Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a kormány Bankszövetséghez intézett kéréseivel foglalkoztunk. Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét egyebek mellett arról kérdeztük: reális-e, hogy a bankok a teljes lakáshitelezésben 5 százalék alatti THM-et vezessenek be, esetleg szűkített formában, a hitelek egy részére valósulhat meg a kormány elképzelése? A második részben a minimálbér-emelésről volt szó, ugyanis a Portfolio megtudta, mennyi lehet a legkisebb fizetés 3 év múlva. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A műsorban szó volt a diplomások fizetéséről is.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üzleti rendezvényén. A tárcavezető előadásában hangsúlyozta: magyar kkv-k felé kell fordulni, ezt szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül hamarosan felállításra kerülő új államtitkárság is.
Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.
A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a háztartások külföldön tartott megtakarításaival foglalkozunk, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a saját statisztikáiban újfent korábbi időszakokra vonatkozóan is növelte a nem belföldön tartott, kimutatható vagyonok méretét. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A vagyonkezelés egyébként kiemelt téma lesz a Future of Finance 2024 konferencián szeptember 17-én is, a rendezvénnyel kapcsolatban további részletek ide kattintva érhetők el. Az adás második részében röviden folytatjuk a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos kormányzati tervek elemzését. Lapunk információi szerint ugyanis nem egészen esnek egybe a kabinet elképzelései az eddig nyilvánosságra került kalkulációkkal, tehát hogy milyen ütemben érné el a minimálbér összege az átlagbér felét. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Negatív meglepetést okoztak a júniusi béradatok a közgazdászok szerint. Az átlagbér növekedésének mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme.
Egyre több szabályozás irányul a globális divatmárkák ellátási láncainak átláthatóságára, és így a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ahogy azonban a folyamatos, a nyilvánosságot is elérő, súlyos kizsákmányolás és jogsértések is mutatják: az 1990-es évek óta hódító vállalati kezdeményezések nem éppen hatékonyak. Na de meddig is terjed a vállalatok felelőssége, ha a divatipar gyártási oldalán dolgozók munkakörülményeiről van szó? Európa perifériáján Magyarország esetét vettük górcső alá. A hazai munkáltatói gyakorlatnak és a jogszabályi kereteknek „köszönhetően” is vihetnek haza a varrónők a minimálbért sem elérő fizetéseket. Továbbá itt is tetten érhetőek a „sweatshopok” (magyarul izzasztóműhely) helyi formái.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, ami 2027-re 430 ezer forint lenne. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai gyártók piacszerzése és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Közel 50 perces előadást tartott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit fesztiválon, de ami még érdekesebb, hogy milyen témában beszélt ilyen hosszan. A magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól prezentált részletesen, valamint szót ejtett a lehetséges gazdaságpolitikai lépésekről. Ennek keretében szót ejtett a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítésének szükségességéről, a családi adókedvezmény duplázásáról, a kisvállalkozások támogatásáról, az otthonteremtési támogatások megemeléséről, és a szakmunkás hitelről. Meggyőződése, hogy most nem nagyberuházásokat kell támogatni.
Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években. Ez azonban igencsak kockázatos.
Cash-flow probléma van a magyar állami költségvetésben a magas kamatkiadások miatt, ezért rövid távon le kell mondani a növekedési álmokról, és újabb beruházások elhalasztását is vizsgálja a gazdasági kabinet 2025-ről 2026-2027-re – többek között ezekről beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjúban. A nemzetgazdasági miniszter ezzel együtt új költségvetési intézkedéseket is belengetett a jövő évi büdzsében, így például a családi adókedvezmény megduplázása mellett azt, hogy adóügyi és adminisztratív könnyítések jöhetnek a felhalmozott megtakarítások otthonteremtési felhasználásának segítéséhez, és a vidéki fiatalok pályakezdéséhez is jöhet segítség. A budapesti lakáspiaci feszültség oldásához felvetette az Airbnb megfelelő szabályozását is, míg a kkv-k számára is jöhet egy állami beruházás támogató program. A miniszter a kamatcsökkentések mellett a Magyar Nemzeti Bank további monetáris élénkítését is felvetette, mert úgy látja, hogy a mostani gazdasági környezetben „megengedhető célzott hitelösztönző program”. Nagy Márton lesz a nyitóelőadó a Portfolio szeptember 17-i Future of Finance konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
