2001 óta nem látott szintre emelkedett az amerikai 30 éves jelzáloghitel kamata, a szigorodó pénzügyi feltételek egyre inkább éreztetik hatásukat a jelzálogpiacon is – számol be a hírről a Reuters.
Az OTP Bank kivezeti számos lakáshitel termékét: október 26-ától már csak az új, egyszerűsített palettából választhatnak az érdeklődők. A Bankmonitor szakértői szerint a pénzintézet eddigi legolcsóbb lakáshitelei ezt követően is megmaradnak.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Károsnak tartják a magyar bankvezérek a 18%-os kamatszintet, a 20%-os kamatú hitel a piacon egy betonfal, ilyen kamatok mellett nincs értelme hitelezni. A bankvezérek a Portfolio Budapest Economic Forum 2022 konferenciájának záró panelbeszélgetésében kitértek arra is, hogy a magyar bankszektor erős lábakon áll, a pénzintézetek határozott jövőképpel bírnak, így a kilátások sem olyan negatívak. A késedelmes fizetésbe eső ügyfelek száma megnőhet a közeljövőben, de extrém forgatókönyvre nem számítanak. Lakossági oldalon a jelzáloghiteleknél van és lehet is még visszaesés, a vállalati hitelkereslet azonban töretlen.
A lakossági hitelezésről szólt mai Future of Finance 2022 konferenciánk egyik kora délutáni szekciója, amelyben az annuitásos törlesztés alternatívájáról, az értékbecslés és közjegyző nélküli jelzáloghitelezésről és a másodperceken belül felvehető fogyasztási hitelekről is szó esett.
Az elmúlt napok és hetek hitelpiaci eseményei és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kapcsán több, a hazai ingtalanpiacon mozgó üzleti szereplőt is megkérdeztünk, hogy mire számítanak a következő időszakban. Magyarországon már hónapok óta tart a kamatemelési ciklus, a múlt hét végi jegybanki bejelentés hatására pedig további jelentős emelkedés történt, illetve várható még. A hazai ingatlanfinanszírozási lehetőségeket mind vállalati, mind pedig a lakossági oldalról jelentősen befolyásolják ezek az események. A pontos hatások nehezen megjósolhatók, a lehetséges kimenetelek tekintetében célszerű tágabb kontextusba helyezni a kérdést, hogy mi várható az ingatlanpiacon finanszírozás tekintetében, ebben a részben a lakáspiacra fókuszálva. A szorongató kérdésre most Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettese válaszolt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy Oroszország ukrajnai háborúját aránytalanul sok, etnikai kisebbséghez tartozó orosz katona vívhatja, akik a jelenlegi mozgósításban is társadalmi részarányukhoz képest jócskán felülreprezentáltak lehetnek. A témával kapcsolatban Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége, akivel arról is beszéltünk, hogy miért nem valószínű, hogy az országban kipattant nemzetiségi tiltakozások megrengetnék a rezsimet. Adásunk második részében arról az elemzésről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét, mely szerint az ötéves átárazódású lakáshitelek kamata a bankok jelentős részénél megközelítette vagy át is törte a 10%-os szintet. Vannak azonban olcsóbb hitelek, és bár ezek esetében hosszabb időre kell elköteleződni a viszonylag magas kamatszint mellett, nem feltétlenül kell végig benne is maradni egy ilyen kölcsönben.
A bankok fele már 10% körüli kamattal kínálja 5 éves kamatperiódusú lakáshitelét, de a 10 évesek és a végig fix kamatozásúak sincsenek messze ettől. A nyári „pihenő” után az elmúlt hetekben jelentős kamatemeléseket hajtott végre a bankok többsége: az elmúlt egy évben csak áprilisról májusra láttunk hasonló emeléseket. Úgy látszik, még mindig nincs vége a folyamatnak, hiszen a bankközi kamatokhoz képest 3-4 hónapos késleltetés látszik az árazásban, márpedig ezek emelkedése csak szeptemberben állt meg. Aki tehát lakáshitel-felvételt tervez ebben a nehéz időszakban is, annak továbbra is érdemes sietnie.
