Kormányinfó: nem zárható ki, hogy a Magyarországon terjedő vírus mesterségesen előállított

Íme a legfontosabb bejelentések és közlések:

• Jövő héten indul a véleménynyilvánító konzultáció indul Ukrajna uniós csatlakozásáról.
• Elkezdődött a 2026-os költségvetés előkészítése. A cél az infláció letörése, a kormány szerint az árrésstop hatásos volt, sok élelmiszernél jelentős csökkenést tapasztaltak. A telekommunikációs és banki szolgáltatási díjak is befagyasztásra kerülnek.
• Az állam megvásárolhatja a használaton kívüli volt takarékszövetkezeti épületeket, hogy azokat az önkormányzatok közösségi célra hasznosítsák.
• A falugondnoki szolgálat 2026-tól már 1500 fős településekre is kiterjed, és növelik a normatívát. Az állam átadja az önkormányzatoknak a kihasználatlan állami ingatlanokat közösségi célokra.
• A száj- és körömfájás elleni intézkedések hatásosnak bizonyultak, jelenleg nincs új fertőzött telep. Vizsgáják, hogy mesterséges eredetű-e a betegség. A tetemeket csak vízbázistól távol, biztonságosan lehet eltemetni, égetés nem megengedett. A vírus mesterséges eredete továbbra is vizsgálat alatt áll.
• Az OBH elnöke ismertette éves beszámolóját. A bírák 48%-os béremelésre számíthatnak két év alatt. A kormány kéri a demonstrációk korlátozását a közlekedés zavarása miatt, külön kiemelve a hídlezárások problémáját.
• A gazdaságvédelmi akcióterv keretében több támogatási program folytatódik. A Munkáshitel Programban eddig 16 600 hitelt folyósítottak, a vidéki otthonfelújítási támogatások is népszerűek. A vállalkozásokat célzó támogatások túligényeltek.
• Folyamatos a kapcsolat Orbán Viktor és Donald Trump között, és a magyar kormány amerikai gazdasági együttműködésekre törekszik. Gulyás üdvözölte az új amerikai vámintézkedések bevezetésének halasztását.
• Magyarország nem tud külön vámalkut kötni az Egyesült Államokkal, mert az EU tagjaként közösségi szinten kell eljárnia ilyen ügyekben. Kizárólag uniós megállapodásokon keresztül képzelhető el vámkönnyítés.
• A húsvéti torlódások miatt a magyar–ukrán határon több átkelő meghosszabbított nyitvatartást kaphat, és újranyílt a Nagypalád–Nagyhódos határ. Magyarország továbbra is egyeztet Ukrajnával, de kifogásolja a nemzetiségi jogok elmulasztott visszaállítását.
• A 2026-os adótörvényeket áprilisban ismerhetjük meg, de a kiskereskedelmi különadó sorsa még nem dőlt el. A törvényeket májusban nyújtják be az Országgyűlésnek a költségvetéssel együtt.

A szlovák környezetvédelmi miniszter szerint a magyarországi száj- és körömfájás-járványügyi intézkedések nem elégségesek, ezért Szlovákia határátkelőket zárt le Magyarország irányába. Gulyás hangsúlyozta: a kormány minden olyan intézkedést megértéssel fogad, amely valóban a járvány terjedésének megakadályozását szolgálja, akár szlovák, akár osztrák részről történik.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a Szlovákia által tett kijelentésekszerinte teljesen megalapozatlanok. Elmondta, a magyar fél a járványügyi szabályokat az uniós és nemzetközi előírásoknak megfelelően alkalmazza, és nincs szakmai indoka annak, hogy ezek ne lennének elegendők a fertőzés kordában tartásához.

Egyelőre nem született döntés arról, hogy jövőre változik-e a kiskereskedelmi különadó – mondta el Gulyás Gergely hozzátéve: a kérdés ugyan szóba került a legutóbbi kormányülésen, de konkrét határozat még nincs róla. A kormány hagyományosan a költségvetéssel együtt terjeszti be az adótörvényeket, amelyeket úgynevezett megalapozó törvényként

május elején fognak benyújtani az Országgyűlésnek.

Gulyás hozzátette, hogy azért sem tudott részletes tájékoztatást adni a költségvetésről, mert még több fontos döntés hátravan. Az ágazati különadókat érintő végleges információk – például hogy mely adónemek maradnak vagy szűnnek meg –

várhatóan április folyamán válnak ismertté, ezekről akkor adunk majd részletesebb tájékoztatást.

