• Megjelenítés

közbeszerzés

Újra erős üzenetet küldött nekünk Amerika a kitiltási botrány után (2.)

Bár az Egyesült Államok és Magyarország kereskedelmi kapcsolatrendszere egészséges, de az amerikai üzleti körök szerint létezik a korrupció érzete, így ha valaki nem a megfelelő játékszabályok szerint játszik, annak súlyos következményei lehetnek - hívta fel a figyelmet a korrupciós világnapon szervezett "Átláccó" fesztiválon Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a múlt héten visszamenőleges hatállyal módosított közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására is utalva szintén erős üzenetet mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy "Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak". A nagykövet sürgette a paksi bővítés szerződéseinek nyilvánosságra hozását is.

Vitályos Eszter: kettős nyomás alatt lépett a kormány

A november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok", és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában" - hangsúlyozta a mai "Átláccó" fesztiválon elmondott előadásában Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a korrupciógyanús esetek számát és a túlárazás problémáját igyekszik csökkenteni az az új szabály, miszerint 25 millió forint feletti támogatású beszerzéseknél kötelező a közbeszerzés elindítása.

Megvédte a Miniszterelnökség a múlt heti abszurd törvénymódosítást

Rontja a közbeszerzési rendszer átláthatóságát az az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó módosító csomag, amelyet múlt héten fogadott el a magyar parlament - hangsúlyozta a mai korrupcióellenes világnapra szervezett program kezdetén Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának kritikájára Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség illetékes államtitkára úgy reagált, hogy a november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok" és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában". A törvénymódosítás pontos tartalmáról múlt héten részletes cikket írtunk:

Orbán: "kiválaszthatnánk valami tisztességes demokráciát"

A hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban - többek között ezzel védte Orbán Viktor kormányfő a múlt héten viharos gyorsasággal végigvert, abszurd közbeszerzési törvénymódosítást ma a parlamentben. Az ellenzéki képviselőket egyrészt arra kérte, hogy jelentsék, ha bármelyik családtagja indulna közbeszerzésen, másrészt felvetette, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavar kezelésére talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", és átvennénk az ottani szabályozást. Példaként Németországot, illetve Ausztriát említette.

Abszurd, ami Magyarországon történt az elmúlt egy hónapban!

Egy hónappal a közbeszerzési törvény hatályba lépése után, visszamenőleges hatállyal jelentősen lazított kedden a parlament az állami intézmények vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokon, amely egy hónapja még nagy vívmánynak számított kormányzati körökben is. A változást úgy érték el, hogy a "hozzátartozó", illetve "közeli hozzátartozó" kifejezést "közös háztartásban élő" kifejezésre cserélték az új törvényben, ráadásul mindezt a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba csempészték bele és kivételes sürgősséggel egy nap alatt nyomták át a parlamenten. Ami egy hónapja még vívmány és az átláthatóság felé elmozdulás bizonyítéka volt, arról ma a kormányszóvivő már azt mondta: azért volt szükség a lazításra, mert így életszerű és így tartható be a szabályozás. Ehhez képest az a közbeszerzési módosító csomag, ami cégek ezreit tartja bizonytalanságban, egy hónapja "áll" a parlament asztalán. Egészen abszurd, ami az újdonsült közbeszerzési törvényünkkel történt az elmúlt hetekben.

Leálltak a közbeszerzések az országban - Vagy mégsem?

A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.

Százmilliárd jut a lakossági energiamegtakarítási beruházásokra

A kormány egyetért azzal, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak uniós támogatásai esetében a nyertes ajánlattevők 50 százalékos előleget kaphassanak biztosíték nélkül, a lakosság az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokra pedig csak visszatérítendő támogatáshoz jusson - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányhatározat, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

Három hetes csúszással adtak ki egy fontos magyar tájékoztatót

Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.

Tömeges szabálysértést talált az ÁSZ a felsőoktatási intézményeknél

A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.

Megállítja Brüsszel a paksi bővítés összes beszerzését!

Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.

Újabb csavar - Ezért izgul most 3000 cég Magyarországon

Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe.

Egy évvel a választások előtt lekorlátozza magát az állam

A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

Megjelent az MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési hirdetmény

Megjelent a napokban az Európai Unió elektronikus közbeszerzési adatbázisában (TED) az a közbeszerzés megvalósítására irányuló hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik. Az ajánlattételeket november 30-ig kell benyújtani, majd december 11-ig megküldik az ajánlattételi felhívást a jelentkezők részére. Ezt követően az eredményhirdetés után a szerződés jövő februártól indul és a vállalt indikátorokat 2018 végéig kell tartani. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek - ahogy az a múlt heti MFB-közleményből már kiderült.

Forradalmi újítást hoz az új magyar törvény

"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.

Indul az MFB Pontok országos kiépítése

A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.

Itt a nagy hír: hét kibúvó lesz a vasárnap startoló törvény alól!

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

Vasárnaptól szűkül az üzleti titkok köre

A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.

Hat nap és itt az új törvény, de még csak tervezeteket látunk

Az október közepén közzétett négy végrehajtási rendelet-tervezet után ma további öt területen jelent meg hasonló jogszabály-tervezet a november elsején hatályba lépő közbeszerzési törvényhez. Egyelőre tehát még mindig nincsenek végleges keretek, amelyek például a részben uniós forrásból megvalósuló, 25 millió forint feletti támogatási tartalmú közbeszerzéseknél sok kérdést vetnek fel és jelentős bizonytalanságot okoznak.

Bezártak egy kiskaput a fontos vállalati EU-s pályázatban

Amint a közbeszerzési törvény november elsejei hatályba lépésével kapcsolatos cikkeinkben már előrevetítettük ennek lehetőségét, valóban elcsúsztatták a törvény hatályba lépése utánra a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című GINOP pályázat beadhatóságát. Az október 30-ról november 2-re csúsztatás oka leginkább az, hogy ne lehessen azt mondani az október 30-i pályázat beadásával egy időben, hogy a projekt megkezdett, mert akkor egy napig még a régi közbeszerzési törvény lazább szabályrendszere vonatkozna a projektre. Ez viszont számos "lepapírozós" szabálytalanságra adott volna okot, így tehát ezt a kiskaput bezárta a kiíró, de egyúttal több más ponton is változtatott a GINOP-2.1.1-15 kódszámú kiírás feltételrendszerén.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility