A várt 469 ezer fő helyett „csak” 245 ezerrel nőtt novemberben a nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma az Egyesült Államokban, a megelőző két hónap együttes adatát pedig csak 11 ezer fővel módosították felfelé – közölte ma délután az amerikai munkaügyi tárca.
A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Az előző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt az álláskeresők száma novemberben, azonban a korábbi hónapokhoz képest csökkenést tapasztalt a foglalkoztatási szolgálat. A közel 300 álláskereső fele semmilyen pénzbeli ellátást nem kap.
Októberben a foglalkoztatottak havi létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban, derült ki a KSH adataiból. Két hónap alatt több mint 60 ezer fős a visszaesés. A koronavírus-járvány második hullámában a foglalkoztatás újra csökkenésnek indult, azonban ősszel szezonális hatások miatt is esik a dolgozók száma.
Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.
Az idén a tavalyinál 30 százalékkal kevesebb diák tudott itthon dolgozni, vagyis 120 ezren tudtak hosszabb–rövidebb időre munkába állni - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.
Félelem a cégeknél, remény a munkavállalóknál – vívmány vagy fenyegetés az Európai Bizottság javaslata az európai minimálbérrendszer (és nem a minimálbér) bevezetésére? Magas-e a magyar minimálbér? Az Európai Bizottság javaslatát elemzések és konzultáció előzte meg, és noha egyszerűnek látszik és egyáltalán nem olyan radikális, mint azt előtte sokan gondolták, megváltoztathatja azt, ahogy erről az intézményről gondolkodunk.
A magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) csaknem 10 százaléka biztosnak tartja, hogy a járvány második hullámában szükség lesz elbocsátásokra, további 24 százalékuk nem tartja kizártnak, hogy ilyen lépésre kényszerül – derül ki a MiniCRM felméréséből. A válaszadók 8 százaléka állítja, hogy cége legfeljebb egy hónapig bírja ki a komolyabb lezárásokat. Az adatok azt mutatják, a digitalizáció és az ügyfélkezelés automatizációja növeli a válságállóságot, és a fejlesztést az állam is támogatja.
Bejelentette a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss statisztikáját Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Eszerint tovább csökkent az álláskeresők száma Magyarországon. A friss adat ugyanakkor még mindig jóval magasabb, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt volt.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség elemzése szerint Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolcévenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) összesen több mint 12 milliárd forint forrásigénnyel indított programot az alacsony iskolai végzettségű és a fiatal álláskeresők iránti munkaerő-piaci kereslet élénkítése érdekében. Öt hónapra félmillió forint igényelhető dolgozónként.
Spanyolország elfogadta a nemek közti bérkülönbség betiltásáról szóló rendeletet - írja a Reuters.
Már több mint 50 ezren kérték az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által finanszírozott, országszerte 138 JOGpontban elérhető ingyenes munkaügyi tanácsadást.
Csaknem félmillió magyar került nehéz helyzetbe a koronavírus-válság közepette a KSH friss gyűjtése szerint. Sokan elveszítették az állásukat, mások a vállalkozásuk szüneteltetésére kényszerültek, és vannak, akik csak részmunkaidőben tudnak dolgozni. A jó hír az, hogy a részmunkaidősök száma csökken, azonban a munkanélkülieké nem.
Ha egy munkavállaló koronavírusos lett, akkor a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy - a nagyobb biztonság érdekében – a Nemzeti Népegészségügyi Központ által megnevezett hivatalos kontaktszemélyeken kívül, más dolgozót vagy dolgozókat is kivonjon a munkavégzésből - mondta el az InfoRádiónak a Doktor24 Egészségközpont orvosigazgatója, Spányik Gábor.
A koronavírus-járvány első hullámában a lezárások az otthonról történő munkavégzés elterjedését hozták. Sokáig megjósolhatatlan volt, hogy vajon a home office divatja csak a lezárás idejére erősödik fel, vagy a kikényszerített gyakorlat áttör egy gátat, és a Magyarországon meglehetősen népszerűtlen rugalmas munkavégzés ezen formája tartósabban meghonosodik. Biztosat természetesen még most sem mondhatunk, de a legfrissebb számok alapján úgy tűnik, megmozdult valami.
Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.
Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.
Júliusban gyakorlatilag stagnált a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség Magyarországon a KSH friss adatai alapján.
Az elmúlt két hétben több katás ügyfél is volt, annak ellenére, hogy mióta kinyírták a katát, már csak nagyon...
A német feldolgozóipar válsága a gép- és berendezésgyártókat sem kíméli, sőt - mint Bertram Kawlath, az ágazat...
Kipécézte Lengyelországot a piac, pedig ennek fundamentális oka nincs. Európa rendkívül olcsó, az Egyesült Államok... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
