Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít - közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget.
Érdekes fejleményeket hozott május hónap a hazai befektetési alapok piacán: míg a legnagyobb tőkekiáramlást a részvényalapok szenvedték el, a legtöbb friss tőke az utóbbi időkben rosszul teljesítő kötvényalapokba áramlott. Egyelőre azonban nem a hosszabb lejáratú kötvényalapok lettek népszerűek, azokból az emelkedő hozamkörnyezet miatt továbbra is „menekülnek” a befektetők. A pénzpiaci alapok "megelőzték" a tőkevédett alapokat.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
Egy friss kutatás alapján a megkérdezettek 91%-a fontosnak látja az egészséges életmódra való megtakarítást, de konkrétan erre a célra csak a lakosság egynegyede takarít meg - az egészségparadoxonról az OTP Egészségpénztár mai sajtóeseményén volt szó. A szakemberek beszéltek arról is, hogy ettől függetlenül egyre többen választják az egészségpénztári tagságot, és kitértek azokra a lehetőségekre is, amelyekkel csökkenteni lehetne a paradoxon miatt kialakuló űrt.
Döntött a kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Továbbra is az egyik legnépszerűbb befektetési forma az állampapír, az emberek 22 százaléka fektetne be ilyen eszközbe - közölte a Magyar Bankholding kutatása eredményét hétfőn az MTI-vel.
A Scale Research friss kutatása szerint a lakosság szubjektív jövedelmi helyzete, a hitelfelvételi nyitottsága és a megtakarításokkal kapcsolatos várakozásai mára a koronavírus-járvány idején tapasztalt szintre süllyedtek, az elmúlt 2 éves erősödés szinte eltűnt a lakosság várakozásaiban. Márciusban már csak a magyar lakosság 15%-a gondolta azt, hogy többet engedhet meg magának a kiadások terén a közeljövőben, 9% érzi azt, hogy bátrabb lehet a hitelfelvételek terén, megtakarításainak növekedésére pedig csupán 12% számít.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
Egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat idén, a MÁP+ a friss adatok szerint tovább növelte veszteségeit áprilisra, miközben az inflációkövető prémium állampapír kirobbanó formában van. A PMÁP szárnyalásának, illetve az egyéves állampapír növekvő keresletének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok piaca múlt hónapban némi növekedést is fel tudott mutatni.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
A lakossági megtakarítások fele olyan eszközökben hever (bankszámla, készpénz, lekötött betét), amelyeknél jellemzően esély sincs arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben megőrzik a reálértéküket. Nem csoda tehát, hogy bár nominálisan 1,4%-kal több megtakarításunk volt március végén, mint három hónappal korábban, reálértéken mintegy 2,7%-kal „lettünk szegényebbek” egy negyedév alatt. A választások előtti egyszeri állami kifizetések nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ezek sem robbantották fel a megtakarítások piacát: az első negyedév el nem költött, 1112 milliárd forintnyi friss megtakarításainak a 86%-a készpénzben vagy bankszámlán maradt, a kockázatvállalóbb eszközök közül pedig csak tőzsdei részvényekbe áramlott érdemben több tőke most, mint egy évvel ezelőtt.
Mostanában az árupiaci termékek a legkeresettebbek, főként a búza és az olaj, de megnőtt a hazai piacon befektetni kívánók aránya – árulta el a prémium banki ügyfelek preferenciáit Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A Portfolio-nak adott interjúban a szakember beszélt arról is, milyen devizában érdemes megtakarítani, mely eszközök adhatják a legnagyobb védelmet az infláció ellen, és melyek azok a szegmensek az árupiacokon, ahol lehet még pénzt keresni.
A lakossági nem teljesítő hitelek inkább 2024-ben, míg a vállalati nem teljesítő hitelek már 2023-ban tetőzhetnek Magyarországon – mondták el várakozásaikat a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának nem teljesítő hitelekről szóló panelbeszélgetésének résztvevői. A szakértők szerint sok minden hatással lehet a fizetési hajlandóságra, de kiemelték a munkanélküliség és a reáljövedelem alakulását.
Nem, nem depresszió van már megint, ahogy a Bizottság megénekelte. De minden napra jut egy adat, jut egy hír.
Amikor infláció elleni védelemről van szó, a legtöbbször a Prémium Magyar Állampapír jut eszünkbe a lakossági állampapírok között, pedig van két másik konstrukció is a piacon, amelynek szintén inflációkövető kamatozása van. Mostani cikkünkben megnézzük, melyik ez a kettő és azt is, mikor érdemes ezeket választani megtakarításainknak.
Még helyi szinten is igen ritka per került napvilágra Indiában, egy házaspár ugyanis pert indított egyetlen fia és annak feleségével szemben, amiért azok 6 év házasság után sem tudtak unokákat adni nekik – a nem mindennapi esetről a BBC számolt be.
A Scale Research friss kutatása szerint az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzet hatására a lakosság jelentős része akarja visszafogni kiadásait, minden ötödik személy pedig növelni megtakarításait, akár kockázatosabb termékek felé elmozdulva. A magyar lakosság 54%-a tervezi, hogy visszafogja kiadásait vagy elhalasztja nagyobb vásárlását a következő 1-2 hónapban, 21% viszont növelni szeretné megtakarításait vagy kockázatosabb befektetéseket választana.
A török jegybank fokozott ellenőrzés alá helyezte a bankok vállalati ügyfeleinek devizavásárlásait, a központi bank ugyanis a devizavásárlások csökkentésével szeretné megakadályozni a török líra újabb lejtmenetét – számol be a hírről a Financial Times.
Sokak szerint ő nyerte meg a 2020-as választást.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
