Erősen zárult július hónap a MÁP+ jegyzései szempontjából, a múlt héten ugyanis 82,1 milliárd forintnyi jegyzést fogadott el az ÁKK. Nem feltétlenül új pénzek beáramlásáról van szó, ugyanis több mint 300 milliárd forintnyi lakossági kézben lévő állampapír járt le a múlt hónapban, a MÁP+ kötvénybe ehhez képest „csak” 230,5 milliárd forint áramlott.
Sokak számára meglepő lehet, pedig igaz: ha fiatal házasként felvesszük a babaváró hitelt, és a felvett összeget szuperállampapírba fektetjük, még mindig egy 10% feletti nominális hozamú rendszeres megtakarítást állíthatunk elő a magunk számára gyermekvállalás nélkül is. Cikkünkben bemutatjuk számításainkat arról, mekkora forintösszegű nyereséget jelent ez az ÁKK ezen a héten közzétett adatai alapján, és hogy mire kell figyelni e befektetésnél a buktatók elkerülése végett.
Még az is kétszámjegyű hozamot érhet el, aki júniusban veszi fel a babaváró hitelt, hogy aztán szuperállampapírba fektesse 5 évre, gyermekvállalási cél nélkül. Az ÁKK adatai és saját számításaink szerint mégsem érdemes a jövő hónapra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget, ugyanis kicsit megint romlani fog a helyzet. Fontos, hogy az általános hiteltörlesztési moratórium a március 18-a után folyósított kölcsönökre már nem igényelhető.
Amíg egy fiatal házaspár legalább egyik tagja munkahellyel rendelkezik, addig akár egy jelentősebb családi tartalék felépítésére is jó választás lehet a babaváró hitel felvétele. A bankok továbbra is 0%-os kamattal kínálják a hitelt, ami 5 éven belüli gyermekvállalás esetén a futamidő végéig így is marad. A törlesztési moratórium azonban hozott némi változást a babaváró hitel esetében is, ezeket is összefoglaljuk cikkünkben. Apró bizonytalanságot jelent, hogy az állami garanciadíjjal kapcsolatos eltérő értelmezések miatt maguk a bankok sem tudják biztosan, hogy 42 ezer vagy 46 ezer forint legyen-e az idei törlesztőrészlet azoknál, akik mostanában veszik fel a 10 milliós hitelt, de ez hamarosan tisztázódhat.
Még az is kétszámjegyű hozamot érhet el, aki májusban veszi fel a babaváró hitelt, hogy aztán szuperállampapírba fektesse 5 évre, gyermekvállalási cél nélkül. Az ÁKK friss adata és saját számításaink szerint mégsem érdemes májusra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget, ugyanis kicsit megint romlani fog a helyzet áprilishoz képest. Fontos, hogy az általános hiteltörlesztési moratórium a március 18-a után folyósított kölcsönökre már nem igényelhető.
Az eddig látott számok alapján is sejteni lehetett, ami már biztos: történetének leggyengébb hónapját zárta márciusban a szuperállampapír, a jegyzések alig érték el a 144 milliárd forintot.
Kétszámjegyű hozamot érhet el, aki szuperállampapírba fekteti a babaváró hitelt még akkor is, ha egyáltalán nem tervez gyermeket vállalni a következő 5 évben – írtuk többször az elmúlt hónapokban. Ez továbbra is igaz, ám az ÁKK friss adata és saját számításaink szerint nem érdemes áprilisra halasztania a hitelfelvételt annak, aki eddig nem vette fel a babavárót, de befektetné az összeget.
A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
Többek között a nyugdíjkötvényről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban. Van pár újdonság: a végső simításokat végzik a konstrukción, minél fiatalabb korban lesz érdemes elindítani, versenyképes lehet a MÁP+-szal és nem gondolkoznak adókedvezményben hozzá, így Varga szerint nem fogja kiszorítani a nyugdíjpénztárakat.
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében. A piac szereplői március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánk öngondoskodási kerekasztal-beszélgetésén fogják értékelni a helyzetet.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
Az ÁKK friss adatai alapján nem érdemes megvárniuk a márciust azoknak, akik nem (feltétlenül) vállalnak gyermeket a következő 5 évben, de befektetési célra felvennék a babaváró hitelt. Míg egy februárban felvett hitel MÁP+ kötvénybe történő befektetésével még 1 millió forint feletti hozamot lehet elérni 5 év alatt, a márciusi hiteleknél ez már 1 millió alatt lesz.
Piaci forrásaink szerint továbbra is tartja magát a pletyka, hogy megszüntetné a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adókedvezményét, jelentős előnybe hozva az idei első félévben megjelenő új állami megtakarítási formát, a nyugdíjkötvényt. Az életbiztosítások értékesítői már amúgy is szenvednek egy másik állami kötvény, az évi 5%-os kockázatmentes hozamot ígérő szuperállampapír miatt, ezért a téma a Portfolio március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciáján is kiemelt figyelmet kap. A közhiedelemmel ellentétben a MÁP+ havi rendszerességű megtakarításra, így nyugdíjcélú befektetésre is kiválóan alkalmas, valós piaci versenytárs a biztosítók és a nyugdíjpénztárak számára. Bemutatjuk, miért és hogyan.
Egy év alatt 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya tavaly, év végén már több mint 9200 milliárd forintnyi megtakarítás volt bennük. Ennek harmadát a szuperállampapír adja – derül ki az ÁKK friss közleményéből.
Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal és a lakásárak változásának kérdésével, melynek során a szakértőket megkérdezve kérdőíves felmérést is készítettünk. A piaci folyamatok azonban gyakran összetettebbek annál, hogy néhány válaszlehetőséggel körül lehessen írni azokat, ezért három szakártőt arra kértünk, hogy az idén várható trendekről részletesebben is mondjanak véleményt.
Készpénzcsökkentő törekvések ide, szuperállampapír oda, átlépte decemberben a 6600 milliárd forintos szintet a forgalomban lévő készpénz állománya – mutatják az MNB friss adatai.
Több alkalommal írtunk már arról, hogy kétszámjegyű hozammal kecsegtet a babaváró hitel felvétele és MÁP+ kötvénybe való befektetése még azok számára is, akik nem vállalnak gyermeket. De mi van, ha kihagyjuk a számításból a babaváró hitelt? – tette fel a kérdést több olvasónk is. Sokan ugyanis nem akarnak vagy nem tudnak élni ezzel a tőkeáttételes lehetőséggel. Kiszámítottuk, mennyit kereshetnek 5 év alatt a babaváró hitel törlesztőrészletének megfelelő, 45-46 ezer forintos havi összeg befektetésével. Ők is magasabb évesített hozamot érhetnek el, mint amit mostanság a lakástakarékok vagy például az életbiztosítások jelentős része kínál.