Sok a tévhit a hazai KÁT-os erőművekkel kapcsolatban

A villamosenergia-rendszer problémái nem a KÁT mérlegkörben jelentkeznek elsősorban

- kezdte előadását Luczay Péter, az ALTEO Nyrt. termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az időjárásfüggő villamosenergia-termelők penetrációja nem járt a magyar villamosenergia-rendszerben a szabályozási tartalék beszerzési volumenének, illetve a kiegyenlítő energia igény növekedésével sem, ahogyan a KÁT termelők nem is járulnak hozzá a rendszer kiegyenlítetlenségi aszimmetriájához olyan mértékben, mint sokan gondolják - tette hozzá, majd így folytatta:

A villamosenergia-rendszer rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű szabályozási tartalékkal,

de ennek kiaknázásához le kell bontani a vonatkozó adminisztratív akadályokat, hogy a KÁT termelőket is be lehessen vonni a rendszerszintű szabályozásba.

A KÁT mérlegkör szaldója a 2021.01.01-től 2025.02.28-ig terjedő időszakban pozitív, vagyis a KÁT termelők értékesített menetrendjének értéke a vizsgált időszakban meghaladta a részükre a termelésük alapján fizetett KÁT díjat. Ugyan a negatív áras időszakokban történő KÁT termelés értékesítése indokolatlan terhet ró a magyar gazdaságra, ez azonban adminisztratív eszközökkel, KÁT termelői érdeksérelem nélkül kezelhető lenne - mondta Luczay Péter.

Az eddigiektől némileg eltérő megközelítéssel a KÁT-os termelőkről szeretnék kicsit pontosabb képet festeni, mivel a magyar villamosenergia-rendszer kapcsán sok mindenért ezen termelők lettek felelősnek kikiáltva. Elsősorban annak köszönhető ez, hogy nagyon sok a tévhit és a hibás következtetés e téma kapcsán

– emelte ki.

A 2021-ben még körülbelül 3 GW-os teljes hazai naperőmű összkapacitás 2024 végére meghaladta a 7 GW-ot. Több mint kétszeresére nőtt tehát a villamosenergia-rendszerbe integrált naperőművek beépített kapacitása. Ezzel körülbelül arányosan változott (~1,7x-esére nőtt) a KÁT mérlegkörbe tartozó naperőművek beépített teljesítménye is.

Az elmúlt 4 évben a magyar villamosenergia-rendszerben jelentkező kiegyenlítetlenség kb. 20%-a a KÁT mérlegkörhöz kapcsolódik, tehát ekkora arányát okozza a mérlegkör a VER (magyar villamosenergia-rendszer) menetrendezési hibájának

- mondta

Ez az arány az elmúlt 16 lezárt negyedév során (negyedéves bázison vizsgálva) viszonylag állandó, 19%(±5%), ami – figyelembe véve, hogy a vizsgált időhorizonton a KÁT mérlegkör szerepe a rendszerben folyamatosan nőtt – azt jelenti, hogy a mérlegkör relatív menetrendezési pontatlansága folyamatosan csökkent.

2024-es adatok alapján azt láthatjuk, hogy miközben a KÁT termelők a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 16%-át adták, megközelítőleg szintén 16%-kal növelték meg a hazai kiegyenlítő energia iránti keresletet, azaz ennyivel nőtt a VER kiegyenlítetlensége ahhoz képest, mintha a KÁT mérlegkör menetrendezési hibája zéró értékű lett volna. Azaz a KÁT mérlegkör nem ró a magyar villamosenergia-rendszerre extrém vagy indokolatlan terhet.

Hogy hogyan sikerül ezt tartani, miközben folyamatosan nő a KÁT mérlegkör, és egyre több villamos energiát termel? Ez annak köszönhető, hogy az időjárásfüggő termelők termelési előrejelzése, a menetrendezés pontossága folyamatosan növekszik: az elmúlt 4 lezárt negyedév (2024Q1-2024Q4) menetrendezési hibája minden esetben alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakának értéke.

