Egyre égetőbb kérdésként, egyre gyakrabban merül fel a lakásáfa jövője kapcsán, hogy mi történhet akkor, ha nem lesz hosszabbítás. A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását.
Egyre inkább kérdéses, hogy meghosszabbítják-e a hazai építkezések felfutásában óriási szerepet játszó kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa határidejét 2019 után. Az adókedvezmény miatt várhatóan a beruházók és vásárlók tömegei fogják kihasználni az elkövetkezendő alig több mint két év lehetőségeit. Az új építésű lakások eddig is népszerűek voltak a piacon, de az igazán nagy robbanás csak most várható - olvasható az OTP Ingatlanpont közleményében.
Egyelőre nem vizsgálja a kormány az új építésű lakások vásárlását érintő kedvezményes áfa meghosszabbításának lehetőségét - olvasható Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón tett kijelentése az igylakunk.hu oldalon.
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
Már most is van olyan projekt, ahol a beruházó elszámította magát, és a megemelkedő magas építési költségek miatt a projekt lefújására kényszerült, annak ellenére, hogy a lakásokat már részben értékesítette. Az év vége felé haladva pedig egyre több példa lehet erre - írja a Világgazdaság. A Portfolio számításai szerint, az új lakás projektek megépítése egyre nagyobb költségekkel jár, amire a fejlesztőknek a lakások árainak emelésével kellene reagálniuk annak érdekében, hogy megérje a projektet egyáltalán elkezdeni. A már megkötött szerződések esetében azonban ez problémás lehet, így pedig a túl alacsonyan árazott projektek beruházói komoly gondban lehetnek.
A korábbi évekhez képest már most számottevő drágulást produkáltak az új lakások annak ellenére, hogy időközben az áfakulcsukat töredékére vágták vissza. Az ár pedig vélhetően csak még tovább folytatja a száguldást felfelé. A kivitelezési költségek növekedése, a szigorodó műszaki feltételek illetve az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 év múlva akár duplázódhat az új lakás ára, a korábbiakhoz képest - már ha ilyen áron lesz fizetőképes kereslet és indulnak új projektek.
Nem terjeszti ki a kormány az áfakedvezményt a lakásfelújításra - mondta el a Világgazdaság kérdésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A lakásfelújításra vonatkozó áfakedvezmény lehetséges előnyeiről és hátrányairól tegnapi cikkében a Portfolio is foglalkozott.
2017 és 2018 jó évek lehetnek az építőipar számára, az idei évre 10 százalékos bővülés várható az ágazatban. 2017-ben mintegy 20 ezer lakás kivitelezésével számol az ÉVOSZ, de további élénkülést jelenthetne a szektor számára, ha a lakásfelújítások áfáját is visszaigényelhetővé tennék legfeljebb 3 millió forintig - írja a Magyar Idők.
Mind a fejlesztők, mind a lakásvásárlók régóta várták az újlakás-piac újbóli felpörgését, a nagy számban beindult és beinduló fejlesztések azonban új kihívások elé állíthatják a piac szereplőit. A fejlesztőknek a kivitelezési költségek drasztikus növekedésével kell szembesülniük, a vásárlók alkalmatlan fejlesztők és soha meg nem valósuló gigaprojektek megjelenésétől tarthatnak, míg az ingatlanközvetítők a technológia fejlődésével kell, hogy megküzdjenek. Szimler Szabolcs, az OTP Ingatlan Zrt. ingatlanhasznosítási vezetője beszélt a Portfolio-nak lakáspiaci várakozásairól.
Az OTP Bank szakértőinek becslése szerint évente megközelítőleg 25 ezer új lakóingatlanra lehet kereslet a következő időszakban. Bár az ingatlanfejlesztést ösztönző lépések hatása legkorábban egy év múlva lesz igazán érezhető, de az építési boom első jelei már most érzékelhetőek. Az OTP Bank 2016. március közepéig több mint 4500 értékesítésre építendő lakás finanszírozási igényét vizsgálta meg; ezek között kisebb, 4-5 lakásos projektek és jelentős, 150-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatóak. A bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.
