Az Európai Unió Bírósága (EUB) június közepén döntött: Magyarországot egy 200 millió eurós (közel 80 milliárd forintos) átalányösszeg megfizetésére, továbbá napi 1 millió eurós bírságot rótt ki egy 2015-ös és 2020-as ítélet végrehajtásának késedelme miatt. Az ügy a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása körüli vitákból ered, amelyet az EU 2020 decemberében jogsértőnek minősített.
A bíróság szerint Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020-as ítéletben foglaltaknak, különösen a menedékkérelmek benyújtásának biztosítása és a menekültek jogainak garantálása terén. Az EUB úgy ítélte meg, hogy a magyar intézkedések ellentétesek az EU közös menekültügyi politikájával és a lojális együttműködés elvével, így a Bizottság behajthatja a 200 millió eurós tételt és a halmozódó napi bírságot is.
A magyar kormány vezető tisztviselői határozottan elutasították az ítéletet. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, június nyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó kifizetni a bírságot, és minden rendelkezésre álló jogi eszközt bevet az ítélet megkerülésére. Orbán Viktor miniszterelnök akkori rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy
a kormány úgy oldja meg a helyzetet, hogy az az EU-nak jobban fájjon, mint Magyarországnak.
Ezek után jelentette be Rétvári Bence belügyi parlamenti államtitkár, hogy a határról egyenesen Brüsszelbe, az Európai Bizottság elé buszoztatják a menedékkérőket. „Ha Brüsszel migránsokat akar, megkapja” – állította.
Az ügy már biztosan bíróság elé kerül
A Magyar Közlönyben szerda este megjelent kormányhatározat szerint az igazságügyi miniszter felhatalmazást kapott a szükséges jogi lépések megtételére.
Az ügyhöz kapcsolódó költségekre 600 millió forintot különítettek el a 2025-ös központi költségvetésből. Ez a döntés megerősíti a kormány szándékát, hogy az EUB ítéletét továbbvigyék, és nemzetközi szinten próbálják érvényteleníteni.
Az ügy komoly politikai konfliktust okozott az Európai Bizottság és magyar kormány között, amiben az elmúlt félévben ambivalens volt a vita menete. A magyar kormány egyrészről a budapesti informális belügyi tanácsi csúcstalálkozón megígérte a távozó Ylva Johansson biztosnak, hogy az áprilisban elfogadott migrációs paktumot átülteti a magyar jogba, míg korábban egy hónappal arról volt szó, hogy megállapodtak az ügy kezeléséhez szükséges menetrendben.
Eközben viszont a politikai kommunikáció igazságtalannak nevezte a mostanra már több mint 400 millió euróig hízó bírságot, amelyet a magyar uniós transzferekből von el Brüsszel.
Bár a kormány határozottan lép fel, a jogi harc évekig elhúzódhat, amíg a napi 1 millió eurós bírság folyamatosan halmozódhat. Az Európai Bizottság továbbra is nyomást gyakorol Magyarországra, hogy a menekültügyi politikát összhangba hozza az uniós jogszabályokkal, miután már kétszer ilyen tárgyú ítéletet hozott.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