Szóba került a kárpátaljai magyarok helyzete és az Ukrajnával folytatott tárgyalások állása. Gulyás Gergely elmondta: Magyarország továbbra is rendszeresen egyeztet az ukrán féllel, jellemzően azokkal, akiket Kijev hivatalosan kijelöl tárgyalópartnernek. Bár korábban Ukrajna több alkalommal – már 1991 óta – vállalt nemzetiségi jogokkal kapcsolatos garanciákat, a magyar kormány szerint ezek tényleges visszaállítása, különösen a 2015 előtti állapothoz képest, eddig nem történt meg.

A határhelyzet is terítékre került, miután többen jelezték, hogy húsvét előtt különösen hosszú várakozások alakultak ki a magyar–ukrán határon, ami komoly problémát jelent a tanulás, munkavégzés vagy egészségügyi ellátás miatt rendszeresen utazó kárpátaljai magyaroknak.

A kormány támogatja, hogy ünnepek környékén a lehető legtöbb határátkelőhely nyitva legyen, és javuljanak a határátlépés feltételei.

Ugyanakkor Gulyás felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország schengeni külső határként köteles betartani a beléptetéshez kapcsolódó uniós szabályokat, ami önmagában is lassítja az átkelést. A román-schengeni csatlakozás miatt azonban várhatóan magyar oldalon is felszabadulhat munkaerő, ami hozzájárulhat a torlódások enyhítéséhez. Emellett néhány napja újra megnyitották a forgalom előtt a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőt, ami szintén segíthet a határterhelés csökkentésében.

A cél az, hogy a várakozási idő húsvét idején ne haladja meg az egy órát.

A Kormányinfón Gulyás Gergely arra a kérdésre reagált, hogy Magyarország önállóan mentesülhet-e az Egyesült Államok által bevezetni tervezett vámok alól. A miniszter egyértelművé tette, hogy ilyen lehetőség nincs, mivel Magyarország az Európai Unió részeként egy egységes gazdasági térséghez tartozik, ahol nincsenek külön vámhatárok a tagállamok között.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország sem bilaterálisan, sem egyoldalúan nem tud vámkönnyítést elérni az Egyesült Államokkal szemben. Az esetleges gazdasági együttműködéseknek ezért uniós szinten kell megvalósulniuk. Gulyás ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország nyitott az olyan amerikai megállapodásokra, amelyek a magyar gazdaság számára kedvezőek, de vámügyekben csak közösségi alapon lehet eljárni.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány laboratóriumi vizsgálatok segítségével annak lehetőségét is vizsgálja, hogy mesterségesen előállított vírusról van-e szó. Bár egyelőre írásos bizonyíték nincs, több szakmai forrás is komolyan felvetette, hogy a kórokozó nem természetes módon jött létre, hanem laboratóriumi körülmények között.

A szóbeli tájékoztatás arról szólt, hogy egy kémcsőben

– mondta a miniszter.

A járvány eddig mintegy 8300 haszonállatot érintett, és volt olyan nyugat-magyarországi település, ahol 3000 állatot kellett leölni. A miniszter ismertette, hogy a fertőzött állatokat előbb vakcinálják, majd – mivel húsuk emberi fogyasztásra már nem alkalmas – elpusztítják őket. A miniszter hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben kizárólag ez a járható út a fertőzés megfékezése érdekében.

A kormány korábbi ígérete alapján az érintett gazdák 100 százalékos állami kártalanítást kapnak. A kompenzáció pontos összege az állatok számától és értékétől függ, és a jelenlegi szabályozás szerint egyértelmű és átlátható feltételek mentén történik. Gulyás szerint az eljárás rendjét a gazdák alapvetően elfogadják, még ha az állatállomány elvesztése súlyos érvágást is jelent számukra.

A Kormányinfón Gulyás Gergely tisztázta, hogy a bankok vállalták, hogy elállnak az áprilisra tervezett inflációkövető díjemeléstől, és visszaállítják díjaikat a korábbi szintre. Míg a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye 2025. januári állapotról számolt be, a kormányinfón az hangzott el, hogy a 2024. december 31-i díjszinteket kell visszahozni, mivel a gyakorlatban sok bank már január elején megemelte a költségeket.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a számlavezetési és egyéb banki díjak tekintetében nem maradhatnak érvényben az év eleji emelések sem, azokat is vissza kell vonni.

A kormány tárgyalásokat folytat a pénzintézetekkel, és elvárja, hogy azok valódi tehercsökkentést hajtsanak végre az ügyfelek javára.