2015-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a magyarországi lakásárak: a befektetők aktivitása és a fejlesztők kivárása egyaránt erősítették a folyamatot. A lakásáfa-csökkentés és a CSOK kibővítése révén 2016 további bővülést hozhat, immár nem csak a használt, hanem az új építésű lakások piacán is - derül ki az FHB éves lakásárprognózisából.
Az Otthon Centrum 135 ezerre becsüli a 2015-ös lakáspiaci adásvételek számát, idén azonban már 150 - 155 ezerre számítanak, mivel a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használt piacra is komoly hatással lesz. A kereslet élénkülésével idén még nem tudnak lépést tartani az ingatlanfejlesztők, így rövidtávon - nagy régiós eltérésekkel - 5-25% közötti árnövekedésre lehet számítani az új lakások piacán. 2016-2019 közötti 4 évben országosan összesen 50 és 100 ezer közötti CSOK igénylő családra számít az ingatlanközvetítő.
Kevesebb, mint egy hét múlva, február 3-án jelenik meg két új kormányrendelet, melyek minden szabályt és módosítást tartalmaznak majd a lakáspiacot érintő támogatási rendszerrel kapcsolatban. Már számos konkrét változást bejelentettek, melyek jelentősen könnyíthetik a CSOK igénybevételét a gyereket vállalók számára, a jelenlegi szabályozásban szereplő egyes anomáliáknak a sorsa azonban továbbra is tisztázatlan.
A kormány nem állt még elő saját hatástanulmányával a családok otthonteremtési kedvezményével és az újlakások áfa-kulcsának csökkentésével kapcsolatban, a számításokat azonban elvégezték a kormány helyett. A Költségvetési Felelősségi Intézet friss számításai szerint a szakemberhiány miatt éves szinten 20 ezerrel épülhet több újlakás az intézkedéscsomag hatására, ám ezt is csak 2019-re érhetjük el. 2020-ra a program nettó módon 110 milliárd forinttal rontja az egyenleget és növelni fogja hosszú távon az államadósságot is. Mindezek mellett arra is figyelmeztetnek, hogy a csomag egy ingatlanpiaci buborékot okozhat, egyre több spekulatív befektető jelenhet meg ugyanis a piacon.
A kormány otthonteremtési programjának 2 pilléréről tartott sajtótájékoztatót Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár. Ezen fontos kérdések körül oszlatta el a bizonytalanságot.
Bár a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések hatását vizsgáló különböző elemzések eltérő következtetésekre jutnak a lakásárak várható alakulásával kapcsolatban, abban mindenki egyetért, hogy egy jelentős fejlesztési boom küszöbén állunk. Arról kérdeztük magyarországi ingatlanfejlesztőket, milyen hatása lehet a CSOK kiterjesztésének és a lakásáfa-csökkentésnek a lakáspiaci folyamatokra, valamint megkértük őket, ismertessék, jelenleg milyen fejlesztési projekteken dolgoznak.
Az építőiparban a CSOK hatására épített lakások számának növekedése leghamarabb az év végén vagy a jövő év elején jelentkezik mérhetően - mondta el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.
A CSOK bejelentése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján nem csökken az új építésű ingatlanok ára. Az Otthon Centrum szerint ennek három oka van: a rendkívüli módon megugrott vásárlói kereslet, a keresletet kiszolgálni képes fejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek, és ez felhajtja a fejlesztési telkek árát, valamint a felfutó fejlesztések megterhelik az építőipari kapacitásokat. Ezen tényezők akár már fél éven belül a fejlesztési költségek emelkedéséhez vezethetnek.
Idén január elsejétől 5%-ra csökkent bizonyos új lakóingatlanok áfakulcsa. Adódik a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, amikor a szerződést már megkötötték, az ár adott, és a vevők már teljesítettek előlegszámlákat.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
