Magyarországon lassabban nőtt a minimálbér az elmúlt tíz évben, mint Romániában, Lengyelországban, vagy éppen Csehországban. A magyar minimálbér így már csak Bulgáriát előzi meg. Ugyanakkor az effektív minimálbér magasabb, abban sokkal jobb helyezést értünk el.
Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.
Dél-Korea ambiciózus tervvel állt elő, amelynek célja, hogy alacsonyabb fizetésű külföldi házvezetőnőket hozzon be az országba. A kormány reményei szerint ez a lépés könnyít majd a nők háztartási és gyermekgondozási terhein - számolt be a Financial Times.
A legalacsonyabb fizetéseknél jövőre 12,5 százalékos béremelést javasol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Ez bruttó 300 ezer forintos minimálbért és 360 ezer forint garantált bérminimumot jelentene 2025-re. A szakszervezetek 10-12 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, miközben a munkaadói szervezetek és a kormány sem nyilatkozott még a jövő évi bértervekről. Annyit lehet sejteni, hogy a munkaadók ennél sokkal kisebb emelést szeretnének.
A szakszervezetek 10 százalékos béremelést tartanának indokoltnak jövőre, a munkáltatói szervezetek szerint viszont az alacsony infláció ezt nem indokolja, és a gazdaság állapota sem teszi lehetővé. Azt azonban még nem közölték, hogy milyen mértékű béremelést tartanának 2025-re kigazdálkodhatónak. Közben az uniós általános bérrendezési elvek is ott vannak a tárgyalófelek asztalán, amihez jelentős fizetésemelésekre lenne szükség a következő 2-3 évben.
A japán munkaügyi minisztérium egyik tesztülete történelmi döntést hozott: az országos átlagos minimálbért mintegy 5%-kal, óránként 1054 jenre (6,85 dollár) emelik ebben a pénzügyi évben. Ez az eddigi legnagyobb ugrás lenne a minimálbér tekintetében - jelentette szerdán az NHK közszolgálati televízió.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Már megkezdődtek az idei minimálbér-tárgyalások, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig azt mondta az InfoRádióban, hogy nemcsak a számokban kell megállapodniuk, hanem fontos technikai kérdéseket is tisztázniuk kell a feleknek. Mészáros Melinda szerint nem kizárt a 10 százalékos emelés a legkisebb kereseteknél, legalábbis a munkáltatók többsége ezt szeretné. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége augusztusban méri fel, hogy a tagvállalatoknak milyen igényeik vannak a béremeléssel kapcsolatban.
Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a fizetések vásárlóereje az elmúlt négy évben az OECD-országok körében, miközben számos országban továbbra sem érte el a Covid-válság előtti szintet a reálbér – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaerőpiacot vizsgáló kiadványából. A minimálbér terén is gyors a növekedés, a világjárvány előtti szinthez viszonyítva csak néhány ország van előttünk a dinamikát tekintve.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
Hat hét múlva, 2024. augusztus 7-én, szerdán startol el az idei Sziget, és augusztus 12-én, hétfőn ér véget a bulisorozat a Hajógyári-szigeten. Az elővételes hetijegyek jelenleg 142 900 forintért kaphatók, és a szervezők ígérete szerint az italokat, ételeket jórészt a tavalyi áron lehet majd megvásárolni. A pandémia miatt tartott kétéves kényszerszünet után a fesztivál sok szempontból megújult: a szervezőknek idén kiemelt célja, hogy alacsonyan tartsák az árakat. Így, ha a minimálbérhez viszonyítunk, arányaiban akkora kiadást jelenthet 2024-ben a Szigeten bulizni, mint 2008-2010 környékén – számolta ki a Pénzcentrum.
Spanyolország európai uniós harmonizált inflációs rátája 3,5%-ra csökkent a június végéig tartó 12 hónapban a májusi 3,8%-ról - derült ki a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) pénteken közzétett előzetes adataiból. Az infláció mérséklődése elsősorban az üzemanyagárak csökkenésének és az élelmiszerárak lassabb emelkedésének köszönhető. A francia inflációt is közölték, az megfelelt a várakozásoknak.
A feszes munkaerőpiac és a legkisebb bérek jelentős emelése miatt igen magas bérdinamika alakult ki Magyarországon az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Az előrejelzés szerint a gazdasági fellendülés várhatóan növeli a munkaerő iránti keresletet és alacsonyan tartja a munkanélküliséget. Mindeközben azonban a bérdinamika le fog lassulni, így a munkaerőköltség növekedése visszafogottabb lehet.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Az argentin havi infláció májusban 2022 óta a legalacsonyabb volt Javier Milei megszorító intézkedései közepette, de az éves infláció még mindig közel 300%. Az élelmiszerárak továbbra is meghaladják a fizetéseket, így sokan nem érzik az előnyöket.
Anglia és Wales Zöld Pártja bemutatta a választási programját a július 4-én esedékes voksolás előtt, melynek a "Valódi remény, valódi változás" nevet adták. A párt nem titkolja, hogy elsősorban a tehetős embereket sújtó adóemeléseket vezetnének be, hogy javítsanak az állam által nyújtott közszolgáltatások minőségén.
A nyár közeledtével fontos, hogy felhívják a figyelmet a diákok munkavégzésével kapcsolatos speciális szabályokra, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóját.
A román kormánykoalíció 12,1%-kal, 3700 lejre emeli a havi bruttó minimálbért, ami több mint 1,8 millió munkavállalót érint. Emellett a bér 300 lejig terjedő adómentességét is kiterjesztik.
Június kezdetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók vendéglátási, idegenforgalmi munkára átlagosan 1800 forintos órabért kínálnak, adminisztrációs feladatok és irodai asszisztencia esetében 1900 forintra, míg gyártási, logisztikai és kereskedelmi feladatok ellátása során 1950-2000 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Ennél magasabb órabérre főként azok a diákok pályázhatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban vagy call centerekben alkalmaznak – itt 2100 forint az átlagosan megkereshető órabér –, az IT-területen pedig ez az átlag már a 2500 forintot is meghaladja.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
