Jelentősen emelkedett a lakáshitel-kihelyezések volumene az utóbbi években Magyarországon, aminek kapcsán egyre többen aggódnak a túlzott eladósodottság miatt. Látni kell azonban, hogy a hitelösszegek emelkedése mellett a lakások értéke is óriási emelkedésen van túl, így arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben hogyan alakult az ország teljes lakáshitel-állománya az ország lakásállományának értékéhez képest. Valóban túl magas az eladósodottság?
Eltűnőben vannak a 6% alatti kamatok a piaci kamatozású lakáshitelek kínálatából Magyarországon. Az eddig legalacsonyabb kamatokat kínáló UniCredit is kamatemelésre készül pár napon belül. Messze a kamatemelési folyamat vége: az aktuális bankközi kamatok a 6,2-6,3%-os átlagkamat helyett már 7,9-8,5%-os kamatot indokolnának, és ez 2-3 hónapon belül be is következhet. Ez bizony már 40-50%-kal magasabb törlesztőrészletet és visszafizetendő összeget jelent az egy évvel ezelőtt felvett hitelekhez képest. Aki tehát hitelt venne fel, érdemes mielőbb lépnie, a választáshoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát használnia.
Mai ülésén 100 milliárd forinttal megemelte a Monetáris Tanács a Zöld Otthon Program eddigi 200 milliárd forintos keretösszegét. Ahogy várható volt, szigorítanak egy feltételen is: a finanszírozható lakásokra vonatkozó primer éves energetikai követelmény a maximális 90 kWh-ról 80 kWh-ra csökken. A magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerése érdekében a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program feltételeinek szigorításáról is döntöttek, de a részleteket a hazai jelzálogbankkal folytatott konzultáció alapján fogják kidolgozni.
Idén is várja az ingatlanpiac egyik legfontosabb eseménye a lakáskínálat iránt érdeklődőket. A Portfolio Lakás Kiállítás az elmúlt évekhez hasonlóan egyaránt számít az érdeklődő magánszemélyekre és a befektetőkre, fejlesztőkre, vállalkozókra. Most böngészhet az elmúlt évek fotói között.
A háború kitörése ellenére a lakossági bankszámlák és betétek egyenlege rekord mértékben, 868 milliárd forinttal hízott februárban, miközben a forgalomban lévő készpénzállomány is 242 milliárd forinttal gyarapodott. A háború első hatásainál sokkal nagyobb szerepe lehetett a választások előtti családi szja-visszatérítésnek és 13. havi nyugdíjnak, amelyek felhasználás előtt mintegy 600, illetve 370 milliárd forinttal gyarapították a lakossági bankszámlákat és a készpénzállományt. Hiteloldalon a fogyasztási hiteleknél látszódik némi lassulás, a lakáshitelezés azonban tovább dübörög: immár a hitelkihelyezések 33%-át adják az új lakások, a Zöld Otthon Program részesedése 29%-ra kúszott fel. Utóbbi folytatásáról és esetleges szigorításáról hamarosan a Monetáris Tanács dönthet.
2014. november 9-én, egy szép őszi vasárnapi napon az MNB, a kormány és a Magyar Bankszövetség úgy döntött, végrehajtja több mint 2400 milliárd forintnyi devizaalapú jelzáloghitel forintosítását. Tökéletesnek bizonyult az időzítés: az MNB devizatartalékából már kigazdálkodható volt erre 8-9 milliárd euró, és sikerült megúszni a svájci jegybank két hónappal későbbi, a frankárfolyam elengedéséről szóló döntését. Kísértetiesen hasonló most a helyzet: mintegy 1800 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitelnél lenne szükség hasonló huszárvágásra, miután az eddigi megoldási kísérletek kudarcot vallottak. Az idő múlásával és a kamatkörnyezet emelkedésével sajnos egyre kisebb az esélye annak, hogy a kamatok széleskörű „piaci” fixálása lesz az új, jól sikerült „forintosítás”, pedig talán most még nem lenne késő meglépni.
Látványosan kettészakadt a magyar lakáshitelpiac az elmúlt hónapokban: miközben hitelfelvevők tízezrei kénytelenek még a legjobb piaci hitelek közül válogatva is kiegyezni az egyre inkább 6%-ot meghaladó kamatokkal, mintegy 6500 szerencsés hitelfelvevő legfeljebb 2,5%-os kamattal úszhatja meg a lakásvásárlást a Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Nem csoda tehát, hogy óriási versenyfutás lett a 200 milliárdos jegybanki program lehívásából. A bankok most már ott tartanak, hogy egymás után kénytelenek felfüggeszteni a hitelkérelmek befogadását, pedig a február végi MNB-adatok alapján még csak 77 milliárdos szerződéskötésnél járt négy hete program. Mégis mi történt most?
