A kormány 3 éves bérmegállapodást ír alá, amely lehetővé teszi, hogy az állami közszolgáltató vállalatoknál 15 százalékkal emelkedjenek a bérek 2021-2023-ban összesen 152 milliárd forintból - mondta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Kocsis Máté szerint a jelentős gazdasági növekedés esetén csökkenteni lehet a munkát terhelő adókat ami bérnövekedéshez vezet, 200 ezer forint lehet a minimálbér és 260 ezer a diplomás minimálbér, nyugdíjprémiumot fizetnek és hat havi fegyverpénzt fizetnek ki a rendészeti dolgozóknak.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.
Egy év telt el azóta, hogy a MOME alapítványi fenntartású intézményként működik. A Portfolio az alapítvány kuratóriumi elnökét, Böszörményi-Nagy Gergelyt kérdezte az elmúlt év tapasztalatiról, a távlati célokról, a modellváltás folyamatáról, és arról, mennyire hatékonyan tud együttműködni az egyetem az üzleti szférával.
A koronavírus-járvány időszakában százezrek veszítették el az állásukat Magyarországon, azonban az elmúlt hónapokban már egyre többen találnak maguknak munkát, ahogy lábal ki a gazdaság a válságból. Igaz, tízezrek lehetnek, akik teljesen más szektorban kell, hogy dolgozzanak, mint korábban, hiszen az elbocsátottaknak 3 hónap alatt állást kellett találniuk, ha nem akartak pénz nélkül maradni. Ennyi idő alatt pedig nagyon nehéz megfelelő állást találni, főképp a járvány időszakában. Miközben a munkaerőhiány újra megjelent több iparágban és régióban, az ország északi, keleti és dél-nyugati részén továbbra is súlyos a munkanélküliség.
Alapbéremelést nem, az eddigi Budapest-pótlék fenntartását viszont tartalmazza a BKV vezetése, valamint a szakszervezetek között megszületett 2021-es "bér-részmegállapodás", amit hétfői ülésén a társaság igazgatósága is egyhangúlag jóváhagyott. A BKV által az MTI-hez eljuttatott közleményben kitértek arra is, hogy nem lesz létszámcsökkentés az idén.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
A 2021 KPMG CEO Outlook Pulse felmérés a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett kutatás szerint a vezérigazgatók 96 százaléka nagyobb hangsúlyt kíván adni az ESG szempontok társadalmi (social) elemére, és kifejezetten sokakat foglalkoztat közülük a munkavállalói jólét, a tehetségek megtalálása és megtartása, valamint az esélyegyenlőség témaköre - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
A május 31-én véget ért ágazati bértámogatási programok helyébe június 1-től belépett a kibővített Vállalatok munkaerő támogatása nevű program, amely tízezrek elhelyezkedését segítheti és amelybe bármelyik, legalább egy hónapja regisztrált álláskereső beléphet hat hónapra – jelentette be kedd reggeli közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az Egyesült Államokban továbbra is aggasztó a munkaerőpiaci helyzet, amely a szolgáltatási ágazatot érinti a legjobban, az egyik illinois-i gyorsétterem pedig ingyen iPhone-t kínál az új alkalmazottaknak.
Áprilisban 4 millió 559 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 57 ezer fős csökkenés az előző hónaphoz képest. Az egy évvel ezelőtti beszakadáshoz képest nincs túl sok információtartalma az adatnak, de a válság előtti szinthez viszonyítva (2019 április) 80 ezer fővel dolgoznak kevesebben. A koronavírus-járvány harmadik hullámában tehát úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet kissé romlott, az előző hónaphoz és a válság előttihez képest a dolgozók száma alacsonyabb.
Jövőre két három- és három négynapos hosszú hétvégével számolhatunk, mivel több ünnepnap is hétköznapra esik – jelentette be szombat reggel az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
Az immár egy éve tartó koronavírus-járvány hatásait vizsgálták pszichológusok, akik azt találták, noha a legtöbben a változás és a túlélés szóval jellemezték az elmúlt egy évet, a sok nehézség ellenére mégis megjelentek egyértelmű, előremutató pozitív tendenciák: a munkavállalók önállóbbak, önazonosabbak, a vezetők pedig emberségesebbek lettek.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
Márciusban a koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon – derült ki a KSH friss adataiból. A hivatal azt írja, hogy a foglalkoztatottak száma meghaladja a tavalyi év azonos időszakában mért adatot. Ez nem meglepő, hiszen akkor a koronavírus-járvány első hullámának hatásai miatt jelentősen visszaesett a foglalkoztatás. Azonban, hogy a foglalkoztatottak havi száma elérte az utolsó békeév, 2019 szintjét is, ami arra vall, hogy a munkaerőpiac magára talált tavasszal.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
A COVID-19 járvány gyorsan első számú prioritássá emelte az embert a vállalatok életében, így a HR vezetők munkája alaposan felértékelődött. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a HR kitörjön az „adminisztratív terület” minősítés alól, és értékteremtő funkcióként ismerjék el a cégvezetők, akiknek 60 százaléka még a második hullámban is ’munkaügyi rendszergazdaként’ tekintett erre a részlegre - írja elemzésében Wéber Mátyás, a KPMG szervezetfejlesztésért és változásmenedzsmentért felelős szenior menedzsere.
A vártnál gyorsabb béremelkedésről számolnak be a szakértők, azonban kiemelik, hogy számos kérdőjel övezi a bérnövekedés ütemét.
Új adatokat közölt a KSH a keresetek alakulásáról. Eddig csak az 5 főnél nagyobb cégeket vizsgálták, mostantól azonban az egyik adattábla tartalmazza az egész ország kereseti adatait. Ebből kiderül, hogy a bruttó, a nettó, és a medián is alacsonyabb, mint a szűkebb kör esetében.
Az elmúlt két hétben több katás ügyfél is volt, annak ellenére, hogy mióta kinyírták a katát, már csak nagyon...
A német feldolgozóipar válsága a gép- és berendezésgyártókat sem kíméli, sőt - mint Bertram Kawlath, az ágazat...
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Ma egy 25 éves játékos akár több percet tölthet a pályán, mint korábban egy 30 feletti veterán. A ’90-es... 
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
