Március 23-át 2007 óta a Lengyel-Magyar Barátság Napjaként tartja számon a két nemzet. Az ünnepnap alkalmából a Duna House és lengyel leányvállalata, a Metrohouse összegyűjtötte a két ország ingatlanpiacának érdekességeit és legfontosabb alapadatait. Többek között azt is, hogy Lengyelországban milyen intézkedéssel kívánják a lakosságot - az egyedülállóktól kezdve a gyermekes családokig - támogatni abban, hogy saját lakáshoz jussanak.
Laikus érdeklődőként vágtunk bele a zöldhitel-felvétel lehetőségeibe, a korábbi cikkünkben a banki ügyfélszolgálaton kapott információkból táplálkoztunk. Már akkor kiderült, hogy a legnagyobb probléma azokkal az épülő új lakásokkal (és nem házakkal, és nem is az építkezéssel) van, amik csak egy, vagy még több év múlva fognak elkészülni. Aki viszont társasházi új lakást nézeget, az sűrűn fog éppen ilyen fejlesztésekkel találkozni. Megkérdeztük a fejlesztőket, hogy ők milyen lehetőségeket látnak, mit tudnak ajánlani azoknak, akik zöld hitellel szeretnének épülő új lakást venni. Minden ámítás nélkül: 2023-as, 2024-es átadási idővel tervezett társasházi lakásoknál nem működik a zöld hitel. Öröm az ürömben viszont, hogy ha nem ragaszkodunk egy később elkészülő új lakáshoz, akkor a budapesti kínálatban léteznek még olyan elérhető új otthonok - a megkérdezett fejlesztők kínálatában biztosan - amire lehet igényelni ezt a típusú kölcsönt. Ezen túl, azt is megtudtuk, hogy van olyan fejlesztő, amely még próbál egyeztetni a hitelintézetekkel valamilyen megoldás megteremtése érdekében.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Saját bevallása szerint a magyar háztartások 60%-ának van saját autója, 2%-nak tőzsdei részvénye és 17%-nak ingatlanhitele – mutatják az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményei. Az ingatlantulajdon értékével együtt egy medián magyar háztartásnak 20 millió forintnyi (adóssággal csökkentett) vagyona volt 2020 végén. Három év alatt a legidősebbek gyarapodtak a leginkább, a legfiatalabbak a legkevésbé.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
Március 8., vagyis a nemzetközi nőnap alkalmából a férfiak különböző ajándékokkal kedveskednek a hölgyeknek. Hosszú sorok a virágosoknál, megannyi fizetésre váró parfüm, kozmetikum vagy éppen édesség a kasszáknál - az eladásoknak köszönhetően a kereskedők egy nap alatt jelentős profithoz juthatnak. De még érdekesebb kérdés, hogy valójában mennyivel is drágább nőnek lenni. Így most szakítunk a hagyományokkal, nem a nőnapi virág vagy ajándékok eladásairól lesz szó, hanem a cikk végére talán az is körvonalazódik majd, hogy tényleg drágább nőnek lenni, és ha igen, akkor milyen áron.
Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.
Ahhoz képest, hogy már a hitelekbe is átgyűrűzött a kamatemelkedés hatása, erős hitelkereslettel találkoztak januárban is a magyar bankok a jegybank friss adatai alapján. Különösen a lakáshitelek szárnyaltak, ezek között rég látott arányt képviseltek az új építésű ingatlanok, persze részben a kedvezményes Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Miközben az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleket már 6% feletti átlagkamattal vették fel a háztartások, a bankbetétek is megmozdultak: nyolc év után először átlépte a 2%-ot a forintbetétek átlagkamata.
40 ezer család 127 milliárd forintnyi CSOK-ot vett igénybe 2021-ben, mindkét szám új csúcsot jelent – tudta meg a Portfolio. Az értékesített lakások 20%-a kelt el a támogatás segítségével, és az új lakáshitelek 13%-a volt kamattámogatott CSOK-hitel. Az évek óta változatlan összegű támogatás már csak feleakkora arányban járul hozzá egy átlagos lakás megvásárlásához, mint 2016-ban, így a választások után a CSOK összegének aktualizálása is esedékessé válhat.
A koronavírus-járvány előtt jellemző kedvező makrogazdasági helyzet és alacsony kamatkörnyezet, valamint a járvány nyomán meghozott gazdaságélénkítő intézkedések hatására a hitelezésben tapasztalható ciklikus kockázatok szintje egyelőre alacsony, de fokozatosan emelkedik több európai országban, így Magyarországon is. A hazai ingatlanárak emelkedése és a hitelállomány bővülése európai összehasonlításban is kiemelkedő volt az elmúlt években. Habár jelenleg jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok nem láthatók, a trendek fennmaradása esetén más országokhoz hasonlóan hazánkban is már középtávon az anticiklikus tőkepuffer aktiválása lehet szükséges.
Öt európai országot, köztük Magyarországot részesítette figyelmeztetésben pénteken a 2008-as pénzügyi válság után felállított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB). Az intézmény a túlárazottság jeleit látja a magyar lakáspiacon, az árnövekedést emelkedettnek, a jelzáloghitelezés növekedését és a háztartások eladósodását pedig magasnak nevezi.
2021 végéig 152 ezer család 450 milliárd forintnyi CSOK-ot vett igénybe, a falusi CSOK-ot pedig 26 ezer család vette fel 140 milliárd forint értékben.
A járvány első hullámát rövid időn belül leküzdve a hazai lakás- és hitelpiac az elmúlt években jelentős élénkülésen ment keresztül. A 2020-as év megtorpanása után 2021-től a koronavírus újabb hullámai ellenére is jelentősen nőtt az aktivitás a lakáspiacon, miközben a lakáshitelek piaca hónapról hónapra rekordokat döntött. Az erős kereslet ugyanakkor évek óta korlátos újlakás-kínálattal találkozik, így a piacot jelentős drágulás jellemzi. A lakás- és hitelpiac együttes, túlzott mértékű élénkülése tankönyvi példákon pénzügyi stabilitási kockázatokat eredményezhet, így a két piac együttes, szoros monitoringja az MNB legfontosabb feladatai közé tartozik. Elemzésünk szerint egyelőre ugyan nem azonosíthatók olyan jelek, ami alapján a túlzott hitelpiaci kockázatvállalás térnyerése fűtené a lakáspiaci konjunktúrát, a fokozott figyelem és a középtávú kockázatok mérséklési lehetőségeinek vizsgálata ugyanakkor indokolt.
A koronavírus járványhullámok első hulláma, 2020 májusa óta nem voltak ennyire pesszimisták a fogyasztók az amerikai lakáspiaccal kapcsolatban - írja a CNBC a Fannie Mae, amerikai jelzáloghitel-finanszírozó felmérésére hivatkozva. A jelentés szerint a megkérdezettek negyede gondolja csupán, hogy jó döntés most lakást vásárolni - soha ilyen kevesen nem voltak még ezen a véleményen.
CSOK, falusi CSOK, babaváró hitel és támogatás, hitelelengedés, illetékmentesség, áfa-visszaigénylés, otthonfelújítási támogatás, autóvásárlási támogatás, zöldhitel, CSOK-hitel: ismerősen csengenek ezek a fogalmak a gyermekesek számára, de vajon milyen szabályokkal igényelhetők a milliós nagyságrendű, akár vissza nem térítendő támogatások 2022-ben? Cikkünkben most a jelzáloghitel-elengedés 2022-es szabályait foglaljuk össze.
Érdemes mielőbb, még a jelenlegi, kedvezőbb kamatfeltételek mellett fixesíteni a rövidebb kamatperiódusú lakossági jelzáloghiteleket – hívta fel a figyelmet az Erste Bank.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.
Nagyon feszült a helyzet, reagáltak a befektetők.
Legutóbb tavaly márciusban volt ilyen gyenge a magyar fizetőeszköz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Irán figyelmeztette a szövetségesét.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
Tejesültek a célok?
