Egyelőre nem úgy néz ki, hogy különösebben meglepte volna a befektetőket a tegnap éjfél előtt kiadott Magyar Közlöny, ami két hazai blue chip adózásában is változásról számolt be.
A kormány a 2024-es költségvetésben és a hozzá tartozó jövő évi adócsomagban új intézkedésekről döntött. Ezeknek a lépéseknek a költségvetésre, inflációra gyakorolt hatását számolta ki a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentésében. A jelentésben szereplő fő számok alapján megállapíthatjuk: komoly plusz terhet kapnak a nyakukba a fogyasztók, közvetetten ők fizetik meg a költségvetés stabilizálásának árát.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.
Újabb tehernövekedéssel néz szembe a kiskereskedelem, miután a kormány a rájuk vetett különadó emeléséről határozott. A lépés az ágazat már eddig is szenvedő szereplőit további veszteséges évekre kárhoztathatja, illetve újabb áremelési hullámot indíthat el. Bár az adóemelés mértéke nem tűnik jelentősnek, a teher kigazdálkodásához közel 1 százalékos általános drágításra lehet szükség, ami már az inflációban is jelentkezhet.
A kezdeti sokkos állapot és lefagyás után a Magyarországon működő nemzetközi gyógyszercégek múlt héten már magukhoz tértek a szerdai váratlan különadóemelés után, és még egy kétségbeesett kísérletet tettek: levelet írtak a kormányfőnek és a kormány több érintett tagjának is. Az is körvonalazódni látszik, hogy most van itt az utolsó lehetőség a kabinettel való egyezkedésre, ha ugyanis nem találnak nyitottságra és partnerségre, akkor megtervezik, hogy a héten bejelentett igencsak váratlan kormányzati sarcolásra (amely már idén júliustól életbe léphet) hogyan reagáljanak. Az opciók nem túl szívderítőek a magyar gazdaság és betegek szempontjából, nem véletlenül, hiszen a kormány most azt várja el, hogy szinte féláron adják az érintett cégek a készítményeiket. Ez is egyfajta kötelező akció, csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ezek a termékek több szempontból is speciálisak, ha másért nem, mert emberéleteket mentenek velük. Háttérbeszélgetéseink nyomán cikkünkből feltárul, hogy egy konkrét kormányzati intézkedés mit okoz mikro- és makroszinten.
Minden idők legnagyobb banki különadója ellenére a nagybankok mind nyereségesek lettek tavaly Magyarországon, köszönhetően az MNB-től kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének. A biztosítási pótadó viszont a biztosítók egy csoportját veszteségbe lökte – derült ki a május 31-éig közzétett 2022-es éves beszámolókból. Miközben a legnagyobb bankok között csak egy van, amelyik nem fizet osztalékot a tavalyi eredménye után, a legnagyobb biztosítók egy kivételével nem adnak tovább semmit az eredményükből a tulajdonosaiknak.
Egy szerdán megjelent rendeletben a gyógyszergyárakra kivetett extraprofit adók szabályait is átírta a kormány. A támogatott forgalom utáni visszafizetési kötelezettség megemelése miatt azonban több szakértő is attól tart, hogy bizonyos készítményeket a nemzetközi gyógyszergyártók kivonhatnak a magyar piacról, amely érzékenyen érintené a betegellátást is - írja a Népszava gyógyszeripari szakértőkre hivatkozva.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1%-ról 4,5%-ra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket - írja az OKSZ közleménye.
Szerda esti rendeletében meghosszabbította a távközlési pótadót a magyar kormány, amit 2024-re vonatkozóan is meg kell fizetnie a vállalatoknak. Ennek fényében a Magyar Telekom lefelé módosította a jövő évi célkitűzését.
A Reuters szerint az Európai Bizottság már ellenőrzi a magyar kormány az áremelkedések leszorítását célzó jogszabályait. A legnagyobb kiskereskedelmi láncokra vonatkozó előírás kapcsán viszont a kormány nem vár brüsszeli konfliktust. A Portfolio úgy tudja, hogy az ársapkákat már biztosan vizsgálják.
A szerda éjjel közzétett rendeletek módosították a gyógyszergyártók adófizetési kötelezettségeit, ami a Richtert is érinti. A részvények árfolyama egyelőre jelentősebb mínuszban áll a délelőtti kereskedésben.
Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
Az Európai Bizottság már aktívan vizsgálja az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány miatt kivetett különadókat. A magyar kormánynak figyelmeztetést is küldtek, hogy vezessék ki azokat, de nem pusztán az Orbán Viktor vezette kabinet intézkedéseivel van probléma: általánosságban piactorzítónak tartják a szektorokra kivetett szelektív adókat, amelyeknek inflációerősítő hatása is van. A rezsicsökkentéshez hasonló, energiaárak miatt bevezetett támogatásokat is mind kivezetnék - jelezték bizottsági források a Portfolio-nak.
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri a költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gazdaság negatív spirálba kerülhet. Eimear Daly, a NatWest Markets stratégája szerint "a fiskális romlás mértéke nagyban eltér a feltörekvő piacok között, és Magyarország az egyik legkirívóbb bűnös". Hangsúlyozza továbbá annak potenciális kockázatát, hogy a piac középtávon a monetáris politikáról a fiskális politikára helyezi át a hangsúlyt.
A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
