Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Vélhetően nem az idei a Mol-befektetők legjobb éve: az új szabályozói bejelentések, ellátásbiztonsági kérdőjelek és különadók árnyékában hiába hoz nagyon erős számokat negyedévről negyedévre a társaság, a piacok inkább a bizonytalanságot árazzák, ennek megfelelően a hazai blue chipek közül egyedül a Mol árfolyama nem emelkedett eddig idén, sőt. Az elmúlt hetekben bár nagyobb kilengések mentén oldalazást láthattunk a részvénynél, de így is egy rendkívül fontos szintre került a jegyzés, ahol sok minden eldőlhet: jöhet végre a várva várt felpattanás, vagy most fogják csak izgazán elengedni a Molt? Lássuk a kapaszkodókat.
Pénteken tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol, az eredmények közlését követően háttérbeszélgetést tartott az elemzőknek az olajtársaság. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője beszámolt a Portfolio-nak a fontosabb részletekről, melyek közül a legizgalmasabb az volt, hogy egy váratlan adóteher érkezik a szlovák államkassza felől, az idei évi eredményre ugyanis ismét szolidaritási adót vetnek ki, ami a szakértő számításai alapján akár a 200 millió dollárt is elérheti.
Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.
Az adórendszer egyszerűsítésére készül a kormány, melynek keretében az adónemek számának csökkentési lehetőségeit vizsgálják, akár kivezetéssel, akár érdemi egyszerűsítést jelentő összevonással - derül ki Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervéből, amit a napokban kapott meg az Európai Bizottság. A dokumentum érdekessége továbbá, hogy részletes becslést ad a kormány elmúlt két évet érintő bevételi intézkedéseinek hatásáról. Ezek szerint messze a legnagyobb adóbevételemelkedést a KATA eltörlése hozta az államkassza számára.
Spanyolországban a kormányzó Szocialista Párt megegyezett koalíciós partnereivel, hogy három évvel meghosszabbítják a bankokra kivetett különadót, míg az energiaszektorra vonatkozó hasonló adóztatási tervet elhalasztják – írja a Bloomberg.
A kormány jelentős adóügyi változtatásokra készül, amelyek célja a családok támogatása, az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság átláthatóságának növelése – jelentette be a Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében. A kormány által a parlamentnek bemutatott tervezet a jövő évi adótörvény-módosítások révén bővíti a családbarát adórendszert, kivezet néhány extraprofit adót, és az adminisztráció csökkentéseket is ígér. A tárca bővítette az október közepén társadalmi egyeztetésre küldött adócsomagtervezetet, de jelentős meglepetés nincs a PM javaslatában.
A legnagyobb magyar tőzsdei vállalatok vezetői beszélgettek a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum 2024 konferencián, ahol többek között arról volt szó, hogy a cégvezérek hogyan ítélik meg a hazai működési környezetet. Javaslatot fogalmaztak meg a magyar gazdaságpolitika számára is, illetve a legjobb nemzetközi gyakorlatok is szóba kerültek, végül a részvényárfolyamokra is kitértek a vezetők.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság 2024 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte csütörtökön az uniós végrehajtótestület. Korábban a Spar Magyarország is bíróságra vitte a magyar jogszabályt. Az ügyben csütörtökön megszólalt az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium is.
Franciaország vagyonadót vetne ki a leggazdagabb állampolgáraira, Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter szerint az intézkedés a háztartások kevesebb mint 1%-át érinti majd – írja a Reuters.
Több kedvezőtlen fejlemény is borzolja a kedélyeket a Mol körül, lehet itt gondolni az adókörnyezet alakulására, vagy akár a Lukoil-ügy kapcsán újra fókuszba kerülő ellátásbiztonság kérdésére. Érkeznek is az elemzői reakciók, reagálnak a befektetők, hetek óta esik az árfolyam – olyan csúnya a helyzet, hogy nemrég egy nagyon hosszú emelkedő trendet tesztelt a részvény, ráadásul egyes szakértők szerint az osztalék is veszélybe kerülhet. Elemzésünkben utánajárunk, hogy tényleg eljött-e az idő a kiszállásra: megvizsgáljuk az iparági környezetet, utánajárunk, hogy a versenytársak körében olcsónak számít-e a Mol, és ami talán a legfontosabb: mire lehet szükség ahhoz, hogy megforduljon az eső trend?
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, második negyedéves gyorsjelentését a Mol. Elmondható, hogy ellentétes erők hatottak a társaság eredményére: a megugró olaj-és gázárak mellett ugyanis alacsonyan alakultak a finomítói marzsok és a Brent-Ural különbözet is beszűkült, azonban a Downstream szegmensben tapasztalt kereslet a szakértőket is némiképp meglepve rendkívül erősen alakult, így összességében az mondható el, hogy az elemzői várakozásokat némileg felülteljesítve, a hosszú távú átlaghoz képest rendkívül erős negyedévet zárt a Mol.
Az Európai Központi Bank elnöke óva intette Brüsszelt egy kereskedelmi háborútól.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
