Brutális különadót vetnének ki a leggazdagabbakra
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a szupergazdagok 70 százalékos adóztatását szorgalmazza a növekvő egyenlőtlenségek kezelése érdekében.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a szupergazdagok 70 százalékos adóztatását szorgalmazza a növekvő egyenlőtlenségek kezelése érdekében.
Az élelmiszercégekre kivetett különadóval próbálná megakadályozni az élelmiszerárak emelkedését a gazdasági egyenlőtlenség ellen küzdő csoport. Az Oxfam által javasolt megoldást a magyar kormány már alkalmazza tavaly május óta, de szakértők szerint ez inkább fokozta az inflációt, mint fékezte volna az árakat. Az aktivisták más javaslatai viszont életképesebbek lehetnek.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
Új különadót jelentettek be a múlt heti piaczárást követően, ami a Magyarországon termelő gyógyszergyártókat, így elsősorban a Richert terheli. Ahogy az várható volt, a befektetők kimondottan élesen reagáltak a váratlan fejleményre, jelentős forgalom mellett adják a vállalat részvényét.
A hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A Budapesti Értéktőzsde oldalán tette most közzé a társaság, hogy pontosan mekkora adóteher fog vonatkozni a cégre.
Már a hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A vállalat részvényei a karácsonyt megelőző héten éves csúcson jártak és már a történelmi rekordot közelítették, az új különadó azonban negatív hír, számításaink szerint ugyanis az idei és a jövő évi profit számottevő részét elviheti.
Péntek éjszaka 440 oldalnyi új jogszabályt hirdetett ki két közlönyben a kormány. A kabinet döntései közül a legnagyobb figyelmet a váratlan gyógyszergyártói különadó kapta, viszont ugyanebben az extraprofitadó-rendeletet módosító jogszabályba a kormány eldugott még egy adóemelést.
Nem akármilyen időpontot választott magának a kormány, hogy kihirdesse legújabb adóbevezetésről szóló döntését. A Magyarországon termelő gyógyszergyártók legújabb, árbevétel-arányos különadója első gyors számításaink szerint százmilliárdokat hoz az állam konyhájára jövőre, ami azt jelzi: tényleg nagy a baj a 2023-as költségvetésben, amit most rendez a kormány. Közben viszont ne legyenek illúzióink: az eddigi hasonló különadókat részben vagy egészben a lakosság fizette meg, és most is azt várhatjuk, hogy a magasabb terheket továbbhárítják a gyártók.
A jelek szerint az ünnepek előtt egy valóságos jogalkotási hajrát hajtott végre a kormányzat a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás lehetőségét kihasználva: egyszerre ugyanis két közlöny jelent meg december 23-án este 11 óra környékén. Ezek egyikében pedig a kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet módosítja úgy, hogy a gyógyszergyártók számára egy árbevétel-arányos különadót vezet be. Cikkünk végén már egy első gyors számítást is végeztünk, hogy érzékeltessük: jelentős plusz bevételhez jut az egyébként nehéz helyzetben lévő állami büdzsé 2023-ban.
A 90%-os kiegészítő bányajáradék, illetve a magas energiaköltségek szinte ellehetetlenítik a hazai cementgyártók működését, két cementgyártó vállalat elmondása szerint az előállítási költséget sem fedezi a tavaly megállapított 20 ezer forint/tonna cementár, amit ha meghaladnak, 90%-os járadékfizetési kötelezettséget vesznek a nyakukba. A hosszabb távú veszteséges termelés az egész cementellátást, így a betonellátást és az építőipart is veszélyeztetheti, ha jövő év tavaszáig nem lesz valamilyen változás, amikor beindulnak újra az építkezések (ha beindulnak). Az érintett feleket kérdezte meg a 24.hu a cikkében.
Véleményírást közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain az extraprofitadók nemzetközi terjedéséről és az új sarcok indokoltságáról.
Egy csütörtök este megjelent rendeletével, minden előzmény nélkül a kormány módosította a bankok különadóját.
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehetett becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. Ugyanakkor a tegnap esti rendelettel a kormány egy másik jelentős adóemelést is végrehajtott, amely a Mol adóemelése mellett kisebb hangsúlyt kapott: az úgynevezett Robin Hood adót 31-ről 41 százalékra emelték.
A mai műsorban először a legfrissebb, novemberi inflációs adattal foglalkozunk. Gyakorlatilag már most Magyarországon a legnagyobb az árdrágulás, és a mostani adatokban még nem szerepel a benzinárstop eltörlése miatti áremelkedés. A magyar inflációs pályáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében azt járjuk körbe, milyen hatással van a Molra a benzinárstop eltörlése, és a 95%-ra emelt extraprofit adó kulcs. A témával kapcsolatban Mohos Kristóf, a Portfolio részvényelemzője volt a vendégünk. Végül pedig szó lesz még a Dunaferrről, mivel még soha nem álltunk ahhoz közelebb, hogy a legendás magyar vállalat története véget érjen. Mi vezetett ideáig, és mi történik most a vállalatnál? Erről kérdezzük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját.
A Mol által fizetett extraprofitadó kulcsa az eddigi 40%-ról 95%-ra emelkedik azonnali hatállyal. Vagyis a kormány szinte teljes egészében elvonja az olajcég olcsó orosz olajbeszerzésből származó extra jövedelmét. Megközelítő számításunkban bemutatjuk, hogy ezzel mennyit nyerhet az amúgy is nagyon pengeélen táncoló magyar költségvetés.
A kőolaj termelőkre eddig kivetett 40%-os mértékű különadó (a kormány által extraprofitadónak nevezett teher) kulcsát 95%-ra emeli a kormány. Vagyis a Molnál - az olcsóbb orosz beszerzéséből - lecsapódó többletprofit közel egészét elviszi a kormány. Ezzel számításaink szerint százmilliárd forintokat nyer az állami költségvetés.
Ismét a magyar légiközlekedési adó ellen lázad a Ryanair, bár üdvözli azt a múlt heti szabályozási változást, amivel már környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz a különadó. De a légitársaság a megszokott szókimondó stílusában hozzáteszi, hogy a kormánynak bocsánatot kellene kérnie az elbukott „extraprofitadó” miatt és hiába váltja fel egy környezetvédelmi adó, bármilyen adó megdrágítja a magyarországi járatokat és rontja a versenyképességüket.
A Magyar Közlöny szerda esti számában megjelent rendelet értelmében a kormány máris alapjaiban változtatja meg a légitársaságok különadóját.
Közel 1400 milliárd forintnak megfelelő költségvetési bevételt vár jövőre a cseh kormány attól a három évre bevezetendő új különadótól, amely a KBC-től és az Erste Banktól a PKN Orlen és CEZ energiacégekig rengeteg vállalat profitnövekedését visszavetheti.
Csehországból külföldre távozik az energiaiparban használt nyersanyagokkal kereskedő EP Commodities (EPC), mert el akarja kerülni a rendkívüli adó fizetését, amelyről pénteken döntött a prágai képviselőház - jelentette be Daniel Castvaj, az Energetikai és Ipari Holding (EPH) szóvivője.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