Felmerült a tranzakciós illeték kérdése is, amelyet a bankok jellemzően továbbhárítanak az ügyfelekre. A kormány elvárása szerint erről is tárgyalni kell, és nem tartja elfogadhatónak, hogy az ügyfelekre hárított díjemelés változatlanul maradjon.

Gulyás Gergely kijelentette: folyamatos a kapcsolattartás Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között, és miniszteri szinten is zajlanak találkozók. A magyar-amerikai kapcsolatok jelenleg kifejezetten intenzívek és tartalmasak, ami jó alapot adhat egy olyan gazdasági együttműködés kialakításához, amely képes lehet ellensúlyozni a vámok negatív hatásait.

A miniszter üdvözölte, hogy az amerikai kormány 90 nappal elhalasztotta a Kínán kívüli országokra tervezett új vámintézkedések bevezetését. Gulyás szerint ez időt ad arra, hogy az Európai Unió tárgyaljon az Egyesült Államokkal való gazdasági együttműködés erősítésére.

A kormány célja, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mind az európai, mind az amerikai fél számára kölcsönösen előnyös, és lehetővé teszi, hogy elkerüljék a jelentősebb vámemeléseket.

Vitályos Eszter kormányszóvivő a mai Kormányinfón több gazdaságélénkítő program aktuális állásáról számolt be, köztük a Munkáshitel Programról, a Vidéki Otthonfelújítási Programról, valamint több vállalkozásokat segítő támogatási konstrukcióról.

A Munkáshitel Program keretében eddig több mint 16 600 hitelügyletet folyósítottak, további 4200 kérelem elbírálása folyamatban van. Az átlagos hitelösszeg 3,9 millió forint, a kérelmek területi megoszlása alapján a legtöbb igénylés a keleti régióból érkezett (36%), míg a dunántúli és pesti térségek egyaránt 5 százalékot képviselnek.

A Vidéki Otthonfelújítási Programban már 3536 pályázó nyújtott be utólagos támogatási kérelmet, összesen 9,2 milliárd forint értékben, az átlagos támogatási igény 2,6 millió forint volt.

A programot 2024. március 26-ától az 5000 fő alatti településeken élő nyugdíjasok számára is elérhetővé tették, hogy ők is részesülhessenek otthonfelújítási támogatásban.

A „1+kkv beruházásélénkítő program” keretében 6800 vállalkozás érdeklődött, és 1885 pályázat érkezett be a 48 milliárd forintos keretösszegre – összesen 137 milliárd forint igényt jelezve. A benyújtott kérelmeket jelenleg is értékelik, a pályázók között mikro-, kis- és középvállalkozások egyaránt szerepelnek.

A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra 8592 vállalkozás jelentkezett, a 9 milliárd forintos keretösszeg itt is túligényelt: már több mint 10 milliárd forintnyi kérelem érkezett.

Az exportösztönző hitelprogram 350 milliárd forintos kerettel indult, eddig 1999 igénylést fogadtak be, több mint 105 milliárd forint értékben. Emellett már lezárult a kkv-k versenyképességét támogató tőkeprogram, amelyre 100 milliárd forint állt rendelkezésre, jelenleg az elbírált pályázatok feldolgozása zajlik.

A tegnapi kormányülésen a kabinet eleget tett egy törvényi kötelezettségének is: meghallgatta az Országos Bírósági Hivatal elnökének éves beszámolóját. Az OBH elnöke megerősítette, hogy a kormány, a Kúria, az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti, korábban kötött négyoldalú megállapodás továbbra is érvényben van, és ennek alapján a bírák további béremelésére is lehet számítani.

A kormány reményei szerint a bírói kar nem fogja akadályozni azt a tervezett, két év alatt összesen 48 százalékos béremelést, amely 2025. január 1-jétől 2027. január 1-jéig valósulna meg.

A beszámoló során az is szóba került, hogy egyes bírósági döntések – különösen súlyos bűncselekmények esetében – jogos társadalmi felháborodást váltanak ki. Kormányzati oldalról felmerült a kérdés, hogy elfogadható-e, ha például több tucat kilogrammnyi kábítószer előállításán tetten ért elkövetők előzetes letartóztatás nélkül szabadlábon maradnak. A kormány elismeri, hogy az igazságszolgáltatás független, és az OBH elnöke érthető módon nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor hangsúlyozta:

a jogállamiság nem csak a vádlottak jogainak, hanem a társadalom igazságérzetének tiszteletben tartását is megköveteli.

A kormányülésen a belügyminiszter is beszámolt az elmúlt időszak hídlezárásairól és tüntetéseiről. A kormány álláspontja szerint a gyülekezési jog fontos alapjog, de nem írhatja felül több százezer ember mindennapi életét.