A magyar villamosenergia-rendszerben a kiegyenlítő energia iránti igény aszimmetrikus, tehát több negatív (le) irányú kiegyenlítő energiát vesz igénybe a rendszer, mint pozitív (fel) irányút

- hívta fel a figyelmet Luczay Péter.

Ennek egyik oka, hogy a le irány olcsóbb, több is van belőle, de azt is gyakran halljuk, hogy ennek az aszimmetriának oka a KÁT mérlegkör.

A 2024-es adatok alapján ez cáfolható

- ezek szerint a KÁT mérlegkör kiegyenlítetlenségi aszimmetriája jellemzően a villamosenergia-rendszer többi mérlegkörének összesített kiegyenlítetlenségi aszimmetriájánál alacsonyabb értéket vett fel, magyarán a KÁT mérlegkör menetrendadási hibája kevésbé aszimmetrikus, mint a rendszer KÁT-on kívüli elemei - mutatott rá.

Kell-e több szabályozási tartalék a magyar villamosenergia-rendszerbe úgy, hogy 3 GW-ról több mint 7 GW-ra nőtt az időjárásfüggő megújuló alapú termelők penetrációja? A tényadatok szerint a rendszerirányító által le- és fel irányú szabályozási tartalékként lekötött teljesítmények 2021-ről 2024-re csökkentek. Az adatokból az is kiderül, hogy a kiegyenlítő energia iránti átlagos kereslet a vizsgált időszakban viszonylag állandó (havi átlagos abszolút értéke stabilan ~100 MW +/-10-20 MW), és a nemzetközi forrásból fedezett szabályozási tartalék volumene is jellemzően 50% körül ingadozik, hiába nőtt több mint kétszeresére az időjárásfüggő beépített kapacitás a rendszerben.

A tartalékok 400 MW-ot meghaladó, azaz erős igénybevételének gyakorisága ugyanakkor nőtt, de az eddigiek alapján az látszik, hogy ez a növekedés megállt, egyértelmű trendet ennek a növekedésnek a folytatására ma nem lehet azonosítani (2025 Q1-ben pl. kevesebb 400 MW-os kiegyenlítetlenséget meghaladó negyedórát számoltunk, mint akár 2023 vagy 2024 ugyanezen időszakában).

De akkor mi okozza mégis a problémát, mitől kerülhet a rendszer néha mégis szélsőséges helyzetbe?

- tette fel a kérdést Luczay Péter.

Ez általában a tavaszi és nyári napokon esik meg, és két oka van.

• Egyfelől – mint már említettük – a szabályozási tartalék célból lekötött teljesítmény 2021-2024 viszonylatában mind negatív (le), mind pozitív (fel) irányban csökkent, illetve
• egy 2021-ben hozott és azóta nem frissített, azaz a piac vonatkozó jelentős változásaira (pl. a KÁT támogatott ár évente bekövetkezett indexálására) nem reagáló, azt nem lekövető, „piacreguláló” adminisztratív intézkedés az idő jelentős részében ellehetetleníti a KÁT termelők eredményes szerepvállalását a rendszerszintű szolgáltatások piacán.

Azaz hiába áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű szabályozási tartalék, az mégsem feltétlenül érhető el minden esetben klasszikus (FRR) formában a rendszer számára.

Az elmúlt évben a lekötött negatív (le) irányú FRR tartalék mennyisége „nyáron” abszolút értelemben is, és a rendszer egyensúlytalanságához képest is kifejezetten alacsony volt. 2024 egészét vizsgálva megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer negatív irányú kiegyenlítetlensége az idő ~4,4%-ában haladta meg az egyező irányban lekötött összes FRR tartalék mennyiségét, míg ez az érték 2024 Q2-2024 Q3 időszakban 08:00-20:00 között már ~10% volt. Összehasonlításul: ugyanezen mutatók az osztrák rendszer esetén rendre kb. 1,3% és ~2,3%; míg a német rendszer esetén 0,0% és 0,0% értékűek!

