2024. június 30-ával véget ért volna a már felvett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, de a kormány a múlt héten meghosszabbította az intézkedést december 31-éig, így az érintetteknek az év második felében sem kell jelentős törlesztőrészlet-emelkedésétől tartaniuk. Véget ért viszont az önkéntes banki THM-plafon, így az újonnan elérhető piaci kamatozású lakáshiteleknél drágulás várható, ez rossz hír azoknak, akik a következő hónapokban kölcsönből vásárolnának lakást.
Május végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt kérte a bankoktól, hogy június 30-áig tartsák fenn az újonnan felvehető lakáshitelek önkéntes THM-plafonját, amely az utóbbi időben 7,3%-ban maximálta a lakáshitelek hiteldíját. Az OTP Bank az első adandó alkalmat kihasználva lakáshitelkamatai emeléséről döntött július 1-jével.
Fennállásának első öt hónapjában 6000 kérelem érkezett be a bankokhoz a január 1-jén elindult CSOK Pluszra 160 milliárd forint összegben, átlagosan 26 millió forintot igényeltek a házaspárok – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Hornung Ágnes államtitkár. Időarányosan jól áll tehát a kedvezményes hitelprogram az egész évre jelzett korábbi, 12 ezer darabos szerződésszámról és több mint 300 milliárd forintos igénybevételről szóló várakozások teljesítésében. Ismertette a falusi CSOK számait is az államtitkár: az adatok alapján a megemelt összegű támogatás iránt a viszonylag gyenge tavalyi évihez hasonló az érdeklődés.
18 hónapig tartó, 2,5 milliárd dollár keretösszegű programot indított az amerikai Freddie Mac, amely segítségével a háztartások kedvező feltételek mellett cserélhetik nagyobbra a meglévő ingatlanhitelüket, a különbséget lakásfelújításra használva. Amennyiben kiterjesztésre kerül a program, az már érdemi gazdaságösztönző erővel bírhat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentésének megfelelően 2024. december 31-éig hosszabbította meg a kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, a Magyar Közlöny alapján az intézkedés a pénteki nappal hatályba is lépett.
Hétfőn este megjelent a végleges feltételeket tartalmazó felhívás a július 1-jén induló új Otthonfelújítási Programhoz, amely energetikai korszerűsítésre lesz igényelhető az 1990. december 31-e előtt használatba vételi engedélyt kapott családi házakra. A felhívás további újdonságokat tartalmaz a kormány napközbeni közleményéhez képest, ezért az alábbiakban összefoglaljuk a program tudnivalóit a friss részletekkel együtt.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
UPDATE: június 20-án végül bejelentette a kormány a kamatstop meghosszabbítását december 31-éig.
Az alacsonyabb jövedelműek 6,7%, a magasabb jövedelműek 6,2% környéki kamatokkal tudnak most lakáshitelt felvenni a magyar bankoknál. Ez 10 millió forintonként 76 ezer, illetve 73 ezer forintos törlesztőrészletet jelent egy 20 éves lakáshitel esetében. Év eleje óta néhány kisebb változástól eltekintve gyakorlatilag beragadtak a lakáshitelkamatok a 6-7% közötti sávba, és a hozamkörnyezet alapján nem érdemes mostanában alacsonyabb kamatokra várni. Egyre nagyobb az esélye, hogy az év nagy részét ebben a 6-7%-os sávban töltik a lakáshitelek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mi minden következik abból, hogy az adatok szerint az átlagos magyarországi lakáshiteleseké a legkisebb összegű lakáshitel tartozás az Európai Unióban. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. A második részben a FED-ről és az amerikai gazdaság irányadásának feladási lehetőségéről volt szó, annak apropóján, hogy az amerikai jegybank kamatvágás helyett a semmit sem tevést választotta. A meglepő döntéséről Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az egész Európai Unión belül nálunk a legkisebb a háztartások lakáshitel-tartozása, a GDP-arányos lakossági eladósodottságban pedig az utolsó előtti helyen állunk. Végre egy jó hír – gondolhatják sokan, csakhogy az alacsony hitellel való ellátottság a lakossági kilátások bizonytalanságáról, a magyar hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, még ha rövid távon vannak is biztató jelek. A lakáshitelek kétharmadát a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel Magyarországon, a babaváró hitelnél viszont csak egyharmad ez az arány, ami arra utal, hogy a hitelek „demokratizálása” egy kitörési pont lehetne a híresen alacsony magyar hitelpenetráció növelésére.
Áprilisban már több mint 6700 lakáshitel-szerződést kötöttek Magyarországon 121 milliárd forint összegben, és ebből 85 milliárd piaci kamatozású volt – derült ki kedden. Most megnéztük, mégis mit tudnak azok a lakáshitelek, amelyek ennyire népszerűek, hiszen 2022 júniusa óta nem látott csúcsokat látunk a hitelpiacon. Február óta nem sok változás történt a lakáshitel-kamatokban, most június elején annyi, hogy az UniCredit Bank kamatot emelt, az MBH Bank viszont kamatot csökkentett, így helyet cseréltek más bankokkal a listákon. A 7,3%-os önkéntes lakáshitel THM-plafon továbbra is érvényben van, hosszabb távon azonban a Magyar Nemzeti Bank szerint negatív következményei lehetnek.
Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
Az Egyesült Államokban három hét után először emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 24-én záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA).
A tavalyi feleződést idén több mint duplázódás követte a lakáshitelezésben, így a tavalyi 600 milliárd forint után jó esély van arra, hogy 2024-ben több mint 1000 milliárd forintnyi lakáshitelt vesz fel a magyar lakosság. Az MNB nemrég közzétett Lakáspiaci jelentéséből több érdekesség is kiderült arról, miként vágott neki a hitelpiac ennek a ritkán látható bővülésnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap fogadta a Magyar Bankszövetség elnökét, Jelasity Radovánt - közölte a minisztérium, bejelentve: Nagy Márton az egyeztetésen arra kérte a Bankszövetséget, hogy az elmúlt időszak hozamemelkedése ellenére a bankok tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját.
Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
