Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban

Ma, 2025. 04. 21-én elhunyt Jorge Mario Bergolio, vagyis Ferenc pápa. A 266. pápát 2013 márciusában választotta meg a vatikáni konklávé a római katolikus egyház vezetőjévé, személye sok tekintetben a legelső volt a hitközösség életében. Ő volt az első, aki az amerikai kontinensről, és a déli féltekéről érkezett, valamint az első jezsuita pápa. Közel

1300 év után lett az első nem európai katolikus egyházfő, utoljára a mai Szíria területéről származó III. Gergely volt ilyen.

A vegyésztechnikus kidobó

A puritán életmódot követő egyházi vezető 1936. december 17-én született Buenos Airesben, az argentin fővárosban. Felmenői Olaszországból, az északnyugati Piemontból származtak, apja könyvelőként, míg anyja háztartásbeliként dolgozott és nevelte az öt gyermeküket, köztük az elsőszülött Jorgét. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy a fiú az egyházi pályát fogja választani, ugyanis vegyésztechnikusi képesítést szerzett, valamint fiatalként több különböző munkát vállalt. Volt portás, takarító, de még kidobóember is ebben az időszakban. Az 1950-es években végül a papi hivatás mellett döntött, majd 1958-ban meg is kezdte a noviciátust (a jezsuitáknál ez amolyan „próbaidőt” jelent).

A tanulmányait a szomszédos Chilében, majd Argentínában végezte, ahol filozófiából diplomázott a jezsuiták San Miguel-i Szent József Főiskoláján. Néhány nappal a 33. születésnapja előtt, 1969. december 13-án pappá szentelték, ettől kezdve pályája folyamatosan emelkedett, Argentínában több katolikus oktatási intézményben vezető szerepet kapott, majd 1973-ban örökfogadalmat tett a jezsuitának, még ebben az évben provinciálissá nevezték ki. 1976-ban a dél-amerikai országban szélsőjobboldali puccs történt, ekkor az egyház is üldöztetéseket élt át.

Kiemelt eset volt még Bergolio vezetése ideje alatt, amikor egy argentin nyomornegyedben tevékenykedő magyar Jálics Ferencet is elrabolták a hatóságok.

Az ügy nagy port kavart, ugyanis a vádak szerint a későbbi pápa nem tett meg mindent, hogy a fél évig nyomorúságos körülmények között tartott papot kiengedjék. Később Buenos Airesben közösen tartottak szentmisét, amikor egy öleléssel jelképesen lezárták az ügyet. Ferenc a katonai junta idején elkövetett bűnök miatt is bocsánatot kért a katolikus egyház nevében, kifejezve, hogy nem tudták megvédeni az embereket a kormány atrocitásaitól.

A jezsuita rend argentin tartományfőnöki megbízatása 1979-ben véget ért, ezt követően San Miguel szemináriumának rektoraként tevékenykedett, valamint plébánosként szolgált. Európát is megjárta, Németországban dolgozott a doktori disszertációján, ám ezt végül nem tudta befejezni, mivel a jezsuiták hazahívták. Később az Argentína középső részén fekvő Cordóba városában szolgált lelki vezetőként. A következő nagy lépés a karrierjében 1992-ben jött el, amikor püspökké szentelték. Buenos Aires érsekévé 1998-ban lépett elő, majd II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki. A nem hivatalos hírek szerint gyorsan az egyik fő pápajelöltté vált a testületben, már 2005-ben is sok szavazatot kapott, de akkor végül nem őt választották meg.

A nagy pillanat végül 2013. március 13-án jött el számára, amikor az ötödik körben megválasztották a katolikus egyház élére.

A puritán pápa

Már az első napon több intézkedést hozott, több pozícióra nevezett ki embereket, valamint megerősítette több egyházfő helyzetét, bár a hivatalos szolgálta csak a megválasztását követő hatodik napon, március 19-én kezdődött az ünnepélyes beiktatásával. A ceremónia abból a szempontból is egyedülállónak tekinthető, hogy az 1054-es keresztény egyházszakadás óta először vett részt rajta a konstantinápolyi pátriárka, vagyis I. Bartholomaiosz (Bertalan). 2013-ban a Time magazin az év emberének is megválasztotta. Nevét Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta, akinek tanításával sok közös pontot talált. Ilyen például a visszafogott életmódja, amelyet a népe szegénységével magyarázott. Hiába emelkedett folyamatosan az egyházi ranglétrán, továbbra is egy egyszerű lakásban élt, magára főzött. Az önmegtartóztatást a beosztottjai számára is hirdette, papjai számára javasolta, hogy kövessék eszméit. Kiemelt figyelmet fordított a társadalmi igazságosságra, Argentínában különösen a 2001-es gazdasági válság idején keltett nagy figyelmet gondolataival.