Mikor nincs elegendő tartalék a rendszerben? A negatív (le) irányú szabályozási energia kínálati piacán leginkább a kifejezetten alacsony (<~10 EUR/MWh) villamosenergia-árú időszakokban jelentkezhet számottevő szűkület. Ebben az esetben a villamos energia ára nem fedezi a szabadpiacon értékesítő PV erőművek várható kiegyenlítési költségét, és ha az adott utasított egység nem rendelkezik kapacitás lekötéssel, akkor ezen erőművek termelése automatikusan visszafogásra kerül, azaz nem értékesítenek villamos energiát, tehát nem tudnak hozzájárulni a negatív (le) irányú szabályozási tartalék energia szolgáltatáshoz.

A KÁT termelő pedig alacsony HUPX ár mellett a jelenleg hatályos negatív irányú árkorlát aktiválása esetén nem képes veszteség nélkül negatív irányú szabályozási energiát értékesíteni, azaz alacsony villamosenergia-piaci árkörnyezetben a KÁT termelők sem tudnak hozzájárulni a le irányú szabályozási tartalék energia szolgáltatáshoz.

- emelte ki.

Magyarán alacsony spot villamosenergia-piaci árkörnyezetben a rendszer számára FRR szabályozási tartalék-energia szolgáltatás keretében opciósan igénybe vehető negatív irányú szabályozási energia mennyisége radikálisan lecsökkenhet.

A megoldási lehetőségeket

a szükséges szabályozási tartalék-kapacitás lekötése, a KÁT termelők bevonása a szabályozási tartalék-energia szolgáltatásba, valamint a negatív áras időszakokban történő villamos energia értékesítés korlátozása jelentheti,

ami Luczay Péter szerint szintén megfontolandó, illetve mindenféle KÁT termelői érdeksérelem nélkül megvalósítható.

Gyakran elhangzik az is, hogy a KÁT rendszer finanszírozása rendkívül sokba kerül, ami rontja a magyar ipar versenyképességét

- kezdett bele Luczay Péter.

Az ipari villamosenergia-fogyasztókra 2024-ben KÁT pénzeszköz allokáció címen hárított költség ~11,5 EUR/MWh volt, mely a becsült jellemző teljes villamosenergia-költség-szerkezetében ~7%-ot tesz ki. Lehet, hogy sok mindenkit meglep, de a KÁT mérlegkör szaldója a 2021.01.01-től 2025.02.28-ig terjedő időszakban minden vonatkozó tétel figyelembevétele esetén is pozitív. Villamosenergia-termelés és -értékesítés aspektusból vizsgálva, a KÁT termelők értékesített villamosenergia-menetrendjének értéke (~712 mrd forint) a vizsgált időszakban meghaladta a részükre a termelésük alapján fizetett KÁT díjat (~645 mrd forint).

Mindenképpen megjegyzendő, hogy a tárgyidőszakban az ipari energiafogyasztókra – KÁT pénzeszköz allokáció címen – hárított költség összesen ~165 mrd forinttal (!) haladta meg azt az összeget, amibe a KÁT rendszer fenntartása került volna, abban az esetben, ha a 2022.04.01-től – az azt megelőző időszak gyakorlatnak megfelelően – a KÁT mérlegkör által generált pozitív eredményből is részesülhettek volna az ipari energiafogyasztók, nem csak a negatív egyenleggel záró hónapok pótlását kellett volna állniuk - fogalmazott.

Érdemes továbbá elgondolkodni azon, hogy mennyi lenne, illetve az elmúlt időszakban mennyi lett volna a magyar villamos energia ára, hogyha a megépült ~2-3 GW KÁT-os termelő hiányozna/hiányzott volna belőle. A szakember szerint ugyan a megfelelő minőségű és mennyiségű adatok ennek szimulációjához, pontos meghatározásához nem állnak rendelkezésre, de becslése, hogy csak az e miatt létrejött érték is fedezheti azt a tételt, amit a vonatkozó fogyasztói kör ez irányba megfizet/megfizetett.

Címlapkép forrása: Portfolio