Folyamatos emelkedést mutatnak a lakáshitelkamatok, időről időre felbukkan azonban a piacon egy-egy olyan bank, amely piacszerzési céllal kamatcsökkentést hajt végre. Néhány hónapja az MKB Bank tette olcsóbbá egyik lakáshitelét, most pedig a CIB Bank dolgozott ki üzletpolitikai kedvezményt bizonyos szegmensekben, ahol meghatározott feltételeket teljesítők számára akár 7% alatti lehet a végig fix kamatozású piaci lakáshitelének kamata.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a hazai hitelezési folyamatokkal foglalkozunk, kiemelten azzal, hogy a kormány október 1-től úgy változtatta meg a CSOK támogatás büntető kamatát, hogy az még a gyermekvállalás meghiúsulása esetén is kedvezőbb, mint amit a bankok hitelként kínálnak. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében, a harmadik évadával jelentkező Színház TV alapítójával, Radnai Márk, színház- és filmrendezővel beszélgetünk arról, hogy a koronavírus járvány után van-e még létjogosultsága a letölthető, vagy online streamelhető színdaraboknak, és hogy mindez milyen hatást gyakorol a színházi szektorra.
Lecsapnál egy 10 milliós hitelre, amelynek nem kell törlesztened a 10 milliós tőkéjét és az 5 milliós kamatát sem egy évtizeden át, majd csak 10 év múlva, egy összegben? A nagyon kedvező, 4,1%-os kamatozású „lakáshitel-konstrukciót” október 1-jétől a magyar állam tálcán kínálja neked, gyerek se kell hozzá. Valószínűleg a kormány se gondolta komolyan, hogy bevezeti, de ha így marad a szabályozás, annak nem kívánatos következményei lehetnek: potyautasok tömege élhet vele, tovább szűkítve a valódi gyermekvállalók lehetőségeit az új építésű lakások amúgy is korlátos piacán.
Tegnap sorsfordító kamatdöntést hozott, ma pedig hasonlóan fontos BUBOR-adatokat közölt az MNB. A kamatstop szempontjából úgy tűnik, nem eszkalálódik tovább a helyzet: a 125 bázispontos kamatemelés ellenére a 6 és a 12 havi BUBOR ma már nem emelkedett tovább. Így is elérheti a kamatstop költsége a bankok számára az évi 140 milliárd forintot, ha pedig most hirtelen véget érne, csaknem másfélszeresére ugrana az érintett jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete. A jövő év közepe utáni időre halasztott kivezetés mikéntje ott lóg tehát továbbra is a levegőben.
Ha van 30% önerőnk, akkor egy átlagos, 22 milliós használt ingatlan hitelből történő megvásárlásához elméletileg elég, ha 243 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezünk. Ha viszont Budapesten szeretnénk egy átlagos új építésűbe költözni szintén 30%-os önerővel, akkor már 1 millió forint fölé kúszik a bankok által elvárt nettó jövedelem. Ez utóbbi duplázódást jelent négy év alatt. Megnéztük, hogy alakul a piaci hitelből vásárolt használt és a fővárosi új építésű lakások megfizethetősége az átlagos és a medián keresetűek számára Magyarországon. Van, ahol egészen drámai a romlás a lakások drágulása és a kamatok egyidejű emelkedése miatt.
Három hazai nagybank is megemelte minősített fogyasztóbarát lakáshitelének kamatát – hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Legalább 2023. június 30-áig érvényben marad a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop – jelentette be a hétvégén Gulyás Gergely. Ez azt jelenti, hogy a jövő év közepén már másfél éve velünk lesz az intézkedés. 5 pontban összefoglaljuk, mit kell tudni a kamatstopról, és mitől is védi meg jelenleg a hiteladósokat. Egy elterjedt tévedést érdemes az elején eloszlatnunk: a kamatstop költségét egy az egyben a bankok állják, önmagában nem jár későbbi törlesztőrészlet-emelkedéssel vagy futamidő-hosszabbítással sem. Közvetett hatásait és üzenetét azonban változatlanul rendkívül károsnak tartjuk.
Az újonnan felvehető amerikai lakáshitelek kamatlába 2008 óta először haladta meg a 6%-ot az USA-ban, egyelőre csak kis mértékben hűtve a túlfűtött amerikai lakáspiacot.
Ronald Reagan elnöksége óta nem látott, 37 éves mélypontra romlott a a hitelből finanszírozott lakhatás megfizethetősége az USA-ban – figyelmeztet a Yahoo Money szerzője.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