Nézetei és döntései több alkalommal is vitát generáltak az egyházon belül. Számos kérdésben követte a hagyományos konzervatív nézeteket, így ellene volt az abortusznak és az eutanáziának, de több gesztust tett a homoszexuális közösség felé, bár a zárt ajtók mögül kiszivárgott szavaiban ez nem mindig nyilvánult meg. Fő üzenetének a szegények melletti kiállás tekinthető, gyakran szólalt fel a társadalmi igazságtalanságok ellen és az elesettek védelmében. Megosztó volt például, hogy gyakran beszélt a menekültek befogadásáról, amely a különböző politikai pártok szempontjából elégedetlenséget hozott. Kijelentéseiben hangsúlyozta viszont, hogy elítéli a terrorizmus minden formáját, ezért az oltalmat kapók közül ezeket az embereket ki kell szűrni. 2016-ban 12 szír menekültet fogadott be a Vatikánba, akik Leszbosz szigetén rekedtek.

Gyakran megnyilvánult az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is, gyakran kiállt Ukrajna mellett, és a konfliktus abbahagyására szólította fel a feleket.

Törekvését nem sikerült eredményre vinni, pedig a Vatikán képviselői Moszkvát is megjárták az ügy érdekében. A konfliktus kirobbanása óta visszatérő pletyka keringett arról, hogy a Szentszék vezetője valamikor látogatást tehet a kelet-európai országba, ám ez végül nem történt meg. A háborúról szólva több alkalommal kikelt a fegyveripar ellen, a „világ legnagyobb csapásának” is nevezte a szektort.

A katolikus egyház vezetőjeként is kerülte a fényűzést, gyakran járt tömegközlekedéssel, valamint repülőútjai során is a turistaosztályon foglalt helyet. Nem használja a fényűző pápai lakosztályt, helyette inkább a jóval szerényebb Szent Márta-vendégházban élt. 2015-ban a Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáját megnyitotta a nagyközönség előtt, amely azóta is múzeumként szolgál, bár egyes szárnyai továbbra is a Vatikán első emberének van fenntartva. Gyakorta nehezítette meg az őt védő testőrség munkáját, mivel szeretett személyesen találkozni a hívekkel.

Ferenc abban a különleges helyzetben volt, hogy hivatali idejének nagy részét úgy töltötte, hogy közben a világ legnagyobb egyházának az előző vezetője is életben volt. Az 1927-ben született Joseph Aloisius Ratzinger ugyanis nyolc évnyi vezetést követően kivételes módon lemondott a trónjáról 2013-ban, majd ezt követően haláláig emeritus pápaként élt. Az ő kettejük sorsa szorosan összefüggött, ugyanis a német elődöt a 21. század egyik legfontosabb teológusának tartották, gondolatai pedig jelentős hatást gyakoroltak az őt követő egyházfő vezetésére is.

A "két pápa" korszaka végül 2022 legvégén zárult le, ekkor hunyt el a már régóta nyugdíjaséveit töltő XVI. Benedek.

A katolikus egyház a Ferenc vezetése alatt sem mentesült a botrányoktól, visszatérő vádak maradtak a kiskorúak ellen elkövetett szexuális vétségek a katolikus vezetők részéről, ám ezek a pápa tekintélyét csekély mértékben érintették. A Szentatya nagy tiszteletben állt életében, főleg az intellektualitása és a közvetlensége miatt, ezen pedig az egyház számára kényelmetlen ügyek sem tudtak változtatni lényegesen. Köszönhető volt mindez annak is, hogy regnálása idején több alkalommal is kijelentette, hogy ezeket a problémákat nem szabad eltussolni. Szorgalmazta a párbeszédet a más vallásúak felé, különösen az iszlám felé nyitott, többször is gesztusokat tett a vallás követőinek. A Korán például a béke könyvének nevezte, arab országba is ellátogatott, valamint fontos vallási vezetőkkel is találkozott.

Kezdődik a hagyományos eljárás

2025 februárjában a 88 éves egyházfőt kétoldali tüdőgyulladással diagnosztizálták; bár a Vatikán még nem erősítette meg hivatalosan a hírt, Ferenc pápa valószínűleg ennek komplikációi miatt vesztette életét.

Az argentin klérikus különösen veszélyeztetett helyzetben volt, mivel fiatal korában egy életmentő beavatkozás keretében eltávolították a jobb tüdőlebenye egy részét. Az állapotáról keringő pletykákkal egyszerre sorra jelentek meg azok az elmélkedések, hogy Ferenc esetleg már nem fog felépülni, ez pedig alapvető változásokat hozhat el majd a katolikusok, és a világ számára, egy új konkávlét és egy új pápát. Halálával a katolikus egyház egyik legősibb és aprólékosan kidolgozott mechanizmusa indul be, amely nagyon szigorú rendet követ.

Bergolio holttestét átszállítják az Apostoli Palotába, ahol a camerlengo, vagyis a főkamarás bíboros megállapítja és bejelenti a halálát, miután háromszor hangosan kimondta a nevét. A 20. században annyi változás történt, hogy orvos is megvizsgálja a pápa testét, majd közli az eredményeket a helyszínen lévő egyházi képviselővel. Amint megbizonyosodott a vezető haláláról, összetöri a pápai halászgyűrűt, majd lepecsételi az egyházfő magánlakosztályát. A következő lépésben tájékoztatnia kell a Bíborosi Kollégiumot, majd a médiát is. Ezt követően megkezdődik a novendiali, vagyis a kilencnapos gyászidőszak, amely egyben lehetőséget ad a katolikus bíborosok számára, hogy a világ minden részéről a Vatikánba érkezzenek.

A pápát hagyományosan három egymásba nyíló, tölgyfából, ciprusból és ólomból készült koporsóban temetik el, ám Ferenc ebben is egyedülálló kéréssel élt, ugyanis azt szeretné, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban helyezzék végső nyughelyére. Másban is változtatott az eddigi eljárásokon, így például nem szeretné, hogy a hívek megtekinthessék a holttestét a katafalkon, de a látogatók továbbra is láthatják majd a nyitott koporsót. Nem egyedülálló, hogy egy pápát a Vatikánon kívül temetnek el, Bergolio erről is nyilatkozott korábban, arról rendelkezett, hogy a Szent Péter Bazilika helyett a római Szent Mária Bazilikában (Santa Maria Maggiore) nyugodhasson. Az egyszerűbbé váló szertartás alaposan beleillik a korábbi folyamatokba, a II. vatikáni zsinat (1962-65) után már nem a pápai miseruhában temetik el a pápát, hanem a püspöki miseruhában.

Ferenc halálával a Vatikán vezetője átmenetileg a camerlengo lesz, aki széküresedés (sedis vacante – üres Szentszék) idején felügyeli az Apostoli Kamarát, valamint megszervezi a bíborosi gyűlések időpontját, a pápa temetését és az új pápa megválasztásáról intézkedő konklávét felügyeli. A legfontosabb döntéseket a bíborosok kollégiuma látja el, ám az új pápa megválasztásáig nem hozhatnak fajsúlyos ügyekben döntéseket.

Ferencet végső nyughelyére helyezik, majd ezt követően néhány héttel később a Sixtus-kápolnában összegyűlik a Bíborosi Kollégium, hogy az új pápa személyéről döntsenek.

A 120 fős testület kétharmados többséggel kell, hogy megválassza a következő egyházi vezetőt, amelyet egy napon négyszer ismételhetnek meg. Az eredmények a külvilág számára nem nyilvánosak, a nagyközönség ilyenkor egy kémény segítségével tájékozódhat majd a bent folyó eseményekről: fekete füst jelzi a sikertelen szavazást, míg a fehér felhő mutatja, hogy megválasztották az új pápát.

Szent Péter, vagyis Péter apostol volt az első a pápák sorában, akit a keresztény hit szerint maga Jézus Krisztus nevezett ki. Azóta minden katolikus vezető őt követi, akit a hívők Isten fiának földi helytartójaként tartják számon. Ferenc halálával a 267. pápa következik a jelöltek sorában, jelenleg két olasz, Angelo Scola és Tarcisio Bertone tűnik a legesélyesebbnek a pozícióra.

Címlapkép forrása: Franco Origlia/Getty Images