Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
Minimum meglepőnek számító kijelentést tett a Világgazdaságnak adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A túlnyomó részt a jövő évi költségvetésről szóló anyagban (amiről itt írunk részletesebben), szerepel egy kérdés, és rá egy érdekesnek tűnő válasz. Nemhogy nőne, a túlkínálat miatt inkább csökkenni fog az új építésű lakások ára, véli Bánki Erik.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Több millió forinttal is drágíthatja az új lakásokat, és emellett megakaszthatja az elöregedett lakóingatlan-állomány megújításának folyamatát, hogy 2020-tól megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa - írta szombati lapszámában a Népszava ingatlanpiaci szakértők véleménye alapján.
Jelen állás szerint 2020 elejétől ismét 27%-os áfát kell fizetniük az új lakások vásárlóinak az eddigi 5% helyett. A változás nyomán nagy gondolkozás indult el a bankok és a fejlesztők körében arról, miként lehetne megoldani, hogy az addig be nem fejezett lakások minél nagyobb vételárrészét vagy akár teljes értékét még 2018-2019-ben, akár jóval a használatba vétel előtt, az alacsonyabb áfa mellett fizethessék meg a vásárlók. Úgy tűnik, mint sok más időzítési probléma esetében, most is a hitelnyújtó bankok kezében a megoldás. Van, amelyik már be is vezetett a problémát áthidaló hitelterméket.
Egy nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádiónak adott interjújában többek között elmondta, hogy a tervek szerint a kormánynak nem áll módjában meghosszabbítani a kedvezményes 5%-os új lakásokra vonatkozó áfát 2019. december 31. utáni időszakra. A vásárlóknak és az újlakás-fejlesztőknek tehát jócskán át kell gondolni a döntéseiket, és ez bizonyára nagy hatással lesz a hazai ingatlanpiacra is. Amikor 2016-ban bejelentették, hogy a kormány milyen adócsökkentéssel él az új lakásokra vonatkozóan, az sem hagyta érintetlenül a piacot, sőt szinte robbanásként érte. Összeszedtük, hogy milyen következményekkel járt az adócsökkentés bejelentése.
A pénzügyminiszter kedd este az InfoRádió Aréna műsorában egészen konkrétan fogalmazott, amikor a kedvezményes lakásáfa 2019 utáni jövőjéről kérdezték. Videóban értékeltük a bejelentést.
Korai lenne már most a lakásáfa kulcsáról dönteni - válaszolta egy kérdésre múlt héten Varga Mihály a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat beterjesztését követően. A kedvezményes áfakulcs 2019. december végéig van érvényben, a szakma nagy része szerint azonban a döntés halasztása tovább növeli a bizonytalanságot. Nem véletlen, hogy a fejlesztők emellett állnak ki, a kormány szempontjából pedig azt kellene átgondolni, hogy a kedvezményes áfával továbbra is a piac összes szereplőjét tervezi támogatni, vagy célirányosan egyes csoportok - például a családok - lakáshoz jutását segítené. A kérdésről a piac négy szakértőjét kérdeztük meg, valamint bemutatjuk az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület álláspontját is.
Korai lenne már most a lakásáfa kulcsáról dönteni - válaszolta egy kérdésre Varga Mihály a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat beterjesztését követően. A kedvezményes áfakulcs ugyanis 2019. december végéig van érvényben. Elhamarkodott lenne erről már most dönteni. Közben figyeljük a lakásépítések piacát, egyelőre azt látjuk, hogy az építőipar kapacitással nem bírja a megkezdett építkezéseket. Az uniós kötelezettségek miatt ősszel úgyis kell technikailag adótörvényekhez nyúlni, ezért ráérünk ezzel 2019 őszén foglalkozni - magyarázta a miniszter.
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
Erőteljes odafigyelést igényel a budapesti lakáspiac - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Banai Ádám. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint az adósságfékszabályok szigorítására nincs szükség Magyarországon, de két jelentős problémát még mindig lát a jegybank a lakossági hitelezésben. Az új lakások piacán mindenki a lakásáfa sorsának rendezésére vár, a jegybank szerint mielőbb dönteni kellene a kérdésről.
Sokan számítottak arra, hogy mostanra kiderül, mi lesz az új lakásokra vonatkozó kedvezményes áfakulccsal 2019 után. A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.
A tapasztalt fejlesztő véleménye szerint a lakásáfa körüli bizonytalanság további áremelkedést és feszültséget szül az újlakás-piacon. Lehetetlen megjósolni, hogy meghosszabbítják-e a kedvezményes időszakot, de ha nem, az új lakások tulajdonosai jelentős értéknövekedésnek örülhetnek majd a jövő év végén.
Két projektjében is elhalasztja az értékesítést a főváros egyik legnagyobb lakásfejlesztője, a Cordia - írja a Világgazdaság. A fejlesztők a jelenlegi piacon a munkaerőhiány és az építőanyagok hiánya mellett olyan problémákkal is szembesülnek, mint a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság. Mivel még mindig nem derült ki, hogy 2019 után meghosszabbítják-e a kedvezményt, a beruházók próbálják a határidő előtt befejezni a már elkezdett projektjeiket, a kapacitáshiány miatt azonban ez várhatóan nem mindenkinek sikerül.
A 2000-es évek közepén a vásárlók jelentős csoportja semmiképpen sem akart új lakást vásárolni, még akkor sem, ha anyagi helyzete ezt lehetővé tette volna. Helyettük az újszerű lakásokat részesítették előnyben, ahol a hibák már kiderültek, illetve megoldásra kerültek. Az új lakások ugyanis valóban számos problémával rendelkeztek, rengeteg rémtörténet keringett a piacon. Most ismét sokan vásárolnak új lakást, jellemzően még a tervasztalról, talán nem is sejtve, hogy hiába a sokkal tudatosabb vásárlói hozzáállás, őket is hasonló gondok fenyegethetik, mint a 10 évvel ezelőtt pórul járt társaikat, legalábbis ha nem tesznek meg mindent, hogy ezt elkerüljék. Az emelkedő kivitelezési költségek miatti spórolás, a kedvezményes áfaidőszak megszűnése miatti kapkodás ugyanis a szigorúbb műszaki követelmények ellenére eredményezhet ismét tömeges csalódásokat a hazai újlakás-piacon.
Összesen mintegy 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, amelyből több mint 5 ezer Pest megyében, illetve 1,5-1,6 ezer Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten realizálódott. Ezek többségében családi házakra vonatkozó engedélyek - szerepel a Magyar Idők cikkében.
Már tavaly is sokéves rekordok dőltek meg a fővárosi újlakás-piacon, de könnyen lehet, hogy a 2018-as év felülírja majd ezt is. Idén mind értékesítésben, mind építési volumenben újra erős évet vár az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe, miközben a frissen piacra kerülő kínálat a 2019 után potenciálisan jelentősen megemelkedő áfaszint miatt visszaesik majd.
Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi 5 százalékos kedvezményes lakásáfát a mostani formában nem hosszabbítják meg 2019 után, hanem helyette más kedvezmények jöhetnek, sőt több ingatlanpiaci szakértő is úgy véli, legalább 18 százalékra emelhetik majd fel. A Portfolio Ingatlan 2018 első negyedévében is elkészítette - több mint tíz szakértő megkérdezésével - a Lakáspiaci Hangulatfelmérését.
A hazai ingatlanárak ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás-építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható - olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?
