Megnyitotta kapuit a LAKÁS 2018 Kiállítás a Hungexpón
Megnyitotta kapuit az őszi LAKÁS 2018 Kiállítás a Hungexpón. A szervezők tájékoztatása szerint pénteken és szombaton 10-18 óráig, vasárnap 10-17 óráig várják a látogatókat.
Megnyitotta kapuit az őszi LAKÁS 2018 Kiállítás a Hungexpón. A szervezők tájékoztatása szerint pénteken és szombaton 10-18 óráig, vasárnap 10-17 óráig várják a látogatókat.
A hétvégén rendezik az őszi LAKÁS 2018 Kiállítást: a Hungexpón számos olyan ingatlan várja a vevőket, amelyeket még az alacsonyabb áfatartalommal lehet megvásárolni.
Vajon mennyit fog drágulni egy lakás, ha kivezetik a kedvezményes áfát? Milyen hatása lehet mindennek az új és milyen a használt lakásokra nézve? A mostani lakáspiac legfontosabb kérdése a lakásáfa jövője és az azzal kapcsolatos különböző intézkedések. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy mire számíthatunk, és mire kell különösen odafigyelnünk ezzel kapcsolatban, illetve miért lesz érdemes részt venni az október 12-14 között megrendezésre kerülő ingyenes Lakás 2018 Kiállításon.
Új helyszínen, a Hungexpón rendezik meg az őszi LAKÁS 2018 Kiállítást - tájékoztattak a szervezők.
Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Nyolcpontos javaslatcsomagot állított össze az építőipari szakszövetség a kedvezményes lakásáfa kompenzálására - írja a Magyar Idők. A 2019 után megszűnő kedvezmény helyett a szervezet elsősorban a forgalmi adó visszatérítési lehetőségét terjesztené ki az új lakások vásárlóira, ami a vevőnek lényegében ugyanazt a megtakarítást jelentené. Emellett felújításoknál is lehetővé tennék az adó visszaigénylését, és bővítenék a csok kedvezményezetti körét.
Bár még több mint egy évig az 5%-os áfával lehet az új lakásokat megvásárolni, már most készülnek a vásárlók, fejlesztők és a bankok is az ezt követő időszakra. Úgy tűnik ugyanis, hogy hiába számítottak sokan a kedvezmény meghosszabbítására, és ezzel a piac további élénkítésére, a kormány végül nem tervezi tovább alkalmazni az adókedvezményt. Érdekessége a dolognak, hogy a környező országokban egytől egyig alacsonyabb a forgalmi adó terhe, és ahol bevezettek hasonló kedvezményt az új lakásokra, ott nem szabtak semmilyen időkorlátot. Felmerül tehát a kérdés, hogy miben más a régió többi országa, amiért náluk határidő nélkül alkalmazható a kedvezmény, és vajon máshol is - ahol szintén pár százalékos áfa mellett vásárolhatóak az új lakások - ekkora gondot okoz a szakmunkások és az építőipari anyagok hiánya, mint Magyarországon.
Az 5 százalékos áfa kivezetése után a kormány az 5000 fő alatti településeket segítheti a CSOK összegének emelésével. Bár a részletekre még nem derült fény, megnéztük, hogy milyen hatással lehet ez a kedvezmény az érintett települések lakáspiacára és az ország mely részein jelenthet egy ilyen támogatás valódi segítséget a kistelepülések elnéptelenedése ellen.
Nem lenne meglepő, ha a már bejelentett lakásprojektek közül néhányat egyszerűen eltörölnének, főleg ott, ahol a munkálatok még nem kezdődtek meg és a fejlesztők nem is szándékosan 2019 utánra tervezik az elkészülést. A kedvezményes áfa megszűnésének a határideje vészesen közeledik, ami meg is látszódik a piacon, az év első hat hónapjában 34 százalékkal volt kevesebb a társasházi lakást fejlesztők által elindított építkezések értéke, mint tavaly ugyanekkor. Ha az elindított projektek értékét csak a második negyedévben nézzük, mintegy 67 milliárd forintról beszélhetünk, ami már csak a 2016-os szintnek felel meg. A befejezett lakóprojektek értéke természetesen továbbra is szárnyal, a tavalyi év első félévéhez képest ennek a növekedése megközelítette az 50 százalékot - szerepel az EBI Építésaktivitási Jelentésében.
Bár a kormány döntött arról, hogy 2019 végén kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát, gondolkodnak egy hasonló, a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetésén, de az is felmerült, hogy a kétgyermekesek esetében is biztosítsanak hitellehetőséget - mondta el Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.
A legfontosabb hazai fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), mint kiemelt szakmai érdekképviselő szervezet, 12 pontban foglalta össze az 5%-os lakásáfa által hozott lakáspiaci fellendüléssel kapcsolatos álláspontját és további pontokban a jövőre vonatkozó javaslatcsomagját.
Az elmúlt napokban mi is sokat foglalkoztunk vele és mostanra a Pénzügyminisztérium (PM) is állást foglalt a 2020. január elsejétől hatályba lépő lakásáfa-emelés egyes kérdéseiről. Bár mind a vásárlók, mind a lakásfejlesztők szempontjából sok a bizonytalanság, most úgy tűnik, jó hírt kaptak a piac szereplői. Az előlegfizetésnek mint áfacsökkentési módnak ugyanis feltehetően csak az üzleti kockázatvállalás szab majd határt, a zárolt számlák körül azonban nem árthat tisztázni néhány lehetséges félreértést.
A falvak népességcsökkenésének megállítására a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken, melynek részeként emelik a CSOK összegét azoknál a családoknál, akik 5000 fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak. Az intézkedés várható hatásait az OTP Ingatlanpont is megvizsgálta.
Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. Ma reggel beérkezett hozzánk a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, és az általunk megkérdezett szakértők fejében is tisztult a kép az elmúlt hetekben. Bőven maradtak azonban még gyakorlati kérdőjelek, főleg a hitelből lakást vásárlók esetében.
Szinte hetente érkeznek az újabb részletek a kormánytól, hogy miként is kívánja fenntartani a kedvező lakásépítési kedvet és a családok könnyebb otthonhoz jutási esélyeit, miközben a befektetési szándékkal vásárolók számára megszűnnének a kedvezmények. Az új lakáspolitikai, lakástámogatási irány érthető, valóban nagy szükség van a családok koncentráltabb támogatásra a lakhatás területén, ám sok még a kérdőjel az új javaslat, esetleg később javaslatcsomaggá bővülő tervek körül. A Gulyás Gergely miniszter által tett legfrissebb bejelentésre reagálva megnéztük, hogy mit kell tudni az érintett települések ingatlanpiacáról, mit eredményezhet egy ilyen fókuszált támogatás, és hogy vannak-e olyan családok, akiknek érdemi segítséget jelenthet az intézkedés.
Mivel a magyarok több, mint 90 százaléka első lakásként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ezért a lakásmobilitásban kiemelt szerep jut a használt lakásoknak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A pénzügyminiszter emellett az építőipari kapacitáshiány problémájáról és annak lehetséges megoldásairól is beszélt.
Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
Minimum meglepőnek számító kijelentést tett a Világgazdaságnak adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A túlnyomó részt a jövő évi költségvetésről szóló anyagban (amiről itt írunk részletesebben), szerepel egy kérdés, és rá egy érdekesnek tűnő válasz. Nemhogy nőne, a túlkínálat miatt inkább csökkenni fog az új építésű lakások ára, véli Bánki Erik.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Több millió forinttal is drágíthatja az új lakásokat, és emellett megakaszthatja az elöregedett lakóingatlan-állomány megújításának folyamatát, hogy 2020-tól megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa - írta szombati lapszámában a Népszava ingatlanpiaci szakértők véleménye alapján.
Robert F. Kennedyvel egyeztetett a volt elnök.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
