David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.
A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.
A japán hatóságok ismét nyomás alatt állnak, hogy lépjenek fel a jen tartós gyengülése ellen, amelyet a kereskedők spekulációi és a lassú kamatemelési várakozások táplálnak, miközben az ország gazdasága egyre inkább importfüggővé válik.
Az elmúlt három évben világszerte inflációs sokkhatások érték a világot, de a világ gazdagjai nagyrészt átvészelték ezeket a privátbankárok és a befektetési szakemberek szerint – számol be a Financial Times.
Április 10-én parlamenti választásokat tartottak Dél-Koreában, amely előzetesen kiélezett harcot ígért; szinte fej-fej mellé mérték a vezető pártokat. Az eredmények végül jelentős meglepetést hoztak, az ellenzék tarolt, hatalmas erőre tettek szert a törvényhozásban. A választópolgárok többségében a belpolitikában érzett elégedetlenségüket fejezték ki a szavazáson, a döntésük mégis akár a teljes távol-keleti erőviszonyokra hatást gyakorolhat.
Tíz európai közül több mint nyolc (82 százalék) szerint régiójában jó az életminőség, 65 százalékuk régiójuk jelenlegi gazdasági helyzetét is pozitívan ítéli meg - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Központi Bank (EKB) fogyasztói felmérése (CES) több meglepő eredményt szállított a házartások költési szokásainak változásáról. Első pillantásra például furcsa lehet, hogy az uniós állampolgárok kereslete az alapvető szükségletekhez szükséges áruk iránti is visszaesett, miközben például a megtakarításaikat sem sajnálták arra, hogy tübbet utazhassanak. A közüzemi kiadásoknál pedig csak csekélymértékű elmozdulások látszanak. Mindez pedig azt jelezheti, hogy tartósan átalakulhat a fogyasztási szerkezet.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Az Al-Jazeerán jelent meg egy beszámoló az indiai fegyveresek bevetéséről az ukrajnai frontvonalon. Az elmondások szerint a toborzók jól kidolgozott terv szerint győzik meg az embereket a szerződés aláírásáról, majd aztán teljese más történik, mint amiben előzetesen megállapodtak.
Dél-Afrikában az elmúlt évtizedek legszárazabb februárja volt, ami széles körű terméskiesést okozott, áramhiányt idézett elő, és az amúgy is megemelkedett élelmiszerárak további emelkedésével fenyegetett. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i Éghajlati Veszélyek Központjának előzetes adatai szerint Zambia, Botswana és Zimbabwe nagy részén rekord kevés csapadék hullott a feljegyzések 1981-es kezdete óta.
A Tesco megemeli az angliai dolgozók fizetését, a lépésre részben amiatt van szükség, mert emelkedik a minimálbér, a kiskereskedelmi láncok pedig próbálják megtartani a dolgozóikat, írja a BBC.
Rekordalacsony volt a születések száma Dél-Koreában tavaly, 7,7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest - derül ki a dél-koreai statisztikai hivatal jelentéséből. De mi áll a rendkívül alacsony születésszám mögött?
Egy friss tanulmány szerint Kína a világ legdrágább helye, ha gyereknevelésről van szó, az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva itt költenek a legtöbbet a szülők gyermekükre – írja a Reuters.
2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.
A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta több mint kétszeresére, 869 milliárd dollárra növelte vagyonát, miközben a világ legszegényebb 60%-a - közel 5 milliárd ember - veszített vagyonából - írja a Guardian az Oxfam jelentése nyomán.
Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
A török központi bank december 21-én 250 bázisponttal, 42,5 százalékra emelte elsődleges kamatlábát. A piac ezt a lépést várta. A bank bejelentette, hogy ez az agresszív szigorítási ciklus "a lehető leghamarabb" befejeződik, válaszul az évek óta eszkalálódó inflációra.
A nemrégiben publikált harmadik negyedéves GDP adatok lényegében megerősítették a korábbi várakozásunkat, hogy az év egészében 0,6%-kal esik vissza a hazai gazdaság teljesítménye. 2023-at lassan magunk mögöttünk hagyva a figyelem most már egyre inkább a 2024-es kilátásokra terelődik, melyeknek a leírása kapcsán továbbra is a bizonytalanság tűnik a legjobb szónak.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