„Egy-egy híd lezárása Budapesten ugyanis aránytalan sérelmet okoz a közlekedőknek – miközben a tüntetők gyakran néhány száz fővel demonstrálnak” – mondta Gulyás Gergely.

A kormány ezért arra kéri a Kúriát, hogy teremtsen világos helyzetet: a demonstrációk számára elegendő hely áll rendelkezésre a fővárosban úgy is, hogy közben ne bénítsák meg a város közlekedését.

Gulyás szerint a Pride tüntetésekre ez ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más rendezvényre: nem jogosítanak fel senkit arra, hogy Budapestet időről időre megbénítsák.

Gulyás Gergely tájékoztatást adott az aktuális járványhelyzetről is, amelyről a belügyminiszter és az agrárminiszter számolt be a kormánynak. A jó hír az, hogy jelenleg nincs új fertőzött telep, bár a hatóságok naponta több száz mintát vizsgálnak országszerte. Az eddig érintett négy helyszínen kívül új fertőzést nem észleltek. A cél természetesen az, hogy ez így is maradjon.

A járvány megfékezése érdekében továbbra is szigorú korlátozások és állategészségügyi intézkedések vannak érvényben. Ezek betartása mindenki közös érdeke – a gazdáké, a helyieké, és az ország egészéé is. A kormány arra kér mindenkit, hogy működjön együtt a hatóságokkal, és tartsa be az előírásokat.

Ami az elhullott állatok kezelését illeti, fontos tudni, hogy a tetemeket nem lehet akárhol eltemetni. Csak olyan helyszínen kerülhet erre sor, ahol a vízbázis védelme teljes mértékben biztosított. Ezért nem lehet közvetlenül a fertőzött telepek közelében elföldelni őket, mivel ezek gyakran vízbázisvédelmi szempontból kockázatosak. Az állategészségügyi hatóságok egyértelmű álláspontja szerint a korábbi gyakorlattal szemben az égetés nem megoldás, mivel fokozza a fertőzés terjedésének kockázatát. Ezért kizárólag a biztonságos eltemetés jöhet szóba.

A kormány tisztában van vele, hogy ezek az intézkedések feszültséget keltenek az érintett térségekben, és senki nem örül annak, ha a közelében temetnek el állatokat. Ugyanakkor a jelenlegi fertőtlenítési protokollok, valamint a vakcinázás biztosítják, hogy ez ne jelentsen semmilyen egészségügyi veszélyt a lakosságra nézve.

Folyik egy vizsgálat arra vonatkozóan is hogy a fertőzés az hogyan került ezekre a telepekre, egyelőre azt tudjuk mondani hogy nem zárható ki hogy a vírus az nem természetes úton jött létre, hanem egy mesterségesen előállított vírusról beszélünk

– mondta a miniszter.

A kormány mindenkitől azt kéri: támogassa ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább, és mielőbb visszatérhessünk a normális működéshez az érintett térségekben is.

A kormány újabb intézkedéseket hozott a kistelepülések megerősítésére – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. Az egyik legfontosabb döntés, hogy 2026. január 1-jétől az eddigi 1000 fő alatti települések helyett már az 1500 fő alatti falvak is csatlakozhatnak a falugondnoki szolgálathoz. A pályázati lehetőségek már idén megnyílnak, hogy a szolgálatok működése már 2025. november 1-jén elindulhasson az új helyeken is. Emellett növelik a falugondnoki normatívát is, vagyis több forrás jut ezeknek a nélkülözhetetlen szolgáltatásoknak a fenntartására.

Fontos lépés az is, hogy az állami tulajdonban lévő, de helyben nem használt ingatlanokat az önkormányzatok igényelhetik közösségi célokra. Így újabb közösségi terek jöhetnek létre, különösen ott, ahol jelenleg ilyen lehetőség nincs.

A kormány döntött az önkormányzati dolgozók bérének emeléséről is a legkisebb településeken. A 10 ezer fő alatti falvakban dolgozó önkormányzati alkalmazottak bére 2025. július 1-jétől 15 százalékkal nő, majd 2026. január 1-jén újabb 15 százalékos emelés jön. A cél, hogy azok, akik ezeken a településeken nagyon sokféle feladatot látnak el – gyakran a hivatali, szociális és közösségi szerepeket is egyszerre – végre méltóbb elismerésben részesüljenek.

