Harmadával drágulhatnak az alapszámlák idén, a bankok kínálatában kötelezően megjelenő csomagot legfeljebb 1334 forintos havidíjért vehetjük igénybe. A hazai bankok számlacsomagjai között azonban találni akár ennél olcsóbb ajánlatokat is, érdemes a bankolási szokásainknak megfelelő ajánlatot választani.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
Az eddigiekhez képest jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, ami azt jelentheti, hogy a forgalom elmozdult a mélypontjáról. Jelentős visszapattanásra azonban még várni kell, utóbbi januárban jöhet, hiszen már megérkezett a bankszámlákra az emelt összegű minimálbér és garantált bérminimum. Éves bázison még mindig jelentős a csökkenés, a tavalyi Black Friday szerényebb lehetett, mint a 2022-es.
Az éves török infláció decemberben elérte a 64,8%-ot, ami kissé meghaladta az előző hónapit, de éppen csak elmaradt a közgazdászok előrejelzéseitől. A pálya megegyezik mind a központi bank, mind a kormány előrejelzéseivel, ami eltér a Törökországban szokásos túlzottan optimista prognózisoktól. A közelmúltbeli 50%-os minimálbér-emelés kockázatot jelent, mivel az infláció a központi bank várakozásait meghaladóan felgyorsulhat – írja a Bloomberg.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Törökországban 2024-ben 49%-kal emelik a minimálbért, hogy a megélhetési költségeket enyhítsék a növekvő infláció közepette. A tervezett bérnövelés viszont újra felpörgetheti a pénzromlást.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
Bár egyre gyakoribb a felsőfokú tanulmányok melletti munkavégzés, az óraszámok miatt sokaknak nincs erre lehetősége, így kénytelenek más forrásokból finanszírozni az egyetemi életüket. Ilyenkor gondolni kell a megélhetési költségekre, illetve az esetleges tandíjra is, a diákhitel két konstrukciója (előbbire a Diákhitel 1, utóbbira a Diákhitel 2) pedig mindkét helyzetre megoldás lehet. De hogyan működnek pontosan a diákhitelek, és miben térnek el a hagyományos banki termékektől? Ezt jártuk körbe a Diákhitel Központ szakértőjének segítségével.
A napokban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta Kövér László házelnöknek a kormány törvényalkotási programját. Ebből már kiderül, hogy a kormány továbbra is folytatja a korai költségvetés elfogadásának gyakorlatát.
Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.
Az RTL.hu szerint egy nem nyilvános kormányhatározat megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, miszerint csak Orbán Viktor jóváhagyásával lehetett plusz juttatásokat adni a dolgozóknak a kormányzati szerveknél. Az új döntés értelmében minden minisztériumnak meghatározza egy kvóta, hogy hány alkalmazottnak adható pénz a teljesítménye elismerése céljából. Ez a változás azonban azt eredményezheti, hogy a kiválasztottaknak emelkedik a bérük, míg a többi dolgozón nőhet a terhelés, de a fizetésük reálértéke csökken.
Húszmilliárd forinttal indul a munkásszállások építését támogató új program, ez 3500 ember számára biztosít majd lakhatást. A szálláshelyek legalább 50 százalékát magyar munkavállalók számára kell biztosítani - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en.
A bértárgyalások mielőbbi megkezdését, s erre rendkívüli ülés összehívását sürgetik a vasutas szakszervezetek a MÁV Zrt. vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak írt közös levélben. A szakszervezetek 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést és a lojalitási jutalom 50 ezerrel való növelését kérik – írja a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) közleménye.
Az Eurofound által készített átfogó tanulmányban aprólékosan megvizsgálták a minimálbérre vonatkozó szabályozások végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban, részletesen elemezve a jogi kereteket, a végrehajtási mechanizmusokat, a szociális partnerek bevonását. Az elemzés szerint sok szempontból a szabályok betartásánál Magyarország az uniós átlag felett teljesít, de a magyar dolgozók sokszor kiszolgáltatottak még a munkáltatói visszaéléseknek.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
A minimálbér és a garantált bérminimum december 1-jei emelkedésével az adókötelezettségek is változnak - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése ilyen gazdasági körülmények között, az inflációból való kilábalás közepette, egy óriási vállalás - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.
A hétfő este megjelent rendeletében a kormány kihirdette a 2024-es minimálbér, valamint garantált bérminimum összegét, valamint azok részletszabályait. A munkaadók és munkavállalók szervezeteinek megállapodásában foglaltakkal összhangban a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.
Sokáig nem sikerült kilőni.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
