítsák energiamenedzsmentjük hatékonyságát. Az elmúlt évek jelentős előrelépést hoztak, azonban számos kihívás és további megoldandó feladat is mutatkozik e tekintetben - hangzott el a Portfolio 2024-es Vállalati Energiamenedzsment konferenciájának záró panelbeszélgetésében (Szabad a pálya a mérőn túl – A megújuló energiatermelés lehetőségei, korlátai, az energiaközösségek felértékelődő szerepe).
A naperőmű kapacitás növekedésének hatásait nem csak rendszerirányítói és elosztói szinten nehéz kezelni, de a fogyasztó oldali árrugalmasság sem feltétlenül van még az optimális szinten. Előbb-utóbb azonban – a túlkínálatos időszakok eredményeként kialakuló nagyon alacsony (sokszor negatív) villamosenergia-árak jelzését követve – várható a fogyasztói szokások megváltozása is, azaz a kereslet erősebb alkalmazkodása a megváltozott piaci árakhoz - mondta el Luczay Péter, az Alteo termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A német Amprion villamosenergiahálózat-üzemeltető tavaly több mint kétszeresére, rekordösszegre növelte hálózatbővítő beruházásait, és jól halad az átviteli kapacitás bővítésével - közölte csütörtökön a vállalat vezetője.
A Portfolio által szervezett Vállalati Energiamenedzsment 2024 konferencián adott elő Berényi Gábor, a Smart Solar ügyvezetője. Berényi az optimalizált energiatermelésről és felhasznásról beszélt egy vállalati esettanulmány példáján keresztül.
Április 5-én reggel a MEKH közzétette a honlapján a „Betáplálási irányú csatlakozásokról szóló adatbázist”, amely transzparenssé teszi, hogy a 0,5 MW feletti kategóriában kik és hol működtetnek nap- és szélerőművet Magyarországon, illetve – ami talán most még fontosabb – hol és kinél vannak a már csatlakozási engedéllyel rendelkező kapacitások. Ez számos fontos információt tartalmaz az energetikai szektor és az ipari fogyasztók számára is, mivel nagyságrendileg növeli a transzparenciát a naperőművi piacon, és megkönnyíti a szereplők egymásra találását. Ennek kontextusáról és hatásairól szól jelen gyorselemzésünk.
Aláírásra került a megállapodás, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Közzétette pénteken a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal azt az adatbázist, amely bemutatja, hogy hol és milyen betáplálási kapacitással működnek már nap- és szélerőművek az országban, és hol, mikori csatlakozási dátummal vannak kiadott engedélyek. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
