Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.
Februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban, derült ki a KSH adataiból. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás érdemben csökkent a járvány hatására, amiben szerepet játszik, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság, de meggyengült a hazai elsődleges munkaerőpiac is.
Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.
A magyarok 60 százaléka dolgozna olyan külföldi munkaadónak, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést, a legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, illetve Svájcban vállalnának szívesen így távoli munkavégzést - közölte a Boston Consulting Group (BCG) kedden az MTI-vel.
Magyarországon a cégek átlagosan 3 százalékkal tervezik bővíteni munkaerőállományukat április és június között - derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci előrejelzéséből, amit kedden juttattak el az MTI-nek. A kutatás világszerte 43 országban zajlott, Magyarországon reprezentatív volt a felmérés, amelyben 560 munkáltatót kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékairól.
Már a koronavírus miatt márciusban zárásra kényszerült vállalkozások is elérhetik az ágazati bértámogatás iránti kérelmet a Foglalkoztatási Portálon – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői közleménye szerint. A tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte: a bértámogatást március 31-ig igényelhetik a főként kiskereskedelemben és egyéb szolgáltatások szektorban működő cégek dolgozóik munkahelyeinek megvédése érdekében.
A vártnál kevésbé nőtt a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban februárban, jelezve, hogy a munkaerőpiac nehezen áll talpra, jóllehet az év eleje óta sokat javult a járványügyi helyzet - derült ki az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán közzétett adataiból.
Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent munkaerő-felmérése a foglalkoztatás érdemi csökkentéséről és a munkanélküliség növekedéséről tanúskodott, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) most kiadott, februári adatai alapján alig emelkedett az álláskeresők száma.
55 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt Magyarországon januárban, mint egy évvel korábban, jelentette be a KSH adatainak megjelenése előtt a miniszterelnök. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 100 ezer fő veszítette el a munkáját.
Csütörtök délután folytatódnak a tárgyalások a Continental makói üzemében, ahol szerdán 24 órás munkabeszüntetés kezdődött a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) szervezésében - tájékoztatta a cég az MTI-t.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Az év egészében a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
„Március elsejétől hatályos törvénymódosítás számolhatja fel a jogkövető vállalkozások versenyhátrányát, csökkentheti a munkavállalók kiszolgáltatottságát” - közölte Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy idén tavasztól a jogsértésen ért munkaadók kötelesek lesznek jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.
A világjárvány előtti előrejelzésekhez képest akár 25 százalékkal is többen lehetnek majd azok, akiknek munkát kell váltaniuk - írja a McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya. A pandémia kedvezőtlen hatásai leginkább a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. Korábban megírtuk, hogy a legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. Ezt követően térképeken mutattuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. Most pedig lássuk, hogy mi a helyzet az egyes ágazatokban, iparágakban! Annyit előre elárulhatunk, hogy van olyan iparág, ahol a dolgozók több mint fele minimálbéres vagy bérminimumos foglalkoztatott. De akad olyan is, ahol szinte senki sem kapja a kötelező legkisebb bért.
Megkezdődtek a 2021-es bértárgyalások a BKV-nál, a társaság vezetése egyelőre nem látja a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat - tudatta a cég pénteken az MTI-vel.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. A legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. De attól is függ, hogy mekkora eséllyel foglalkoztatnak valakit minimálbéren vagy bérminimumon, hogy hol lakik. Most sosem látott térképeken mutatjuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. A regionális vizsgálatunk megmutatja, hogy mekkora törés mutatkozik az ország fejlett és fejletlenebb megyéi között.
2021 januárjában Luxemburgban, Írországban és Hollandiában volt legmagasabb a minimálbér az Európai Unión belül, míg Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb. Az adatok értelmezését azonban egy sor dolog nehezíti.
Február 12-én élesednek a tavaly nyáron életbe lépett új társadalombiztosítási törvény fontos rendelkezései: megszűnik az a helyzet, hogy a járulékot fizetők finanszírozzák a társadalombiztosítás rendszerét kijátszók ellátásait - közölte a Pénzügyminisztérium. A változás több mint 9,5 millió embert egyáltalán nem érint. A törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást a nyugdíjasoknak, a diákoknak, a kismamáknak, a közfoglalkoztatottaknak, a munkanélkülieknek, a szociálisan rászorultaknak, a hajléktalanoknak, valamint a foglalkoztatottaknak és a vállalkozóknak.
Magas maradt a foglalkoztatottak száma Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámában. A decemberi adatok mélyére nézve azonban nagyon rossz hónapon vagyunk túl munkaerőpiaci szempontból.
A koronavírus-járvány hatására tartós változásokra számítanak a foglalkoztatásban a magyar munkavállalók, akik egyre fontosabbnak tartják a munkahelyük biztonságát, amelyért áldozatokra is hajlandóak, ám a többség ennél is előbbre helyezi a bérszínvonal megőrzését - derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából.
Az elmúlt két hétben több katás ügyfél is volt, annak ellenére, hogy mióta kinyírták a katát, már csak nagyon...
A német feldolgozóipar válsága a gép- és berendezésgyártókat sem kíméli, sőt - mint Bertram Kawlath, az ágazat...
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Ma egy 25 éves játékos akár több percet tölthet a pályán, mint korábban egy 30 feletti veterán. A ’90-es... 
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
