Lakáshitel-drágulás: jelentős kamatemelésről döntött a K&H
1,0-1,3 százalékponttal emeli hétfőtől minősített fogyasztóbarát lakáshiteleinek a kamatát a K&H Bank.
1,0-1,3 százalékponttal emeli hétfőtől minősített fogyasztóbarát lakáshiteleinek a kamatát a K&H Bank.
Az Egyesült Államokban a héten a hosszú lejáratú jelzáloghitelek kamatai 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedtek a Freddie Mac állami jelzáloghitel-finanszírozó vállalat számításai szerint.
Egy év alatt 40-50%-kal emelkedett meg az újonnan felvehető lakáshitelek törlesztőrészlete – derül ki a Portfolio friss gyűjtéséből. Jelenleg 8,1- 8,6% közötti átlagkamattal futnak a tipikus piaci lakáshitelek, a piaci referenciaértékek viszont már 11-12%-os lakáshitelkamatokat indokolnának. Aki tehát hitelt venne fel, érdemes mielőbb megtennie, mert a nyári lassulás után gyorsulva drágulhatnak tovább a lakáshitelek. Megnéztük az egyes bankok ajánlatait.
Olaszország második legnagyobb bankja, az UniCredit egy összesen 8 milliárd euró értékű intézkedéscsomagot mutatott be, hogy enyhítse a rekord energiaköltségek és árnövekedés által sújtott olasz cégek és háztartások terheit – számol be a hírről a Reuters.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Emelkedő kamatkörnyezet, lassan alkalmazkodó lakásállomány és megváltozó preferenciák: csak néhány tényező abból, melyek hosszú távon alapvetően formálhatják majd a fejlett országok – köztük Magyarország – ingatlanpiacát. Az emelkedő kamatok elsősorban a lakáspiacon fejt ki komoly hatásokat (amik azonban több okból kifolyólag közel sem lesznek olyan súlyosak), míg például az e-kereskedelem előretörése a kereskedelmi ingatlanok piacán fejt ki jelentős hatásokat. Tovább szemezgetünk az OECD lakásadózási jelentéséből.
Meghatározó BUBOR-adatokat közölt ma az MNB: ezekhez a bankközi kamatokhoz kötik a szeptemberi kamatfordulós lakossági jelzáloghitelek kamatát a bankok. A friss számok alapján egy átlagosnak mondható kamatstopos ügyfél már jóval több mint 20 ezer forintot takarít meg havonta a kamatstopnak köszönhetően, és ha most megszűnne az intézkedés, mintegy 40%-kal ugrana meg a törlesztőrészlete. 330 ezren benne vannak az év végéig meghosszabbított rendszerben, mintegy 130 ezer jelzáloghitelest viszont nem véd meg a kamatstop sem a 2021 közepe és 2023 közepe között esedékes törlesztőrészlet-emelkedésétől.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.
Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
A jegybanki elvárásokkal összhangban egyre több bank kínál hitelkonstrukciókat az ingatlanok energetikai korszerűsítésére; a pénzintézeteknek az MTI kérdésére küldött válaszaiból kiderül, hogy az OTP Banknak és az UniCredit Banknak van már ilyen célú hitele, a CIB Bank fontolgatja a termékpaletta bővítését ebbe az irányba, a K&H pedig augusztus elejétől vezetett be ilyen terméket.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
Megjelent a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban azzal foglalkoztunk, hogy trendforduló következhetett be júniusban a hazai lakossági hitelezésben. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai alapján ugyanis – bár az első félév kifejezetten erős volt –, júniusban már több jele is volt annak, hogy csökken a fogyasztók hitelezése. Legutóbb 2008-ban kezdődött jelentős pangás a hazai hitelezésben, ugyanakkor vannak körülmények, melyek alapján nem kell olyan brutális hitelszűkére számítani, mint abban az időszakban. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk, de a műsorban felidézzük, hogy milyen várakozásaik voltak banki vezetőknek, Harmati Lászlónak, az Erste Bank vezérigazgató-helyettesének, valamint Florova Annának, az OTP Bank ügyvezető igazgatójának még tavasszal, az idei hitelezési folyamatokkal kapcsolatban. A mai műsorban szóba került, Krisán Lászlóval készített interjúnk ide kattintva érhető el.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Nagyot estek a lakáseladások Kínában, miután a vevők – önbeteljesítő módon – elkezdtek attól tartani, hogy a gyengélkedő ingatlanfejlesztők nem lesznek képesek a még mindig befejezetlen lakásokat átadni, ezért nem kezdték meg időben a jelzáloghiteleik törlesztését – számolt be a The Wall Street Journal.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
A jegybank erős, 200 bázispontos alapkamat-emelésére majdnem az összes pénzintézet kamatemeléssel reagált. A Bankmonitor által vizsgált 9 bank közül ma nyolcnál drágábban vehetünk fel lakáshitelt, mint egy hónappal ezelőtt.
A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.
A lakásvásárlási célú jelzáloghitel-kérelmek összege 4%-kal csökkent az elmúlt héten az USA-ban, és 18%-kal voltak alacsonyabb, mint egy évvel korábban – számolt be a CNBC.
A kamatemelés nemcsak az árstabilitásra és a forint árfolyamára gyakorol hatást, a pénzügyi szolgáltatások kontextusában megannyi területen fejti még ki hatását – egyebek mellett erről beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
