Elszállt a diákok fizetése
Dinamikusan emelkednek a diákmunka-órabérek, Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint idén már az országos átlag is 2000 forint felett alakulhat.
Dinamikusan emelkednek a diákmunka-órabérek, Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint idén már az országos átlag is 2000 forint felett alakulhat.
Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon. Elemzők szerint mindez segítheti a gazdaság növekedését, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a vállalatok a bérek emelése után könnyedén újra hozzányúlhatnak az árakhoz.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai szerint. A költségvetési szférában gyorsabb volt az emelkedés, mint a vállalatoknál, ám nagyon úgy tűnik, hogy a magas bérdinamika a cégeknél is kitart.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
Magyarország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt csökkenést mutatott tavaly, a háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével viszont fokozatos fellendülés várható - írja az Európai Bizottság elemzése. Az infláció visszaesett a korábbi nagyon magas szintről, de a fogyasztás élénkülése, illetve az erőteljes nominálbér-növekedés várhatóan visszafogja majd a további csökkenést. Az államháztartási hiány továbbra is magas marad, a GDP-arányos államadósság pedig az idén várhatóan kismértékben nőni fog.
Kiábrándítóan alakult a februári hazai kiskereskedelmi forgalom, amely annak ellenére fordult csökkenőbe, hogy az embereknek több az elkölthető jövedelme. De vajon hogy alakult mindez a környező országokban? Ezt néztük meg 2019 eleji bázison, akkor bő egy évvel jártunk a koronavírus-járvány kirobbanása előtt.
2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 19,8 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1630 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2022 negyedik negyedévéhez képest 10,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A legalacsonyabb keresetűek tavaly bruttó 244 ezer forintot kaptak, míg a legjobban kereső 20% bruttója 1 millió 240 ezer volt. A különbség kissé csökkent: az első ötöd bére 17,5%-kal nőtt, míg az ötödik ötödben lévőké 12%-kal emelkedett.
Megjelent a Kopint-Tárki konjunktúrakutató friss előrejelzése, amely kifejezetten dinamikus bérnövekedéssel számol. A kutatócég szerint majdnem olyan gyors lehet a reálbérek növekedése (a vártnál sokkal gyorsabb bérdinamika miatt) idén, mint amekkora nominális béremelkedésre számított korábban a piac.
Már csak pár hét maradt hátra az adóbevallás leadásáig, amelyben nyilatkozni lehet arról is, hogy élni szeretnénk-e a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adóvisszatérítésével. Bár éves szinten mintegy egymillió ember igényelhetné az összesen akár 80 milliárd forintot elérő állami támogatást, sok nyugdíjra gyűjtő veszni hagyja az ingyenpénzt.
A kiskereskedelmi forgalom felpörgése még mindig várat magára. A továbbra is mínuszos eredmény mögötti magyarázat az is lehet, hogy az elmúlt időszak még mindig inkább spórolásra és megtakarításra ösztönöz. Egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Checklist hétfői adásában Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfő adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért csökken a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, ha a reálbérek emelkednek és az emelt minimálbért, illetve garantált bérminimumot is megkapták már az érintettek a januári utalással. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza. A második részben a forint árfolyama volt a téma, az ugyanis az elmúlt időszakban erősödött, de a 390 forintos euróárfolyamot nem tudta átvinni. Hogy milyen technikai szintek állhatnak a forint útjában arról Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei béremelkedés nem lesz összhangban a termelékenység bővülésével, az infláció azonban ennek ellenére visszafogottan nőhet, hiszen a kereslet továbbra is gyenge – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásaiból. A szakértőket a januári, vártnál gyorsabb béremelkedés kapcsán kérdeztük.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
Az idei évben számos fontos változás történt – főként a minimálbér emelkedésének köszönhetően – a személyi kedvezmények terén, melyek érintik a súlyos fogyatékossággal élők adózási helyzetét. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, kik jogosultak a kedvezményre, mekkora támogatási összeg jár nekik, mik a jogosultsági feltételek, és hogyan lehet érvényesíteni az adóelőnyöket.
A Tesco megemeli az angliai dolgozók fizetését, a lépésre részben amiatt van szükség, mert emelkedik a minimálbér, a kiskereskedelmi láncok pedig próbálják megtartani a dolgozóikat, írja a BBC.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
