Mennyivel nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum 2021-ben? Hány forinttal emelkedik a nettó minimálbér és a bérminimum? Mennyivel marad több a borítékban? Két táblázatban foglaltuk össze a lényeget.
Rencz Botond, az EY Magyarország vezérigazgatója irányítja a globális tanácsadócég nyolc országot magába foglaló közép-európai csoportját 2021. január elsejétől - közölte hétfőn az EY Magyarország.
A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
Martin Kocher gazdaságtudóst jelölte vasárnap Sebastian Kurz osztrák kancellár a plágiumbotránya miatt előző nap lemondott Christine Aschbacher család- és munkaügyi miniszter utódjául.
A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete is 8,8%-kal nőtt éves szinten tavaly októberben a KSH ma közzétett adatai szerint, ugyanannyival, mint szeptemberben, így a jelek szerint a koronavírus-járvány második hullámának erősödése sem okozott addig érdemi változást a kereseti trendekben. A reálkeresetek tehát októberben nemzetgazdasági átlagban 5,6%-kal, a versenyszférában 6,2%-kal nőttek, sőt: a rendszeres keresetekkel nézve még kissé gyorsabban is. Emellett az alkalmazásban állók létszámában is örvendetes visszaépülés látszik, így ahogy a tegnapi foglalkoztatottsági adatoknál, most a kereseti adatoknál sem látunk törést a járvány mellett.
A mai naptól ismét lehet pályázni a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor bértámogatására. A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló program a koronavírus-járvány első hulláma után közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá összesen több mint 17 milliárd forinttal - írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Január elsején, azaz ma elhagyta az Egyesült Királyság a vámuniót és a közös piacot, és ezzel a gyakorlatban is bekövetkezett a Brexit, ami az élet számos területén hoz mától lényeges változásokat. Az alábbiakban elsősorban az itthon élő magyar állampolgárok szemszögéből világítjuk meg a legfőbb változásokat, így a diákokra, kutatókra, munkavállalókra és idősebbekre vonatkozó fejleményeket foglaljuk össze, illetve az élet több területéről is kiemelünk egy-egy lényeges információt.
Ma ült össze idén utoljára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tárgyaláson nem született megállapodás.
„Munkahelyük megőrzése érdekében ismét bértámogatásban részesülhetnek a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) szektor magasan képzett szakemberei a járványhelyzet miatt, három hónapos időtartamban” – jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kifejtette: a Gazdaságvédelmi Akcióterv részét képező intézkedéssel a kormány célja az ágazatban dolgozó több tízezer munkavállaló tartós foglalkoztatása, a munkabérek fenntartása és új munkahelyek teremtése.
Havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg bruttó 16 100 forintot kaphat munkaadójától a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló. Átmeneti intézkedésről van azonban szó, mértékéről pedig a feleknek kell megállapodniuk. Ha ez nem sikerül, végső esetben akár munkaügyi bíróság is dönthet benne.
„Nem titok, azon dolgozunk, hogy megjelenjen egy iparági nagy játékos, egy olyan szereplő, amely az átmeneti időszakban kisegíti a krízisből a Dunaferrt. Az sem titok, hogy napokon belül eredményt érhetünk el ezen a téren, és olyan céget találunk, amely szó szerint átmenti a vállalatot a válságon” – jelezte a dunaujvaros.com portálnak szerda este adott, ma megjelent interjúban Evgeny Tankhilevich legfőbb- általános vezérigazgató-helyettes. Csütörtökön az általa a munkavállalóknak küldött tájékoztatóból az is kiderült, hogy „a Vnyesekonom Bank támogatását élvező szakmai befektető már konkrét intézkedéseket készített elő a DUNAFERR megsegítésére”, illetve az is, hogy a cégbírósági vonalon is fontos fejlemények történtek. Evgeny Tankhilevich szerint még szilveszter előtt megérkezhet a befektető és utána szerinte 2-3 hét alatt úgy felpöröghet a most 50% alatti termelési kapacitás, hogy a dolgok elindulnak a rendeződés útján, mert maga a cég nem veszteséges.
Eredményesnek tartja a kormány az ágazati bértámogatási programot, amelyet eddig mintegy 7 ezer vállalkozás igényelt több mint 50 ezer munkavállalójára 5 milliárd forint értékben - jelezte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a lengyel Work Service S.A feletti irányításszerzéssel kapcsolatban, magyar piaci érdekeltsége miatt ugyanis a cég befektetőjének valószínűsíthetően be kellett volna szereznie a hazai versenyhatóság jóváhagyását is.
A visszaélés bejelentő rendszerekről egyre többet olvashatunk, ráadásul 2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki pl. a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására. A vállalati kultúrában ennek ellenére továbbra sem népszerűek a visszaélés bejelentési rendszerek.
De hogy állunk Magyarországon és Európában a visszaélés bejelentő rendszerekkel? Mit mutat a közelmúlt tapasztalata? Mi változik 2021-től, mire készüljenek a cégek? Erről kérdeztük dr. Bognár Alexandrát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjét.
Az elmúlt évtizedben sokat erősödött a kockázatkezelés jelentősége és súlya a pénzügyi szektorban. A világ egyik legnagyobb befektetési bankjának életében Magyarország is főszerepet játszott ebben a folyamatban. A Morgan Stanley budapesti központjában 2008-ban alig 10 fővel kezdte meg a működését a kockázatkezelési részleg, míg ma több mint 400 pénzügyi szakember, közgazdász, matematikus dolgozik a legkorszerűbb technológiákra épülő kockázati modellekkel, kockázatelemzéssel és stressz-teszteléssel a Duna-parti irodában, illetve jelenleg javarészt home office-ban. A vállalat risk management részlege az elmúlt 12 évben folyamatosan bővült és most, a járványügyi korlátozások alatt is várják a tehetségeket a sokszínű, nemzetközi csapatba.
December második hetében megjelentek a júniusi részletes munkaerő-piaci adatok. A Központi Statisztikai Hivatal most publikált adataiból kiderült, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén.
Már lehet regisztrálni a Ski43 (SKI For Free avagy Sielés Ingyenesen) országos programjára, amely lehetőséget ad minden magyarországi általános iskolásnak, hogy megismerje Eplényben a közkedvelt téli mozgásformákat. A kezdeményezéshez már a Magyar Síszövetség is csatlakozott.
Egyetemi vagy főiskolai diplomával képzeli el a jövőjét a tizenévesek nagy része – derült ki a Corvinus Egyetem idei felméréséből, amit a 16-20 éves középiskolások körében készítettek. Még mindig a hazai képzések a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek nagyságrendileg ötöde már külföldi intézményekben képzeli el az alapszakos továbbtanulását.