A Bank of America kedden közzétett felmérése szerint a Z generációnak nehézséget okoz megtakarítani és elérni pénzügyi céljait az évtizedek óta nem látott magas inflációs és kihívásokkal teli gazdasági környezetben – számol be a hírről a Reuters.
Az ESG-szempontok már régóta formálják a befektetések világát. A mozgalom és a köré épült intézményrendszer sikere egyelőre ugyan vita tárgya, ám pénzügyi súlya vitathatatlan, és számtalan gazdasági szektorban van erős befolyása. A fintech cégek mindig úttörők voltak a fejlesztésekben, ráadásul a célközönségük egy jelentős része éppen ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelyik leginkább szem előtt tartja a környezetvédelmi és szociális értékeket. A pénzügyi innovátorok így különösen fontos szerepet tölthetnek be a befektetési tevékenység ESG-kritériumok szerinti átalakításában.
Még mindig túl sokan élnek pénzügyi szolgáltatások nélkül a világon, amely komoly akadályt gördít a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében tett erőfeszítések elé. A pénzügyekből kiszorult emberek szinte képtelenek kitörni a hátrányos helyzetükből, hiszen egyebek mellett nem jutnak sem hitelhez, sem biztosításhoz. A nagyobb bankok gyakran nem is akarnak eljutni a szegényebb rétegekhez, mert ez csak ritkán jövedelmező. Ezen segíthet a pénzügyi technológia, amely skálázhatóvá, gyorsabbá és olcsóbbá teheti az alapvető szolgáltatásokat.
Szingapúrban 24 éve nem voltak olyan magasak a betéti kamatok, mint most: a bankok jellemzően 2,75% körüli kamatlábat kínálnak 12 hónapos lekötésre, és ezért képesek az ügyfelek órákig is sorba állni a bankok előtt - számolt be a Bloomberg.
Érdekes változáson ment keresztül a magyar lakosság értékpapír megtakarításainak összetétele az utóbbi hónapokban. A friss adatok szerint bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, vannak olyan konstrukciók, amelyekre most nagyon rákattantak a magyarok. A befektetési alapoknál is rég elfeledett kategóriák kaptak ismét szárnyra.
Minden korábbinál drasztikusabb energiafogyasztás-csökkentési projektet indít a Gránit Pólus. A cég időszakosan olyan intézkedéseket vezet be saját működése és az általa üzemeltetett házak tekintetében, melyekkel éves szinten legalább 15 százalékkal csökkentheti energiafelhasználását.
Az OTP Bank kijött egy erősnek tekinthető betéti ajánlattal: szeptember 5-től 7,0%-os betéti kamatot kínál 1 éves futamidőre – hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor. Csaknem egy évtizede nem láttunk ilyen magas betéti kamatot a bankok tömegszerű lakossági kiszolgálásában, miközben a privátbanki ügyfelek számára néhány hónapja már több bank is kínál ilyet.
A közgazdászok között nincs egyetértés abban, hogy az amerikai gazdaság el tudja-e kerülni a recessziót. Sokan úgy érvelnek, hogy a reál-visszaesést nem követi a nominális kibocsátás csökkenése, mások a munkaerőpiacra hivatkozva mondják azt, hogy szó sincs recesszióról.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Több érdekesség is kiderült a Magyar Nemzeti Bank második negyedéves előzetes pénzügyi számlák statisztikáiból. Bár a készpénz töretlen népszerűségnek örvend, az állampapír-vásárlások helyét azonban a tőzsdézés vette át a magyar háztartások körében, soha nem látott összegű lakossági tőke áramlott ugyanis az első félévben részvényekbe.
A magyar felnőttek 25 százaléka vallja azt, hogy nem teljesen független anyagilag a szüleitől, a magas arány fő tényezője, hogy a 18-39 éves korosztálynak több mint fele van ebben a helyzetben saját értékelése szerint - derül ki az OTP Nyugdíjpénztár által megrendelt, az MTI-hez is eljuttatott kutatásból.
Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében azt járjuk körbe, hogy a kormány a költségvetést kiigazító, megszorító lépések után, miért költ 350 milliárd forintot a Vodafone felvásárlására, és mindez hogyan hat vissza a költségvetésre. Egyebek mellett erről kérdezzük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját. Az adás második részében, a Portfolio szerdán megjelenő heti podcastjéből hallható egy rövid részlet, amiben Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy egy friss felmérés szerint, hogyan helyezték el a pénzüket a magyar háztartások. A teljes adás holnap jelenik meg, a Portfolio Podcast csatornáján.
Ma délután 5 órakor jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal foglalkozunk, hogy a kormány, a költségvetést kiigazító, megszorító lépések után, miért költ 350 milliárd forintot a Vodafone felvásárlásra, és hogy ez az összeg milyen hatással lesz, a hiánnyal küzdő költségvetésre. Az adás második részében a szerdán megjelenő Portfolio Heti Podcastből lesz hallható egy rövid előzetes, amiből kiderül, hogy magyar háztartások hogyan helyezik el a pénzüket, megtakarításukat az elszálló infláció mellett.
A Scale Research friss kutatása szerint mélyponton van a lakosság szubjektív jövedelmi helyzete, a hitelfelvételi nyitottsága és a megtakarításokkal kapcsolatos várakozásai is, amelyek a COVID járvány idején tapasztalt szintnél is rosszabb állapotra utalnak. A márciusi esést követően tovább romlottak a lakosság várakozásai a megtakarítási és fogyasztás területén, de a hitelfelvételi lehetőségek megítélése nem romlott júniusban. Összességében az elmúlt két év legyengébb várakozásait látjuk a lakosság körében.
A németek nagy többsége spórol az energiafogyasztásán a rezsiszámlák emelkedése miatt, de a korábbiaknál jóval kevesebben mennek étterembe és utazásra is - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
A készpénz töretlen népszerűségnek örvend, az állampapír-vásárlások helyét azonban a tőzsdézés vette át a magyar háztartások körében, soha nem látott összegű lakossági tőke áramlott ugyanis az első félévben részvényekbe – mutatják az MNB friss adatai. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése érthető fordulat ebben az inflációs környezetben, a negatív befektetési hozamok és az infláció azonban óriásit rontanak a képen: a háztartási megtakarítások reálértéke csaknem 6%-kal csökkent az első félévben.