Több mint 3 százalékos pluszba ugrott a mai kereskedésben a Magyar Telekom részvényeinek árfolyama, miután Nagy Márton egy ma reggeli sajtótájékoztatón megerősítette, hogy 2025-től kivezetik a távközlési extraprofitadót.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
A kormány kihirdette a hétfő esti közlönyben határozatát, hogy indoklása szerint miért van szükség a legújabb költségvetési kiigazító intézkedésekre, amit a kabinet "háborúellenes akciótervnek" nevez. Ahogyan azt várni lehetett, a kormány mindent a háborúval és annak elhúzódásával indokol, a költségvetés elcsúszásáról egy szót sem ejt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
A 2023-as inflációval szinte megegyező mértékben nőtt az Aldi Magyarország Bt. bevétele tavaly, viszont nem tudott nyereséget termelni - derül ki a friss beszámolóból. Az adófizetési kötelezettségük jóval 20 milliárd forint felett alakult.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Mozgalmas időszakot él a gyógyszeripar Magyarországon: egyes termékek esetében tavaly nyáron 40%-ra emelték a különadó mértékét, az év elején pedig több mint 50 új gyógyszer került az államilag támogatott körbe, amely 35-40 ezer beteg ellátását könnyíti meg. Továbbra is jelen vannak a gyógyszeripart világszerte érintő, az ellátásbiztonságból fakadó nehézségek, ami újfajta hozzáállást és versenyt indukál a piaci szereplők részéről. A Portfolio Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját arról kérdezte, hogy az új gyógyszerek januári befogadásának híre után, valamint az elmúlt évi és a várható piaci változásokat figyelembe véve hogyan látja a gyógyszerforgalmazók jövőjét.
Magyarország politikai szabályozói környezete egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi, különösen az autóipari ágazaton kívüli befektetők számára a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt – állították a Bloombergnek német cégek képviselői, akik szerint ijesztő a magyarországi helyzet, az autóipar kivételével a legtöbb ágazatban üldöztetve érzik magukat.
Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a magyar kiskereskedelmi adó ügyében, miután az osztrák kormány és a Spar panaszt emelt az ellen, amely szerintük diszkriminatív a külföldi vállalatokkal szemben és sérti az uniós jogot, mivel az adó mértéke elérte a bevétel 4,5%-át, ami veszteséges működésre kényszeríti a cégeket.
Egyre nagyobb a Richter nyugati jelenléte, jelenleg az egyetlen olyan hazai cég, amely ebből az irányból képes jelentős tőkejövedelemhez jutni. Az idei év legnagyobb kihívása – a tavalyihoz hasonlóan – a logisztikai láncok biztosítása lesz, időközben pedig már nagy erőkkel készülnek a cariprazine hatóanyagú sztárgyógyszerük szabadalmi időszakának végére, de egy az egyben a kieső bevételt nem lesz lehetséges pótolni. A 2030-as dátumra ugyanakkor jó, ha nemcsak a Richter, hanem a magyar állam is felkészül, mert az a magyar devizamérlegre is negatív hatással lesz. A jelenlegi LLM-alapú AI technológiák nem fogják alapjaiban felforgatni a gyógyszeripart, a Richter pedig még ennél is összetettebb helyzetben van, a pszichiátriai gyógyszerek esetében ugyanis még az állatkísérletek sem túl mérvadóak. Az extraprofitadó idén terheli utoljára a gyógyszercég könyveit, jövőre ugyanis beszámítható lesz a globális minimumadóba, az export adóztatása viszont hungarikum, ami jobb lett volna, ha nem kerül be a történelemkönyvekbe – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Pressének adott interjúban beszélt az Európai Bizottsághoz intézett panaszukról, melyet a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt nyújtottak be. Reisch elmondta, hogy a magyar kormány egyfajta megoldást javasolt a helyzetre: a csökkentés feltétele az lett volna, hogy az állam részesedést szerezne a vállalatban.
Videón a képességdemonstráció.
Komoly gondok derültek ki a brit kormányváltás után.
Novemberig még sok minden változhat.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
