Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist május 4-i adása. A mai műsor rendhagyó, mivel azt a Portfolio Hitelezés 2023 konferencián rögzítettük, a budapesti Marriott Hotelben, lapunk kitelepült podcast stúdiójában. Kihívásokkal teli éven van túl a magyar bankszektor, ezért a mai adásban három bankvezért kérdeztünk a makrogazdasági körülmények bankokra gyakorolt hatásáról, a főbb gazdasági kihívásokról illetve a pénzügyi szektor kilátásairól. Előbb Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt kérdéseinkre, őt Zolnai György, a Raiffeissen Bank vezérigazgatója követte, majd pedig Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.
A tavalyinál rosszabbnak ítélik meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait a német cégek, ugyanakkor ez a romlás csak átmeneti lehet, a vállalkozások többsége továbbra is foglalkoztatásnövekedésre és újabb beruházásokra készül – hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) friss konjunktúra felmérésének bemutatásakor. A német vállalkozások egyre nagyobb problémának érzik a jogbiztonságot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan döntéseit, és már kongatják a vészharangot a forint erősödése miatt is.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította a Ryanair azonnali jogvédelem iránti kérelmét, így a fogyasztók megtévesztése miatt kiszabott 300 millió forintos bírságot a légitársaságnak meg kell fizetnie - írj az Igazságügyi Minisztérium.
A HSBC elemzői leminősítették a Richter, emellett pedig a vállalat részvényeinek célárát is jócskán visszavágták.
A kormány a szerda este kihirdetett rendeletével módosítja az extraprofitadóról szóló eredeti, tavaly nyári rendeletet, azon belül is a Mol által fizetendő különadó-szabályokat. Friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntése szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben. A másik oldalon viszont módosítja a Molt terhelő meglévő extraprofitadó-terheket a kabinet, ami alapján úgy tűnik, hogy itt "adókönnyítés" valósul meg a társaság számára. Az első tétel százmilliárd forintokban mérhető új adókötelezettséget jelenthet az olajcég számára gyors számításaink szerint, a másik oldalon a kiengedés mértékét nehéz egyelőre megbecsülni, de nem kizárt, hogy összességében csupán egy adóteher-átrendezés valósul meg. Mindez feltételezhetően ösztönzési céllal, annak érdekében, hogy az adómódosítások befolyásolják a Mol kitermelését és olajimportját.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig az OTP Bank helyzete, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis hajnalban tette közzé 2022-es jelentését. A számok meggyőzőek, a részvényárak viszont nem tükrözik vissza ezt a képet, ami részben a háború miatti környezetnek, részben pedig az extrém mértékű különadótehernek köszönhető. Egyebek mellett erről, valamint általánosságban az OTP tavalyi évéről és a bank idei kilátásairól kérdeztük Nagy Viktort, lapunk vezető részvényelemzőjét.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
Egy kedd este megjelent rendeletben a kormány több ponton is módosította az extraprofitadókról szóló szabályozását, így a tavaly december 23-án kivetett gyógyszeripari adó alanyaira vonatkozó rendelet is módosult.
A kormány a kedd este megjelent rendeletével több ponton is módosította az extraprofitadókról szóló tavaly nyári szabályozását.
Heves devizaárfolyam-mozgások idején az elemzők nehezen mérik fel a hatásokat, úgy tűnik, hogy a politikusok még nehezebben – kezdte a Richter negyedéves eredményeit bemutató tájékoztatót Orbán Gábor vezérigazgató. Bogsch Erik elnök hozzátette, hogy tárgyalásokat fognak kezdeményezni a 2023-as különadóval kapcsolatban, mert ha nincs árfolyamnyereség, akkor nincs mire hivatkozva fizetni a különadót, ráadásul nagy versenyhátrányt jelent a magyar cégeknek a külföldi gyógyszergyártókkal szemben. Ha hosszabb távon is fennmaradna a különadó, akkor egy olyan vállalatnak, ahol az árbevétel nagy része külföldön keletkezik, könnyű megoldani, hogy az adóalap máshová kerüljön - tette hozzá Orbán Gábor. A működés idei kilátásaival kapcsolatosan a vezérigazgató elmondta, hogy árfolyamszűrten 10 százalékos növekedést céloznak az idei évre minden szinten, stabil eredményhányadosokkal.
Több tekintetben rekordokat hozott a 2022-es pénzügyi év utolsó három hónapja a Richternél, pozitívat és negatívat egyaránt: csúcsot döntött a negyedéves bevétel, a teljes éves bevétel masszívan emelkedett és meghaladta a 800 milliárd forintot, de eközben az adózott eredmény szintjén komoly veszteséget könyvelt el a cég, amire az utóbbi húsz évben nem sokszor volt példa. Az egész évet nagyban segítő devizaárfolyam-változások a hazai gyógyszergyártó ellen fordultak az utolsó hónapokban, beütött a költséginfláció és a karácsonyi meglepetésként kivetett gyógyszeripari különadó jelentős egyszeri költséget rótt a vállalatra. De ezen negatív hatások sem tudták meggátolni a Richtert abban, hogy a teljes 2022-es évben ne csak a bevétel, de a nyereség is új csúcsra menjen.
Hollandia arra figyelmeztetett hétfőn, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha az amerikai internetes óriásvállalatokat különadóval sújtják az eurómilliókba kerülő hálózatfejlesztések finanszírozásának megoldására, mivel az sértheti az úgynevezett netsemlegesség szabályait és komoly áremelkedést jelenthet az európai felhasználóknak.
Mintegy 6 milliárd eurónyi bevételt remél a spanyol kormány az energiaipari vállalatokra és bankokra kivetett különadóból - közölte kedden Maria Jesus Montero költségvetési miniszter.
Egy múlt heti kormányrendelet szerint a kerámia építőanyagok 2020. januári árához mérten fix szorzókkal meghatározott ár fölött 90 százalékos bányajáradékot kell fizetni a gyártóknak – írja a Telex. A lap szerint a kormány ezzel a külföldi tégla- és cserépgyártókat pécézte ki magának.
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.
Nagy Márton egyeztetett a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a szupergazdagok 70 százalékos adóztatását szorgalmazza a növekvő egyenlőtlenségek kezelése érdekében.
Az élelmiszercégekre kivetett különadóval próbálná megakadályozni az élelmiszerárak emelkedését a gazdasági egyenlőtlenség ellen küzdő csoport. Az Oxfam által javasolt megoldást a magyar kormány már alkalmazza tavaly május óta, de szakértők szerint ez inkább fokozta az inflációt, mint fékezte volna az árakat. Az aktivisták más javaslatai viszont életképesebbek lehetnek.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
