A Portfolio írt elsőként arról, hogy hamarosan új, nyomtatott verziójú MÁP+ jelenik meg, a különféle címleteket a Postán lehet majd megvenni. A birtokunkba jutott pár exkluzív kép arról, hogy néz ki a fizikai szuperállampapír, cikkünkben erről csináltunk egy galériát.
Újra 100 milliárd forint fölé kúszott a szuperállampapír heti jegyzése, a múlt héten 102, azt megelőzően 115 milliárd forint értékben jegyzett belőle a lakosság. Ilyen magas összegű érdeklődés legutóbb az első hetekben volt a MÁP+ iránt.
Szögezzük le már az elején: nagyon is érthető az ÁKK és az MNB összehangolt lépése. Merthogy valamit lépni kellett. Más kérdés, hogy néhány bűnös miatt most a teljes magyar bankrendszer bűnhődik. Az ok pedig a lombardhitelezés. Létezett ez persze korábban is, de a szuperállampapír megjelenésével drámai méreteket öltött: az MNB számai szerint 250 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági lombardhitel-állomány, amellyel aztán arbitrázs útján szép többlethozamot tudtak a banki ügyfelek a szuperállampaípr amúgysem alacsony kamatához hozzácsapni. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogyan értékeli az ÁKK lépését a piac és mit gondol a szabályozó a szigorításról.
A tavalyinál kisebb ütemben, de továbbra is töretlenül növekszik a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon – mutatják az MNB mai adatai. A lakossági állampapírok értékesítésének felpörgetése ellenére május végéhez képest 174 milliárd forinttal, vagyis 2,8%-kal több készpénzt használtunk szeptember végén.
Meglepetés érheti azokat, akik azt hitték, a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának tavalyi megszüntetésével lezárult a 10% feletti fix befektetési hozam korszaka Magyarországon. Az egyre kedvezőbb babaváró hitel és a szuperállampapír (MÁP+) kombinálásával ugyanis akár azok is elérhetik ezt, akik egyáltalán nem terveznek gyermeket vállalni. Bemutatjuk, hogyan.
Az augusztus végi adatok szerint közel háromszor annyi megtakarítást vonzottak nyolc hónap alatt a lakossági állampapírok, mint bármely más értékpapír-kategória összesen. A nagy kedvencnek számító bankbetétek is csupán 242 milliárdnyi lakossági megtakarítást vonzottak be év eleje óta, a nagy vesztesei pedig az állampapírrohamnak egyértelműen a befektetési alapok. A friss adatokból az is látszik, hogy folyamatosan csökken a lakossági állampapírokon belül az az állomány, ami nem a lakosság kezében van.
Fontos közleményt adott ki az ÁKK, amely az eddig látott, hatalmasra duzzadó lombardhitel-állománynak vetne most gátat. A tehetősebb banki ügyfelek jelentős részben ilyen, rendkívül alacsony kamatozású hitel felvételével értek el eddig plusz hozamot.
A lakossági állampapírok banki értékesítése az államnak és a lakosságnak jól számszerűsíthető költségekkel jár: az állam a bankok részére forgalmazói jutalékot fizet, míg a háztartások számos különféle díjtétellel szembesülnek. Így amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is - írja Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Még az államkincstár sem számított arra a rohamra, ami júniusban jött el a lakossági állampapírok piacán. Különösen rossz volt a helyzet Budapesten, ahol a legnagyobb volt az érdeklődés a MÁP+ iránt – derült ki a Portfolio Öngondoskodás 2019 konferenciáján.
Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el. Merthogy az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5%, mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első szekciójában az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a nyugdíjkötvény továbbra is porondon van, ennek feltételeit most dolgozzák ki és hamarosan már a piacon is elérhető lesz.
Szinte minden fillér, ami a befektetési alapokból kiáramlott a nyár során, a szuperállampapírban keresett magának helyet. A friss statisztikák szerint az elmúlt három hónapban összesen 264 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból, az MNB becslése szerint pedig ebből 253 milliárd a MÁP+-ban landolhatott.
A friss adatok szerint múlt héten újabb 80 milliárd forintért jegyzett a szuperállampapírból a lakosság, ezzel a MÁP+ állománya megközelítette a 2000 milliárd forintot.
A friss adatok szerint nem készpénzből vesznek szuperállampapírt a magyarok, hanem más megtakarításaikban összegyűjtött pénzből. A MÁP+ megjelenését megérezték a részvények, az ingatlanok, a befektetési alapok, de még a nyugdíjcélú megtakarítások is, a nagy kérdés, hogy mit kezdenek ezzel a helyzettel a piaci szereplők. Erről is kérdezzük őket a Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján.
Közel 7000 milliárd forintnyi állampapír van a magyar háztartások kezében az MNB friss, júliusi statisztikái szerint. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökken, és mára 1560 milliárdot tesz ki az az összeg a lakossági állampapírokon belül, ami nem a lakosság kezében van.
A friss heti adatok szerint a múlt héten kicsivel kevesebb mint 80 milliárd forintnyi összegben jegyeztek le a MÁP+-ból, ezzel a konstrukciónak a nyár végével sikerült átlépnie az 1800 milliárd forintos állományt.
A friss heti jegyzés számai alapján nem tett jót a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítésének a múlt heti rövid hét: három nap alatt 52,4 milliárdot jegyeztek le a papírból.
Közel 8500 milliárd forint - ennyi volt forintos lakossági állampapírokban július végén a Pénzügyminisztérium friss tájékoztatója szerint. Egy hónap alatt tehát több mint 426 milliárddal nőtt az állomány, ez elsősorban a MÁP+ kimagasló értékesítésének köszönhető, de valamennyi pénzt az inflációkövető állampapír is bevonzott.
Jelentősen nőtt az ügyfélszámlák száma és a kezelt vagyon is a Kincstárnál az első hat hónapban, a lakossági ügyfelek már több mint 1301 milliárd forintot tartanak kincstári számlákon - derült ki a friss féléves adatokból. Június végén egy kincstári átlagos számlán 5,6 millió forintnyi megtakarítás volt, és kiderült az is, hogy július végéig a Kincstár értékesítette a szuperállampapír 25%-át.