A paksi különleges gazdasági övezetből származó adóbevételek 40 százalékát kapja Paks önkormányzata a Tolna Vármegyei Közgyűlés hétfőn elfogadott határozata szerint, a fennmaradó 60 százalék máshova kerül.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Vélhetően nem az idei a Mol-befektetők legjobb éve: az új szabályozói bejelentések, ellátásbiztonsági kérdőjelek és különadók árnyékában hiába hoz nagyon erős számokat negyedévről negyedévre a társaság, a piacok inkább a bizonytalanságot árazzák, ennek megfelelően a hazai blue chipek közül egyedül a Mol árfolyama nem emelkedett eddig idén, sőt. Az elmúlt hetekben bár nagyobb kilengések mentén oldalazást láthattunk a részvénynél, de így is egy rendkívül fontos szintre került a jegyzés, ahol sok minden eldőlhet: jöhet végre a várva várt felpattanás, vagy most fogják csak izgazán elengedni a Molt? Lássuk a kapaszkodókat.
Pénteken tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol, az eredmények közlését követően háttérbeszélgetést tartott az elemzőknek az olajtársaság. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője beszámolt a Portfolio-nak a fontosabb részletekről, melyek közül a legizgalmasabb az volt, hogy egy váratlan adóteher érkezik a szlovák államkassza felől, az idei évi eredményre ugyanis ismét szolidaritási adót vetnek ki, ami a szakértő számításai alapján akár a 200 millió dollárt is elérheti.
Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.
Az adórendszer egyszerűsítésére készül a kormány, melynek keretében az adónemek számának csökkentési lehetőségeit vizsgálják, akár kivezetéssel, akár érdemi egyszerűsítést jelentő összevonással - derül ki Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervéből, amit a napokban kapott meg az Európai Bizottság. A dokumentum érdekessége továbbá, hogy részletes becslést ad a kormány elmúlt két évet érintő bevételi intézkedéseinek hatásáról. Ezek szerint messze a legnagyobb adóbevételemelkedést a KATA eltörlése hozta az államkassza számára.
Spanyolországban a kormányzó Szocialista Párt megegyezett koalíciós partnereivel, hogy három évvel meghosszabbítják a bankokra kivetett különadót, míg az energiaszektorra vonatkozó hasonló adóztatási tervet elhalasztják – írja a Bloomberg.
A kormány jelentős adóügyi változtatásokra készül, amelyek célja a családok támogatása, az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság átláthatóságának növelése – jelentette be a Pénzügyminisztérium kedd éjszakai közleményében. A kormány által a parlamentnek bemutatott tervezet a jövő évi adótörvény-módosítások révén bővíti a családbarát adórendszert, kivezet néhány extraprofit adót, és az adminisztráció csökkentéseket is ígér. A tárca bővítette az október közepén társadalmi egyeztetésre küldött adócsomagtervezetet, de jelentős meglepetés nincs a PM javaslatában.
A legnagyobb magyar tőzsdei vállalatok vezetői beszélgettek a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum 2024 konferencián, ahol többek között arról volt szó, hogy a cégvezérek hogyan ítélik meg a hazai működési környezetet. Javaslatot fogalmaztak meg a magyar gazdaságpolitika számára is, illetve a legjobb nemzetközi gyakorlatok is szóba kerültek, végül a részvényárfolyamokra is kitértek a vezetők.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság 2024 októberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte csütörtökön az uniós végrehajtótestület. Korábban a Spar Magyarország is bíróságra vitte a magyar jogszabályt. Az ügyben csütörtökön megszólalt az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium is.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