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
Március 23-át 2007 óta a Lengyel-Magyar Barátság Napjaként tartja számon a két nemzet. Az ünnepnap alkalmából a Duna House és lengyel leányvállalata, a Metrohouse összegyűjtötte a két ország ingatlanpiacának érdekességeit és legfontosabb alapadatait. Többek között azt is, hogy Lengyelországban milyen intézkedéssel kívánják a lakosságot - az egyedülállóktól kezdve a gyermekes családokig - támogatni abban, hogy saját lakáshoz jussanak.
Laikus érdeklődőként vágtunk bele a zöldhitel-felvétel lehetőségeibe, a korábbi cikkünkben a banki ügyfélszolgálaton kapott információkból táplálkoztunk. Már akkor kiderült, hogy a legnagyobb probléma azokkal az épülő új lakásokkal (és nem házakkal, és nem is az építkezéssel) van, amik csak egy, vagy még több év múlva fognak elkészülni. Aki viszont társasházi új lakást nézeget, az sűrűn fog éppen ilyen fejlesztésekkel találkozni. Megkérdeztük a fejlesztőket, hogy ők milyen lehetőségeket látnak, mit tudnak ajánlani azoknak, akik zöld hitellel szeretnének épülő új lakást venni. Minden ámítás nélkül: 2023-as, 2024-es átadási idővel tervezett társasházi lakásoknál nem működik a zöld hitel. Öröm az ürömben viszont, hogy ha nem ragaszkodunk egy később elkészülő új lakáshoz, akkor a budapesti kínálatban léteznek még olyan elérhető új otthonok - a megkérdezett fejlesztők kínálatában biztosan - amire lehet igényelni ezt a típusú kölcsönt. Ezen túl, azt is megtudtuk, hogy van olyan fejlesztő, amely még próbál egyeztetni a hitelintézetekkel valamilyen megoldás megteremtése érdekében.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Saját bevallása szerint a magyar háztartások 60%-ának van saját autója, 2%-nak tőzsdei részvénye és 17%-nak ingatlanhitele – mutatják az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményei. Az ingatlantulajdon értékével együtt egy medián magyar háztartásnak 20 millió forintnyi (adóssággal csökkentett) vagyona volt 2020 végén. Három év alatt a legidősebbek gyarapodtak a leginkább, a legfiatalabbak a legkevésbé.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
Március 8., vagyis a nemzetközi nőnap alkalmából a férfiak különböző ajándékokkal kedveskednek a hölgyeknek. Hosszú sorok a virágosoknál, megannyi fizetésre váró parfüm, kozmetikum vagy éppen édesség a kasszáknál - az eladásoknak köszönhetően a kereskedők egy nap alatt jelentős profithoz juthatnak. De még érdekesebb kérdés, hogy valójában mennyivel is drágább nőnek lenni. Így most szakítunk a hagyományokkal, nem a nőnapi virág vagy ajándékok eladásairól lesz szó, hanem a cikk végére talán az is körvonalazódik majd, hogy tényleg drágább nőnek lenni, és ha igen, akkor milyen áron.
Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.
Ahhoz képest, hogy már a hitelekbe is átgyűrűzött a kamatemelkedés hatása, erős hitelkereslettel találkoztak januárban is a magyar bankok a jegybank friss adatai alapján. Különösen a lakáshitelek szárnyaltak, ezek között rég látott arányt képviseltek az új építésű ingatlanok, persze részben a kedvezményes Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Miközben az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleket már 6% feletti átlagkamattal vették fel a háztartások, a bankbetétek is megmozdultak: nyolc év után először átlépte a 2%-ot a forintbetétek átlagkamata.
40 ezer család 127 milliárd forintnyi CSOK-ot vett igénybe 2021-ben, mindkét szám új csúcsot jelent – tudta meg a Portfolio. Az értékesített lakások 20%-a kelt el a támogatás segítségével, és az új lakáshitelek 13%-a volt kamattámogatott CSOK-hitel. Az évek óta változatlan összegű támogatás már csak feleakkora arányban járul hozzá egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2016-ban, így a választások után a CSOK összegének aktualizálása is esedékessé válhat.
A koronavírus-járvány előtt jellemző kedvező makrogazdasági helyzet és alacsony kamatkörnyezet, valamint a járvány nyomán meghozott gazdaságélénkítő intézkedések hatására a hitelezésben tapasztalható ciklikus kockázatok szintje egyelőre alacsony, de fokozatosan emelkedik több európai országban, így Magyarországon is. A hazai ingatlanárak emelkedése és a hitelállomány bővülése európai összehasonlításban is kiemelkedő volt az elmúlt években. Habár jelenleg jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok nem láthatók, a trendek fennmaradása esetén más országokhoz hasonlóan hazánkban is már középtávon az anticiklikus tőkepuffer aktiválása lehet szükséges.