A kormány tegnapi ülésén szintén tárgyalt a Magyar Falu Programról, és itt is fontos döntéseket hoztunk – jelentette be Gulyás Gergely, aki közölte, hogy számtalan településen van olyan ingatlan, ami állami, továbbá nem állami tulajdonban van, de azokat nem használják. Példaként említette az ingatlanokat, ahol takarékszövetkezetek működtek korábban.

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok helyen ezek az épületek is ott állnak, sokszor elhagyatottan. Ezért a nemzetgazdasági miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy a korábbi takarékszövetkezeti épületeket vásárolja meg az állam, majd a tervek szerint ezeket az önkormányzatok tulajdonába adja a kormány.

Először tárgyaltak a jövő évi költségvetésről a kormányülésen, de még két-három alkalommal szó lehet az intézkedésekről. Ennek kapcsán elsőre arra jutottak, hogy már idén le kell törni az inflációt. Gulyás közlése szerint az első intézkedések hatékonyak voltak: az élelmiszerinfláció már megállt az árrésstop miatt.

A részletekről elmondta, hogy 894 élelmiszerterméknél tapasztaltak árcsökkenést: 123 termék esetében 50%-al, 103 termék esetében 40 és 50% közötti, 144 termék esetében 30 és 40 százalék között volt az árcsökkenés, 169 terméknél 20 és 30 százalék közötti szintet mértek.

A telekommunikációs cégeknél is lépnek: a tavaly év végi árak maradnak meg jövő év közepéig.

A bankok önkéntes felajánlását is elfogadták.

Gulyás Gergely először azt ismertette, hogy külpolitikai kitekintéssel kezdték az ülést, amelyen először az ukrajnai háborúval és az Egyesült Államokkal kivetett vámokkal foglalkoztak.

Az ukrán konfliktus esetében megállapították, hogy tárgyalóasztalnál kell lezárni. Emellett arra jutottak a kabinet tagjai, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítását tűzték ki célul Brüsszelben, amit viszont a magyar érdekekkel ellentétesnek tartanak.

A jövő héten elkezdik az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazólapok postázását.

Különleges papírra nyomtatott voksíveket küldenek azzal a kérdéssel, hogy „támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság egy néhány éven belül megvalósuló ukrán bővítést akar elérni, amit azért elleneznek, mert főként a magyar agrárium kerülne hátrányos helyzetbe: a magyar területalapú támogatások Ukrajnába mennének, valamint nem érvényesülnek az uniós szigorú mezőgazdasági szabályozások.

A szerdai kormányülés egyik kiemelt témája a 2026-os költségvetés tervezése volt, visszatérve a korábbi többéves hagyományhoz, már a nyáron elfogadják a következő évi büdzsét. Várhatóan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a főbb számokról tájékoztatást adhat.

Az este folyamán a kabinet azt is jelezte, hogy elfogadja a bankok önkéntes díjcsökkentési felajánlását, amelyről várhatóan részleteket is közölnek majd a csütörtöki Kormányinfón.

Várhatóan a tájékoztató egyik központi témája szinte biztosan a világgazdaságot felforgató, az Egyesült Államok által felerősített vámháború lesz, amelyben egy 90 napos tűzszünetet hirdetett Donald Trump amerikai elnök. A magyar gazdaságra gyakorolt hatások, az exportpiacokra nehezedő nyomás és az ebből fakadó növekedési kockázatok a kormány figyelmét is felkeltették, így valószínű, hogy a miniszterek napirendjén is szerepelt a kérdés.

A befektetői bizalmat tekintve különösen fontos lehet, hogy a vámháború árnyékában hogyan alakul a magyar költségvetési pálya.

A jelenlegi adatok szerint ugyanis az első három hónap alatt teljesült az éves államháztartási hiánycél közel kétharmada, ami komoly aggodalomra adhat okot. A 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos egyre nyilvánvalóbb problémák – mint a Portfolio több cikkben is rámutatott – arra utalnak, hogy a kormány már a következő év tervezése során is igyekszik kontroll alatt tartani a hiányt.

A Kormányinfón más fontos ügyek is napirendre kerülhetnek. Várhatóan szó lesz a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről, az operatív törzs eddigi intézkedéseiről, valamint az inflációs kockázatokról is, amelyeket az élelmiszerbiztonságot érintő járványügyi fejlemények tovább súlyosbíthatnak.

Külpolitikai téren az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak ügye, a magyar álláspont a szavazásokon, az uniós források felhasználásának kérdése és az orosz-ukrán tűzszüneti egyeztetések is terítékre kerülhetnek.

A Kormányinfóról csütörtökön élő hírfolyamban számolunk be.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi