Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
„Még nem tudják, de maguk a nincsek nemzedéke: nincs munka, nincs tőke, nincs jövedelem. Kellemes kilátások…” – hangzott el Michael Douglas szájából a híres mondat, a 2010-es Tőzsdecápák: A pénz nem alszik című filmben. A főszereplő akkor az amerikai jelzáloghitel-válságról beszélt, ami 2008 után több évvel vetette vissza a legtöbb ország gazdaságát és ingatlanpiacát. Magyarországon például 2014-ig tartott amire a kereslet, a lakásfejlesztések száma és a lakásárak öt év után ismét növekedni tudtak, ezt követően azonban beköszöntött az ingatlanpiac aranykora. A szárnyalás után viszont most másként, de ismét a „nincsek” időszaka jöhet. Nincs olcsó hitel, nincs elég tranzakció, nincs olcsó energia, az állami támogatások körüli bizonytalanságról, vagy a munkaerő- és alapanyaghiányáról nem is beszélve. Egy ilyen környezetben vajon meddig állhatja a sarat a piac anélkül, hogy az árak is csökkenni kezdjenek?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. Kérdés persze, hogy mire elég ez az emelés annak fényében, hogy a kormány már 27%-os inflációt jósol a jövő év első hónapjaira. Erről a témáról kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét, lapigazgatóját. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza az új lakáshitelek kihelyezése Magyarországon. Ráadásul a kereslet mélyrepülése nem ért véget: vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a lakáshitelek új kihelyezése Magyarországon, reálértéken a CSOK bevezetése körüli volumennél járunk. A kereslet mélyrepülése nem ért véget: tudomásunk szerint vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. A 2008-as pénzügyi válság után 5 év kellett a mélypont eléréséhez, majd további 7 év az újabb nominális csúcsdöntéshez. Megnéztük, jöhet-e most is valami hasonló.
A hazai ingatlanpiacon már látszanak a lassulás jelei, a nagyméretű, korszerűtlen családi házakra eltűnt a kereslet, az olcsóbb kislakásokat viszont napok alatt elkapkodják a vevők. Bár a tavalyi évben rekordot döntve, több mint 1300 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a vásárlók, mégsem tudnak jobb vagy nagyobb házat venni. A bérnövekedés sem tudott lépést tartani az áremelkedéssel, ma másfél évvel többet kell dolgozni egy új építésű lakásért, mint hét éve. Az OTP Bank az ingatlanvásárlás területén, eddig is számos lehetőséget kínált ügyfeleinek, de alig három hónappal ezelőtt ingatlanhirdetési portált indított, aminek a célja egy lakás ökoszisztéma kiépítése. Az alacsonyabb kereslet miatt felértékelődnek a minőségi lakáshirdetések, de a 3D bejáráshoz hasonló innovatív megoldások aligha terjednek el gyorsan. Az értékesítés nehézségei az ingatlanközvetítők pozícióját erősítik, így hamar eltűnhet az ikonikus „ingatlanosok ne keressenek” mondat a hirdetések szövegéből. A Portfolio Lipták Zsuzsát, az OTP Otthonmegoldások ügyvezető igazgatóját kérdezte az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről, a hirdetési szokások változásáról és a lakáspiac slágereiről.
Drámaian megdrágultak a lakáshitelek: ma már 9-10% körül alakul a legjobb banki ajánlatok átlagkamata, és 180-200 ezer forint körül egy újonnan felvett 20 éves, 20 milliós lakáshitel törlesztőrészlete. 50-70 százalékkal emelkedett az újonnan felvehető lakáshitelek várható törlesztőrészlete azóta, hogy az MNB 2021 júniusában megkezdte a monetáris szigorítást. Az utóbbi hetekben azonban enyhült a nyomás: 2-2,5 százalékponttal csökkentek a piaci referenciahozamok, ezért felcsillant a remény, hogy az őszi várakozásoknál kisebb lesz a lakáshitelek drágulása, és 10-11% környékén megáll a kamatok emelkedése. Megnéztük a bankok legjobb aktuális ajánlatait.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
Új megoldást vezetett be a 2022. december 1-je után fix kamatozású lakáshitelt felvevő ügyfeleinek az OTP, amellyel lehetőségük lesz arra, hogy a futamidő során egy alkalommal, díjmentesen csökkentsék hitelük kamatát abban az esetben, ha csökkennek a bankközi kamatok - közölte a bank.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.
2015-től szinte teljes egészében átalakult a magyar lakossági hitelezés. Ezen átalakulásnak van azonban egy kevésbé ismert dimenziója, a pénzügyi közvetítői tevékenyég szabályozása. Ehhez kapcsolóan pedig szakmai körökben is teljesen ismeretlen a környező országok gyakorlata és az ebből levonható tanulságok. Mitől működik jól egy hitelpiac, végül is mi a hitelfelvevő érdekét kiszolgáló legjobb gyakorlat? Mindez milyen aktualitásokat tartalmaz a magyar piac szempontjából a 2023-ra várhatóan érdemben újra formálásra kerülő támogatott hitelek piacán?
A beágyazott pénzügyi szektor tavaly kezdett el igazán impozáns eredményeket felmutatni. A McKinsey felmérése szerint a beágyazott pénzügyi szolgáltatásokból 2021-ben összesen 20 milliárd dollár bevétele származott a cégeknek, amely várhatóan három-öt éven belül megduplázódhat. A tanácsadó cég szerint az óriási potenciál ellenére még mindig nagyon kevesen vannak tisztában azzal, mit is takar valójában az új modell. Cikkünkben bemutatjuk, milyen szereplők állnak a beágyazott pénzügyi szolgáltatások mögött, és mire számíthatunk rövid távon ezen a területen.
Csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentésében sem bocsátkozott becslésbe az MNB arról, mekkora visszaesés várható a lakáshitelezésben a kamatok emelkedése és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt. Az biztos, hogy nem sok jóra számíthat a piac: miközben zuhan a lakástranzakciók száma, a bankok további szigorítást terveznek, a hitelfelvevői kereslet pedig visszaesőben van. Sok érdekes adatot közzétett a jegybank a jelentésben a lakáshitelezésről, ezekből szemezgettünk.
Az elmúlt napok sorozatos banki kamatemelései után a K&H Bank is megemelte a lakáshitelkamatait november 16-ával.
Hétfőn és kedden több banknál is kamatemelés, illetve az egyedi kamatkedvezmények csökkentése lépett életbe a lakáshitelek esetében – tájékoztatott minket a Bankmonitor. Legutóbb itt írtunk részletesen arról, miért várható további jelentős drágulás a lakáshiteleknél.
Csütörtöktől jelentősen növelte lakáshitelei kamatát az Erste Bank.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvényt, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák. Megnéztük, van-e értelme ennek, ha igen, mégis micsoda.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Hibrid háborús fenyegetés miatt lépnének a szárnyországok.
Az Európai Központi Bank elnöke óva intette Brüsszelt egy kereskedelmi háborútól.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
