• Megjelenítés

különadó

Adókat csökkent és vezet ki a kormány – a parlament előtt a 2025-ös adócsomag

Adókat csökkent és vezet ki a kormány – a parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány jelentős adóügyi változtatásokra készül, amelyek célja a családok támogatása, az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság átláthatóságának növelése – jelentette be a Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében. A kormány által a parlamentnek bemutatott tervezet a jövő évi adótörvény-módosítások révén bővíti a családbarát adórendszert, kivezet néhány extraprofit adót, és az adminisztráció csökkentéseket is ígér. A tárca bővítette az október közepén társadalmi egyeztetésre küldött adócsomagtervezetet, de jelentős meglepetés nincs a PM javaslatában.

Elmondták a tőzsde nagyágyúi, hogy mire van szükség a magyar gazdaságpolitikában

Elmondták a tőzsde nagyágyúi, hogy mire van szükség a magyar gazdaságpolitikában

A legnagyobb magyar tőzsdei vállalatok vezetői beszélgettek a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum 2024 konferencián, ahol többek között arról volt szó, hogy a cégvezérek hogyan ítélik meg a hazai működési környezetet. Javaslatot fogalmaztak meg a magyar gazdaságpolitika számára is, illetve a legjobb nemzetközi gyakorlatok is szóba kerültek, végül a részvényárfolyamokra is kitértek a vezetők.

Megfenyegette a Spart az NGM

Megfenyegette a Spart az NGM

Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.

Lesújt Brüsszel a kormányra a konfliktusos különadó miatt

Lesújt Brüsszel a kormányra a konfliktusos különadó miatt

Az Európai Bizottság 2024 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte csütörtökön az uniós végrehajtótestület. Korábban a Spar Magyarország is bíróságra vitte a magyar jogszabályt. Az ügyben csütörtökön megszólalt az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium is.

Elfordulnak a befektetők a Moltól? – Nagyon csúnya, amit látunk

Elfordulnak a befektetők a Moltól? – Nagyon csúnya, amit látunk

Több kedvezőtlen fejlemény is borzolja a kedélyeket a Mol körül, lehet itt gondolni az adókörnyezet alakulására, vagy akár a Lukoil-ügy kapcsán újra fókuszba kerülő ellátásbiztonság kérdésére. Érkeznek is az elemzői reakciók, reagálnak a befektetők, hetek óta esik az árfolyam – olyan csúnya a helyzet, hogy nemrég egy nagyon hosszú emelkedő trendet tesztelt a részvény, ráadásul egyes szakértők szerint az osztalék is veszélybe kerülhet. Elemzésünkben utánajárunk, hogy tényleg eljött-e az idő a kiszállásra: megvizsgáljuk az iparági környezetet, utánajárunk, hogy a versenytársak körében olcsónak számít-e a Mol, és ami talán a legfontosabb: mire lehet szükség ahhoz, hogy megforduljon az eső trend?

Közzétette gyorsjelentését a Mol - Mutatjuk a legfontosabb számokat!

Közzétette gyorsjelentését a Mol - Mutatjuk a legfontosabb számokat!

Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, második negyedéves gyorsjelentését a Mol. Elmondható, hogy ellentétes erők hatottak a társaság eredményére: a megugró olaj-és gázárak mellett ugyanis alacsonyan alakultak a finomítói marzsok és a Brent-Ural különbözet is beszűkült, azonban a Downstream szegmensben tapasztalt kereslet a szakértőket is némiképp meglepve rendkívül erősen alakult, így összességében az mondható el, hogy az elemzői várakozásokat némileg felülteljesítve, a hosszú távú átlaghoz képest rendkívül erős negyedévet zárt a Mol.

Másodszor is elkérte Nagy Márton a bankok 1300 milliárdját, de úgy néz ki, megint nem fogja megkapni

Másodszor is elkérte Nagy Márton a bankok 1300 milliárdját, de úgy néz ki, megint nem fogja megkapni

Több mint egy éve már, hogy Nagy Márton miniszter kijelentette: 1300 milliárd forinttal több állampapírt kell venniük a bankoknak, cserébe a felére csökkenthetik az extraprofitadójukat. A tavaly még 200 milliárd feletti extraprofitadó idén le is feleződött, ám a bankok mindössze átrendezték az állampapír-portfóliójukat, az erről szóló rendelet szövege alapján ugyanis ez is elegendő volt hozzá. A kormány ezt mintha zokon vette volna, és július elején visszamenőleg is a teljes állomány növelését írta elő a bankoknak, ellenkező esetben nem felezhetik le az idei adójukat. Most úgy néz ki, a bankok jó része nem is fogja, mert ennyi állampapírt idén már nem éri meg vásárolniuk, inkább adóznak. Ha így lesz, döntésükkel idén inkább a költségvetés, jövőre viszont ők maguk járhatnak jobban.

Hernádi Zsolt a különadókról: úgy látszik, megszaladtunk

Hernádi Zsolt a különadókról: úgy látszik, megszaladtunk

Hernádi Zsolt az elmúlt években már több alkalommal kritizálta a Molt is érintő kormányzati beavatkozásokat, az üzemanyagokra vonatkozó ársapkával szemben többször is kikelt, most a Mandineren megjelent véleménycikkében az extraprofit adókról mondta el igencsak sarkosan a véleményét.

Kiderült: valójában még nagyobb az adóemelés, mint eddig hittük

Kiderült: valójában még nagyobb az adóemelés, mint eddig hittük

Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.

Varga Mihály új hiánycélt fogalmazott meg

Varga Mihály új hiánycélt fogalmazott meg

„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.

Nagy Márton bejelentést tett: másképp fogják számolni az üzemanyagárakat

Nagy Márton bejelentést tett: másképp fogják számolni az üzemanyagárakat

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.

Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja

Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja

Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.

Megérkezett a kormány legújabb akcióterve

Megérkezett a kormány legújabb akcióterve

A kormány kihirdette a hétfő esti közlönyben határozatát, hogy indoklása szerint miért van szükség a legújabb költségvetési kiigazító intézkedésekre, amit a kabinet "háborúellenes akciótervnek" nevez. Ahogyan azt várni lehetett, a kormány mindent a háborúval és annak elhúzódásával indokol, a költségvetés elcsúszásáról egy szót sem ejt.

Mekkora gyomros a piacoknak a kormány új kiigazító csomagja?

Mekkora gyomros a piacoknak a kormány új kiigazító csomagja?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása.  A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.

Súlyos üzenetet kaptak a bankok, újra számolgathatnak a különadó miatt

Súlyos üzenetet kaptak a bankok, újra számolgathatnak a különadó miatt

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.

NGM-államtitkár: a bankok az állampapír-portfólió átrendezésével további extra profitra tettek szert

NGM-államtitkár: a bankok az állampapír-portfólió átrendezésével további extra profitra tettek szert

A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility