A kedvezményes lakásáfa meghosszabbításáról és a magyar építőipari vállalkozások versenyképességének javításáról egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével a Pénzügyminisztériumban.
Egyetlen lépésben a felével bővülhet az elhagyott városi iparterületek újraélesztését szolgáló program, miután - ahogy korábban már írtunk róla - a kormány újabb három rozsdaövezeti akcióterület kijelölését vette fontolóra. A kedvezményes fejlesztések, bár sok új lakást is teremthetnek, az OTP Ingatlanpont szakértője szerint nem befolyásolják érdemben a piaci folyamatokat, ugyanakkor a vevők számára kínálhatnak jó lehetőségeket.
Ugyan nemrégiben megírtuk, hogy beragadt az újlakás-piac a fővárosban, ez még nem azt jelenti, hogy már temetni is kéne a szegmenst. A beragadás az eladásra kínált lakások számában volt tetten érhető, azonban a piacnak bőven vannak még tartalékai az épülő és frissen átadott lakások terén. A piac a magas infláció, valamint a növekvő kivitelezési idők és anyagköltségek ellenére viszonylag stabil lábakon áll az idei első féléves adatok tükrében: az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adatai szerint több mint öt százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi első félévben, az eladások pedig – részben a tavasszal még elérhető ZOP hitelnek köszönhetően – 20 százalékkal nőttek.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2022 júliusában, országosan 8978 lakóingatlan cserélt tulajdonost. Ez az érték az előző hónaphoz képest 17%, az előző év hasonló időszakához képest 20%-kal gyengébb forgalmat mutat. A covid első hullámának tavaszi hónapjait leszámítva utoljára 2014-ben láttunk ennél gyengébb hónapokat.
2022 vége helyett két évvel tovább fennmarad a kedvezményes, 5%-os lakásáfa. Az év végi kapkodást tehát elkerülhetjük, és annak is örülhetünk, hogy a 2023-as és 2024-es építési engedélyekre és egyszerű bejelentésekre vonatkozó statisztikák nem fognak teljesen lenullázódni. A pozitívumok mellett azonban egy nagyon fontos kritériumot, ami az egészséges és hektikus mozgásoktól mentes lakáspiac - és építőipari láb - kialakulásának az alapja lenne, megint nem sikerült teljesíteni: egy kiszámítható környezetet, szabályozási és adózási szempontból is. Fura, de lehet jobbat tenne a piacnak (így a vevőknek is), ha 10% lenne az áfa a következő 10-20 évben, de biztosan. A hivatalos rozsdaövezeteken való lakófejlesztések azonban továbbra is előnyt élveznek, hiszen 0%-os áfával lehet hozzájuk jutni, ráadásul itt nincsen egyelőre semmilyen időkorlát! A friss bejelentés értékelése a szakma szereplőivel kiegészítve.
Az 5%-os lakásáfát nem hagyják 2022-es év végével kifutni - jelezte előre pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök, ez erre vonatkozó rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Alapvetően a háborús helyzet és a világgazdasági recesszió veszélye miatt döntött a kormány, hogy gazdaságpolitikai intézkedésként további két évre fenntartja az újépítésű lakásokra vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcsot - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ismertető anyagából, ami a döntés mögötti megfontolásokat veszi számba.
Péntek reggel szólalt meg Orbán Viktor a reggeli rádióműsorban, ahol többek között bejelentett, hogy a gazdasági növekedési kabinet felállása utána az első döntésük az volt, hogy az 5%-os lakásáfát nem hagyják 2022-es év végével kifutni.
A vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. A szakember a befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, valamint a kapacitás- és szakemberhiány oldaláról mondott véleményt a lakáspiac és az építőipar várható folyamatairól.
Eddig két rozsdaövezeti akcióterület kapott teljesen zöld lámpát a Rozsdaövezeti Bizottságtól, - az egyiket a XIII. kerületben a Váci úton jelölték ki, ahogy arról már részletesen beszámoltunk - a másik pedig a IX. kerületben található, ahogy azt az ilyen területek lehatárolásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.
Január elsejétől számos ponton megváltoztak a kormányzati otthonteremtési támogatások igénylésének és felhasználhatóságnak feltételei. Az elsősorban a CSOK-ot és lakásfelújítási támogatást érintő változások mellett azonban több véghatáridő is közeleg 2022-ben. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálta meg, hogy a frissen közzétett módosítások és az év közben várható változások hogyan befolyásolhatják az ingatlanpiaci folyamatokat.
Aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást, az CSOK-tól és gyerekszámtól függetlenül visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Ez a legújabb lakáspolitikai bejelentés, ami pontot tett annak az évek óta húzódó tervezésnek a végére, amely a rozsdaövezeti területeken való fejlesztéseket volt hivatott bátorítani. Megkérdeztük a hazai fejlesztőket, hogy mit szólnak az új rendelethez és mit gondolnak a jövőbeli hatásairól.
Mivel az újlakás-építési piacon nem egy megrendelő van, hanem sok, ezért sokkal több figyelmet és gondoskodást igényel egy lakásfejlesztőnek a kivitelezés és az ügyfelek magasszintű kiszolgálása. Emellett viszont olyan piaci folyamatok is kihívás elé állítják a fejlesztőket, mint az építési költségek emelkedése, a megfelelő árazás kialakítása, a jövőbeli projektek ütemezése és a folyton változó szabályozási környezet, ami hatással van minderre. Hogy mit jelent ez a fejlesztők számára, arról Kiss Gáborral, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójával és egyben az IFK alelnökével beszélgettünk.
Ismét megjelent a Budapesti Lakáspiaci Riport, ami az elmúlt 3 hónap adatai alapján vizsgálja meg a fővárosi új lakások árait. Ez alapján Budapesten átlagosan 988 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új lakásokat eladásra, ami a korábbi negyedévhez képest 1,6 százalékos drágulásnak felel meg. Jó hír azonban, hogy a kínálat is bővült, és a vevők is aktívak: fél év alatt több lakást vásároltak, mint amennyit tavaly egész évben. Nézzük, mennyit kell fizetni az egyes kerületekben!
Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy adott területen évente mennyi lakás épül. Míg fejlesztői szemmel akkor éri meg belevágni egy projektbe, ha biztosnak látszik a keresletet, aminek eredményeként a projektbe fektetett tőke megtérül, a vásárlók akkor jelennek meg, ha elég stabilnak érzik a gazdasági és munkaerőpiaci környezetet ahhoz, hogy akár hitellel együtt se jelentsen gondot számukra az új lakás megvásárlása. A piaci folyamatokon túl mindkettőre hatással vannak az ezzel kapcsolatos közvetlen, állami döntések. Hogy melyek ezek és hogyan befolyásolták a piacot az elmúlt években, ennek néztünk utána.
Január 1-jétől indult Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja, amelynek részeként az új építésű ingatlanok vásárlására vagy építtetésére a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa, amely alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiaci kilátásokat. A kisebb áfa azonban nem biztos, hogy sokáig lehet érezhető a vételárakban, ugyanis a családtámogatásai kedvezmények a keresletet is élénkítik, amely jelentősen feltornászhatja az árakat.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
