A Dunaferr felmondta a kollektív szerződést
A Dunaferr Vasas Szakszerveztei Szövetsége pénteken jelezte: a Dunaferr-társaságcsoport felbontja a határozatlan idejű kollektív szerződéseket, illetve azok mellékleteit is.
A Dunaferr Vasas Szakszerveztei Szövetsége pénteken jelezte: a Dunaferr-társaságcsoport felbontja a határozatlan idejű kollektív szerződéseket, illetve azok mellékleteit is.
200 ezer ausztrál dollár (közel 42 millió forint) kártérítést ítélt meg az ausztrál munkaügyi bíróság a BP nevű olajcég dolgozójának, aki egy hitleres mémmel gúnyolta ki főnökét – írja a CNBC gazdasági hírportál.
A koronavírus okozta gazdasági válságra reagálva hirdetett gazdaságvédelmi akciótervet a kormány 2020 tavaszán. A csomag március óta jelentősen átalakult, de az nem kérdés, hogy egyik legfontosabb eleme a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a kormány szerint 1,2 millió ember számára nyújt támogatást. Július 23-án jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak közel fele már célba ért.
Az idei második negyedévében 1352 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami az első negyedévi 1326 forinthoz képest kevesebb mint két százalékos növekedést jelent – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban is befagyni látszanak a bérek, miközben a koronavírus jelentős elbocsátási hullámot is indukált: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője körében 15,8 százalékot ért el a kilépési arány, szemben a 2,8 százalékos belépési aránnyal.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a 2020/2021-es tanévre összesen 2809 hallgatót vett fel. Alapképzésen 2116-an, mesterképzésen 632-en, osztatlan képzésen 61-en kezdhetik meg ősszel a tanulmányaikat. A diákok az új tanévben 13 alapszakon, egy osztatlan képzésen és 21 mesterszakon kezdhetik meg tanulmányaikat - hangzott el az egyetem pénteki sajtó-háttérbeszélgetésén.
A Gazdasági Kabinet javaslatot fogalmazott meg a kormány részére annak érdekében, hogy a jövő tanév tavaszi félévében a szakképző intézmények tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszonyban résztvevők is élhessenek a diákhitel adta lehetőségekkel. A javaslat több mint 57 ezer felnőttoktatásban résztvevőnek és 220 ezer szakképzésben tanuló diáknak hozhat könnyebbséget - tájékoztatott Varga Mihály az MTI-t a kabinet csütörtöki ülését követően.
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Egy számot már biztosan tudni lehet: átlagosan negyedével kevesebben jelentkeztek idén egyetemre, főiskolára, mint 2019-ben. Egyetemi források szerint a jelentkezők létszámának csökkenése országosan, átlagosan a ponthatárok csökkenését vetíti előre. Ugyanakkor lesznek olyan szakok is, ahol a korábbiaknál magasabb felvételi pontszámokra kell számítani.
Júniusban meghaladta a 8%-ot az álláskeresők aránya Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, ami 376 ezer munkanélkülit jelentett. A koronavírus-válság nyomán több mint 110 ezerrel nőtt az álláskeresők száma március és június között, valójában azonban több mint 240 ezren veszíthették el az állásukat. Egyre többen vannak, akik semmilyen pénzbeli támogatást nem kapnak, és júniusban emelkedett a legalább egy éve állástalanok száma is. Az utóbbi hetekben már lassan javul a foglalkoztatási helyzet, azonban a válság előtti munkaerőpiaci helyzet egy ideig még nem tér vissza.
A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a koronavírus-járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált és egyaránt előnyös a munkaadók és a foglalkoztatottak számára. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét, és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás.
14%-kal csökkent 2020 második negyedévében a ledolgozott munkaórák száma globálisan, ez olyan, mintha 400 millió teljes munkaidős állás szűnt volna meg – írja a CNBC az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének statisztikáira hivatkozva.
Egymástól független vagy akár egymás ellen ható prioritásokként kezelik a nagyvállalatok a technológiai és a humán fókuszt – derült ki a Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásának riportjából. Az új koronavírus-járvány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szuperfejlett technológiák csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha alkalmazásukra a munkavállalók is felkészültek. A jelentés szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit.
Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból. A kiélezett helyzetben valóban kiderült, hogy a dolgozók nem díjazzák, ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás, ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik, vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
A KSH ma kiadott adminisztratív adatai alapján áprilisban 200 ezerrel alacsonyabb volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány időszakában a vállalati szféra épített le, míg a költségvetés tartotta a létszámot.
Az uniós tagállamokban a dolgozók 9%-a keres a minimálbér környékén, hazánkban azonban kétszer ennyien, derült ki egy friss kutatásból. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a legkisebb kereset.
A veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése óta a június 15-ei héten csökkent először a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, mindez munkaerőpiaci fordulatot jelez - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.
A koronavírus megjelenése egyfajta katalizátorként hatott: a digitális forradalom ugyan évtizedek óta zajlik, a technológiák már jó ideje elérhetőek, ugyanakkor a vállalkozások jó része ez idáig nem élt velük. A járványhelyzet rávilágított arra, hogy a digitális munkafolyamatok sok esetben kezdetlegesek, és noha hónapok alatt éveket ugrottak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban, van még hová fejlődni.
Az illetékes uniós biztoshoz, Nicolas Schmithez (ld. fenti képünkön) fordul a Magyar Szakszervezeti Szövetség azután, hogy a héten a magyar parlament elfogadta a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló salátatörvénybe ágyazva azt a jogszabályt, amely a Békés Megyei Kormányhivatalnak adta meg a jogot arra, hogy nemzetgazdasági fontosságú beruházás esetén a munkaidőkeret akár 2 évre elnyújtását jóváhagyja, miközben az uniós szabályok legfeljebb 1 éves keretet engednek bizonyos szabályok mentén – jelezte a szakszervezet elnöke a Népszavának.
Az elmúlt két hétben több katás ügyfél is volt, annak ellenére, hogy mióta kinyírták a katát, már csak nagyon...
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
Kipécézte Lengyelországot a piac, pedig ennek fundamentális oka nincs. Európa rendkívül olcsó, az Egyesült Államok... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Ma egy 25 éves játékos akár több percet tölthet a pályán, mint korábban egy 30 feletti veterán. A ’90-es...
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
