A polgármesterek illetményének emelését kezdeményezte október 1-jétől a közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy, az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslatban - mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szerdán.
A bérfelzárkóztatás, különös tekintettel a minimálbér 1000 euróra, illetve az átlagbér 1 millió forintra történő emelés csak akkor lenne reális, ha a vállalkozások megfelelő kompenzációt, tehercsökkentést vagy támogatást kapnának – írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sajtóközleményében. Úgy látják, enélkül a bérköltségek növekedése nem finanszírozható, különösen, hogy a béremelkedés sok esetben nem áll összhangban sem a termelékenységgel, sem a gazdasági növekedéssel vagy az inflációval.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a jövő heti kormányülést követően tervez részletesen bemutatni egy átfogó gazdasági akciótervet, amely három fő célkitűzést tartalmaz: a megfizethető lakhatás biztosítása, gyors bérkonvergencia elérése, és a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása a Demján Sándor-program keretében.
A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése - mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
Az idei jelentős növekedés után jövőre is nagymértékben emelkedhet a kékgalléros munkavállalók fizetése – derült ki a Gi Group kutatásából. A képzett kékgallérosok körében elérkeztünk a bruttó 500 ezer forintos fizetéshez, de a nyelveket beszélő munkavállalók már 1 millió forint közelében is kereshetnek a hiányszakmákban.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
Oláh Dániel a magyar gazdaság függőségének csökkentését sürgeti az EU-tól és Németországtól, megfizethető lakhatást javasol az Airbnb szabályozásával és alacsony kamatozású hitelekkel, valamint a minimálbér emelésével ösztönözné a termelékenységet. Véleményem szerint azonban az EU-s függőség nagyrészt adottság, a keleti nyitás politikája pedig nem hozott változást. A lakhatás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az olcsó hitelek csak növelik az ingatlanárakat, nem csökkentik azokat. A béremelések első körben rontják a termelékenységet, mivel ezek növelik a termelési költségeket és versenyképességi problémákhoz vezetnek. A magas nyomású gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetünkben inkább inflációt, mint növekedést eredményez, ezért inkább a termelékenység növelésére kellene koncentrálni, és nem a teljesítmény nélküli béremelésre.
Orbán Viktor 2-3 éven belül szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért. A Munkástanácsok támogatja ezt, de részletesebb érdekegyeztetést szorgalmaznak.
Orbán Viktor nagy meglepetést okozott ma reggel a Kossuth Rádióban, amikor az 1 millió forintos átlagbér eléréséről beszélt. Az 1000 eurós minimálbért sem 2028-ra, hanem 2026-27-re szeretné elérni a miniszterelnök. Mindez teljesen felboríthatja a körvonalazódó, 3 éves bérmegállapodást.
A kormány jöveledempolitikai kijelentései mintha nem igazán érnének össze. Hacsak...
A japán kormány új gazdasági csomagot készít elő az emelkedő megélhetési költségek ellensúlyozására. Shigeru Ishiba miniszterelnök pénteken hivatalosan utasította minisztereit a csomag összeállítására, amely a deflációból való kilábalást tűzte ki elsődleges célként.
Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a kormány Bankszövetséghez intézett kéréseivel foglalkoztunk. Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét egyebek mellett arról kérdeztük: reális-e, hogy a bankok a teljes lakáshitelezésben 5 százalék alatti THM-et vezessenek be, esetleg szűkített formában, a hitelek egy részére valósulhat meg a kormány elképzelése? A második részben a minimálbér-emelésről volt szó, ugyanis a Portfolio megtudta, mennyi lehet a legkisebb fizetés 3 év múlva. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A műsorban szó volt a diplomások fizetéséről is.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üzleti rendezvényén. A tárcavezető előadásában hangsúlyozta: magyar kkv-k felé kell fordulni, ezt szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül hamarosan felállításra kerülő új államtitkárság is.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Sikerült összeveszni Trump párttársával.
Merre halad tovább a bankszektor és a gazdaságpolitika kapcsolata?
Milyen a horvát, a szlovén és a szerb piac?
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
