Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele - nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítással. Akik félretesznek ilyen célokra, azok körében viszont a nyugdíjbiztosítási szerződések száma idén már átlépi a négyszázezres küszöböt. Döntő többségük él az adóvisszatérítés lehetőségével is, ami a tavalyi befizetések után már meghaladta a 15 milliárd forintot, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
Fontos szintet lépett a magyarok kezében lévő részvényvagyon októberben: a friss számok szerint a háztartások részvényállománya most először haladta meg az ezermilliárd forintot. Mindeközben a befektetési alapok háza táján is tartogatott érdekességeket az október.
Már több mint 262 ezer gyermeknek van babakötvénye. Ez az egyik legjobb magyar befektetés, és ha a számlára a befizetés december 31-ig beérkezik, akkor még erre az évre is jár az állami támogatás - tájékoztatta Tállai András az MTI-t.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
A befizetések alapján, mintegy 2 millió hazai pénztártag számára továbbra is kiemelten fontos az anyagi gondoktól mentes időskor és az egészséges életmód anyagi feltételeinek megteremtése. Ezt bizonyítják az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) harmadik negyedéves eredményei, melyek szerint a nyugdíjpénztári befizetések 7,6 százalékkal, míg az egészségpénztári hozzájárulások több mint 16 százalékkal bővültek a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a lakossági állampapír piac fejlesztésére. A törekvések rendkívül sikeresnek mondhatók, ugyanis a lakossági állampapír-állomány 2011 végi 473 milliárd forintról 2020 végére 9 300 milliárd fölé emelkedett. Az ÁKK egy háromrészes cikksorozatban mutatja be a lakossági állampapír állomány felfutásának mérföldköveit, a lakossági finanszírozás költséghatását, illetve betekintést nyújt a lakossági állomány jövőbeni alakulásának előrejelzése során alkalmazott módszertanba is.
Megújított ajánlást tett közzé honlapján a pénzügyi szervezetek panaszkezeléséről az MNB. A piaci szereplők számára megfogalmazott iránymutatások az ügyfélbarát és hatékony panaszkezelést mozdítják elő, ami hozzájárulhat a pénzügyi szervezetek és a fogyasztók közötti jogviták kialakulásának, elmélyülésének elkerüléséhez, illetve a szolgáltatók iránti közbizalom erősítéséhez.
Az idei évben a hazai prémium banki piac folytatta a privátbanki piacot messze meghaladó bővülését, és idén év végére a szektor teljes kezelt vagyona jelentősen meghaladhatja a 6 ezer milliárd forintos szintet - mondta a Portfolio-nak Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója és igazgatósági tagja. A szakember szerint népszerűek az ESG-befektetések, de a kiberbiztonságba is sokan fognak fektetni 2022-ben.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
A GKI konjunktúraindexe novemberben kissé csökkent. Az üzleti várakozások tovább emelkedtek, ezzel két és fél éves csúcsra emelkedtek.A fogyasztóiak viszont egyetlen hónapban ritkán látható mértékben estek, aminek következtében tavaszi szintjükre kerültek. Ennél nagyobb eséseket csupán a koronavírus-válság, illetve a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor, valamint a 2006-os kiigazítási csomag esetében láthattunk. A gazdaság minden szereplője áremelkedésre számít. A lakosság inflációs várakozása az utóbbi 20 évben csak egyszer volt ennél rosszabb.
A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek sok évtizedes csökkenés utána a nyolcvanas években hirtelen fordulatot vettek a fejlett országokban, és azóta egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg. Az utóbbi évek laza, szinte már kétségbeesett gazdaságpolitikája miatt pedig az eszközár- illetve egyre inkább a klasszikus értelemben vett infláció révén a folyamat felgyorsulni látszik. Ez azonban nem csak a leszakadó, vagy a tisztes megélhetés szélén egyensúlyozó rétegek számára jelent gondot, hanem mindannyiunknak.
Az inflációt, vagyis az árak emelkedését és a pénz vásárlóerejének romlását minden egyes vásárláskor érezhetjük saját pénztárcánkon. Cikkünkben tisztázzuk, mi az infláció, miért baj az infláció, hogyan tudunk védekezni az inflációval szemben, melyek a legjobb befektetések infláció ellen, amelyekkel hosszú távon felvehetjük a harcot a pénzromlással szemben. Érdemes felvérteznünk magunkat, mert a 2022-es inflációs előrejelzések szerint nem rövid csata, hanem hosszú hadjárat áll előttünk. Csapjunk is a lovak közé, először is tisztázzuk, hogy mi az infláció?
Ma ismertette friss, 2021-re vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy valamelyest javult a magyarok öngondoskodási hajlandósága, de készpénzt még mindig sokan tartanak otthon. Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezetője úgy véli, ha eltörölnék az ingyenes készpénzfelvételt itthon, az sokat segíthetne a készpénztartás visszaszorításában. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok továbbra is az államtól várják a nyugdíjas megélhetésük biztosítását.
6,5%-kal gyarapodott eddig idén a magyar háztartások pénzügyi vagyona, de reálértékét tekintve ennek a növekedésnek a négyötödét sajnos elvitte az infláció. Nagy újdonság, hogy több friss megtakarítás áramlott befektetési jegybe, mint készpénzbe, de a dobogó első két fokán változatlanul a folyószámlabetét és az állampapír áll. A kockázatvállalás egyértelműen megnőtt, és miközben a legnagyobb hozamot a részvényeken és a befektetési alapokon értük el, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
Új csúcsra, 7666 milliárd forintra emelkedett októberben a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon. Mindehhez egy 2019 decembere óta nem látott tőkebeáramlás is társult. Más miatt is érdekes volt a múlt hónap: már csak kicsi hiányzik ahhoz, hogy a vegyes alapoké legyen a legnagyobb kategória a hazai piacon.
Az ígéretek széles sorát vetik be az amerikai munkaadók, hogy sikerüljön betölteni a több millió üres álláshelyet az országban, de egyelőre sikertelenül. A tradicionális munkaerő-megtartó lépések, mint például a fizetésemelések, szintén nem működnek.
Minden harmadik hazai kisvállalkozás aggódik az ünnepi időszak bevételei miatt – derül ki a BÁV Zálog friss, reprezentatív országos kutatásából, amely a magyar kisvállalkozók pénzügyi mobilitását vizsgálta. Ez a félelem a korábbi járványügyi korlátozások által leginkább sújtott ágazatok körében a legerősebb. A vendéglátással foglalkozók még az átlagnál is nagyobb arányban tartanak a következő hetektől. A felmérés hangsúlyos megállapítása, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma esetén a forrásbevonásra minden megoldási módot mérlegelnek a vállalkozók.
Varga Mihály egy friss Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy jövőre duplájára nő a Babakötvények után járó állami támogatás összege. Mielőtt nagyon megörülnénk, nem egy nagy összegről van szó.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíjbiztosításoknak is megvan az előnye és hátránya, ha viszont arra kíváncsi valaki, hogy melyik az olcsóbb konstrukció, akkor érdemes a Teljes Költségmutató TKM) alapján is összehasonlítani a portfóliókat. Az MNB adatai szerint egyértelműen az önkéntes pénztárak jönnek ki győztesként a versenyből, de azért itt se árt résen lenni.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
