A februári tranzakciós adatok alapján a magyarok nem számítottak arra, hogy a szomszédban kitör az orosz-ukrán háború, a főbb értékpapírok mindegyikébe ment több-kevesebb friss megtakarítás. Mindeközben a befektetési alapok, de különösen a részvények állománya csökkent, a háború okozta negatív piaci hatások tehát pár nap alatt jelentkeztek.
A több mint 2 millió hazai pénztártagnak tavaly is kiemelten fontos volt a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosítása, az öngondoskodás. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) 2021-es eredményei azt mutatják, hogy a nyugdíjpénztári befizetések több mint 4,6%-kal, míg az egészségpénztári hozzájárulások csaknem 12,5%-kal bővültek a megelőző évhez képest. A taglétszám gyarapodása az egészségpénztáraknál volt jelentősebb, de az ÖPOSZ tagpénztárainál 27 ezer új belépőt regisztráltak 2021-ben összesen. A kezelt vagyon mindkét pénztártípusnál növekedett - derül ki az ÖPOSZ közleményéből.
Koronavírus-járvány után orosz-ukrán háború, folyamatosan jönnek a kihívások a magyar biztosítási szektorban, de a szolgáltatók állják a sarat. A Portfolio Biztosítás 2022 konferenciájának biztosítói vezérekből álló panelbeszélgetésén szó volt a háború és a Covid közötti hasonlóságokról és különbségekről, a díjbevételek megugrásáról, a digitalizáció és az insurtechek szerepéről, de kiderült az is, mit gondol a szakma a magyar állam beszállásáról az Aegonba és az Unionba.
A járványhelyzet csak átmeneti megtorpanást okozott a magyar biztosítási piac díjbevételeiben, a 2021-es több mint 10%-os növekedés 1300 milliárd forint fölé emelte a díjbevételt a szektorban – ismertette a magyar piac főbb számait Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio Biztosítás 2022-es konferenciáján. A jegybank szerint a díjbevétel szerkezete azonban átrendeződött: korábban az élet ág több díjat termelt, míg mára a nem-élet vált dominánssá.
Az MKB Bank és a Budapest Bank március 31-i egyesülése után a két intézményben elhelyezett betétekre külön-külön érvényes 100-100 ezer eurós kártalanítási értékhatár három hónap után együttesen 100 ezer euró lesz - hívta fel a figyelmet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) szombati tájékoztatásában.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Eljött az a pont, amikor kijelenthetjük: új szuperállampapírt találtak maguknak a magyarok. A megugró infláció mellett egyre kevésbé vonzó lépés a pénzt Magyar Állampapír Pluszba fektetni. Ezzel párhuzamosan az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír népszerűsége szárnyal, az elmúlt két hónapban gyakorlatilag átvette a MÁP+ szerepét. Sőt, utóbbi papírnál most először fordult elő az indulása óta, hogy visszaesett az állománya.
A magyar háztartások nettó vagyona 154641 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ennek közel 50%-a van a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében. A legszegényebb és leggazdagabb háztartások közötti vagyoni szakadékot az is alátámasztja, hogy míg a leggazdagabb családok átlagvagyona közel 190 millió forint, a legszegényebbeké mínusz egymillió, tehát vagyonuk nem fedezi a kiadásaikat és kötelezettségeiket – többek között ezekhez hasonló érdekes számunkra lehet bukkanni az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményeiben, amiről általánosabb összefoglalóval ebben a cikkben jelentkeztünk. Az alábbiakban a vagyonos magyar családokról hozunk még egy-két érdekesebb statisztikát.
Saját bevallása szerint a magyar háztartások 60%-ának van saját autója, 2%-nak tőzsdei részvénye és 17%-nak ingatlanhitele – mutatják az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményei. Az ingatlantulajdon értékével együtt egy medián magyar háztartásnak 20 millió forintnyi (adóssággal csökkentett) vagyona volt 2020 végén. Három év alatt a legidősebbek gyarapodtak a leginkább, a legfiatalabbak a legkevésbé.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Több mint 13 milliárd forintnyi magyar unit-linked biztosítást érint az orosz-ukrán háború, ugyanis a hazai biztosítók eszközalapjaiból is jó párat fel kellett függeszteni az orosz kitettségek miatt. Vannak olyan eszközalapok, amelyek továbbra is kereskedhetőek, és vannak, amelyeknél nem tudni, mikor áll helyre a forgalmazás. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mely biztosítói eszközalapokat érinti a felfüggesztés, és megnéztük, milyen lehetőségeket ad ilyen helyzetekre a törvény az ügyfeleknek.
Kijöttek az MNB friss, januári értékpapír-statisztikái, a magyar háztartások a legtöbb pénzt továbbra is állampapírba fektette, de a befektetési alapokba is áramlott friss tőke. Ennek ellenére az alapok vagyona csökkent januárban, miközben a részvényekben lévő lakossági vagyon a tőkekivonás ellenére is hízni tudott.
A jövőbeli növekedési kilátásokat erősen befolyásoló pénzügyi feltételek két éve voltak annyira szigorúak, mint ma az energiaárak emelkedése és az ukrán-orosz konfliktus miatt - írja elemzésében a Reuters.
Több mint 610 ezer ember nettó vagyona haladta meg a 30 millió dollárt tavaly a Knight Frank friss elemzése szerint. Különösen Észak-Amerikában ugrott meg a gazdagok száma, Európában országok szintjén az Egyesült Királyság és Franciaország emelkedik ki. A tanulmányból kiderül azonban az is, hogy Magyarországon közel 31 ezer embernek volt tavaly legalább egymillió dollárja.
Az ÁKK által 2022 januárjában kibocsátott 5 éves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) forgalomba hozatala után hamarosan elfogy a 250 milliárd forint összegben meghirdetett mennyiség. A nagy érdeklődésre tekintettel az ÁKK 2022. március 1-jén újabb PMÁP sorozatot hirdetett meg szintén 250 milliárd forint keretösszegben, az előző sorozathoz hasonló kondíciókkal, de eltérő lejárati dátummal - derül ki az adósságkezelő közleményéből.
Az orosz-ukrán háború ráirányította a befektetői figyelmet a kriptovalutákra, vannak olyanok, akik szerint részben ezen eszközök használatán keresztül kerülhetik meg a szankciókat az oroszok, Ukrajna pedig már több millió dollárnyi kriptovalutát kapott támogatásként - ezek ráirányították a figyelmet arra, hogy van valós haszna a kriptoeszközöknek, nem csak befektetési, hanem fizető-és menekülőeszközként is képesek működni. A jelenlegi árfolyammozgásokat nézve reálisnak tűnik ez a forgatókönyv, az orosz rubelben denominált bitcoin kereskedési volumene tavaly május óta a legmagasabb szintet érte el, míg az ukrán kriptotőzsde napi forgalma több mint háromszorosára nőtt. Emellett tegnap is történtek fontos események a piacon, a Binance kriptotőzsde közölte, hogy bár blokkolni fogja a szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek számláit, de nem fogja egyoldalúan befagyasztani az összes orosz felhasználó számláját. Emellett az eBay elkezdte vizsgálni a kriptovaluták fizetőeszközként való hozzáadásának lehetőségét.
A jegybanki kamatemelési ciklussal párhuzamosan nem emelkednek a bankbetétek kamatai hasonló mértékben, ám akad olyan pénzintézet Magyarországon, amely rég nem látott kamatszintekkel próbálja meg lekötésre csábítani a lakossági forrásokat. A MagNet Bank változó kamatozású terméke a jegybanki alapkamattal megegyező kamatot fizet az első három hónap után.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.