Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelezte, hogy a minimálbér emelése várhatóan az év végi hivatalos inflációs előrejelzésnek megfelelően, 44 százalékos lehet, hogy a munkavállalók vásárlóerejét megóvják a drágulástól – írja a Financial Times.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
A 2025-ös minimálbér kérdésében széleskörű országos konzultációt indít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), hogy a vállalkozások véleményét beépítse a kamarai javaslatokba. Az egyeztetés célja, hogy a bérpolitika kialakításakor a gazdasági szereplők teherbíró képességét és a termelékenységi szempontokat is figyelembe vegyék – írja közleményében a szervezet.
„Tanulj tovább, fiam/lányom, hogy neked már jobb legyen” – mondták aggódó szülők milliói, főként a rendszerváltást követően. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy e világképet a teljes politikum is osztja, de legalábbis nem hívja ki. A közéletet figyelő állampolgárok antennái azonban az utóbbi időben meglehetősen furcsa „Hűha!” jeleket foghatnak az univerzum e szegletéből.
A mai munkaerőpiac sajátosságai teljesen más hozzáállást, sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a cégektől, és természetesen a munkavállalóktól is, mint korábban. Nincs mese, aki ezeknek az új feltételeknek nem tud eleget tenni, elbukik. Az tud most talpon maradni, aki átlátja a társadalmi, gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat ad ezekre bármilyen vállalati környezetben.
A hazai bérek alacsonyabbak az EU-átlagnál, ami indokolja a minimálbér emelést. Ugyanakkor a cégek termelékenysége ettől még nem fog javulni, így egyáltalán nem biztos, hogy megtámasztja a gazdasági növekedést – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett Pensum Group alapítója és igazgatósági tagja. A szakember kitért arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzés piacán a gazdasági nehézségek nem feltétlenül jelennek meg közvetlenül, hiszen a piaci szereplők egy része éppen a gazdaságos munkaerőköltség érdekében szívesebben fordul a munkaerő-kölcsönzéshez. A szabályozás ugyanakkor valóban nehézségeket okoz, az igazi probléma a kiszámíthatatlanság – tette hozzá. Elmondta azt is, az elkövetkezendő 1-2 évben szeretnék megvalósítani külföldi akvizíciós terveiket, amelyet részben tőkeemeléssel biztosítanának.
A kormány 12%-kal növelné a minimálbért jövőre, azonban a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy a rossz GDP-adatok miatt ennél sokkal kisebb emelésre lenne szükség.
Megannyi fontos esemény borzolja a kedélyeket a munkaerőpiacon, amelyekre csak azok tudnak megfelelően reagálni, akik képesek átlátni a társadalmi és gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat tudnak adni bármilyen vállalati környezetben. Ahhoz, hogy ehhez a „harchoz” a HR-szakemberek valós segítséget kapjanak, a Pénzcentrum és a Portfolio november 13-án nagyszabású konferencia keretében járja majd körbe a legfontosabb HR-piaci fókusztémákat.
A japán kormány gazdasági tanácsadó testülete sürgeti a minimálbérek emelését célzó tárgyalások megkezdését. A kezdeményezés, amely Shigeru Ishiba miniszterelnök egyik kiemelt politikai célkitűzése, ellenállásba ütközik a vállalati szektorban. A testület javaslata szerint a kormánynak, a szakszervezeteknek és a vállalatvezetőknek mielőbb meg kell kezdeniük az egyeztetéseket a bérek közép- és hosszú távú emeléséről.
Megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére - jelentette a Meló-Diák közleménye alapján az NKT.
Havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel plafonja a jelenlegi 150 ezerről, ha az Országgyűlés is megszavazza - írta Tordai Bence ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán, miután a Fogyasztóvédelmi Albizottságon átjutott a javaslat. Ha megszavazzák a változást, az valószínűleg több milliárd forintjába kerül majd a bankrendszernek, hiszen tranzakciós illeték is van a készpénzfelvételen, amit a keret erejéig nem tudnak továbbhárítani.
A kormány a következő három évben jelentős mértékben emelné a minimálbért, amit a munkavállalói képviseletek üdvözölnek, miközben a vállalkozások problémákat látnak. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a bérterhek csökkentését kéri a kormánytól a jelentős béremelésért cserébe, a költségvetés helyzete azonban rövid távon aligha engedhet meg magának érdemi adó- és járulékcsökkentést. A gyáriparosok arra figyelmeztetnek, hogy a jelentős béremelés veszélyeztetheti a munkahelyeket, miközben az infláció is meglódulhat.
A harmadik negyedévben 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1855 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is dinamikus maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 harmadik negyedévéhez képest 10,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A török infláció már 50% alatti, de még nincs a jegybank 38-42%-os célsávjában. Ahhoz, hogy ez sikerüljön néhány adóemelést el kellene halasztani.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
A gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni. Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét annak, hogy a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb szintre csökkenhessen - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd délután megjelent közleményében, mely arról tájékoztat, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
