Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.
Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.
Egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrásokra kiírt tendert - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Ahogy a Portfolio-nak múlt héten adott interjúban Nobilis Márton, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke jelezte, valóban megjelent a 25 milliárdos állami közbeszerzési keretmegállapodás az európai közbeszerzési portálon (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlattételi határidő június 8.
"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.
A 2007-2013-as költségvetési ciklusra Romániának 1 milliárd euró (mai árfolyamon 302 milliárd forint) korrekciót kell fizetnie az Európai Uniónak - jelentette ki csütörtökön Eugen Teodorovici román miniszter.
A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. Az alábbiakban a közel 300 főt megmozgató esemény néhány további fontos kérdése mellett a képgalériánkat is bemutatjuk.
Közel 1000 közintézménynél kismértékben csökkentek a korrupciós kockázatok, a kontrollok szintje viszont ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest - többek között ez derült ki az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett Integritás-felméréséből, amely a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait méri, sorozatban már negyedik éve. Az ÁSZ a 2011 óta évente végzett felméréssel egy egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.
Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.
A korrupció a magyar gazdaság szerves része, de nálunk nem fordulhat elő, ezért nem is kell védekeznünk ellene - így lehetne összefoglalni azt, hogy az EY (korábban Ernst & Young) legújabb felmérése szerint mit gondolnak a magyar cégvezetők a korrupcióról. Bíró Ferenc, a tanácsadó cég magyarországi Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezetője az Index cikke szerint úgy látja: az elmúlt négy évben nem volt komoly előrelépés abban, hogy a magyar cégek mennyire veszik komolyan a korrupciót és mennyire tesznek ellene.
Vesztesből nyerésközeli helyzetbe hoztuk a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, de ahhoz, hogy ez a kormányzati cél idén valóban teljesüljön, egyszerre kell cukorkát adni és korbácsot is alkalmazni - mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett kormányzati cselekvési terv kapcsán a Portfolionak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy nagyobb az esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat túlvállaljuk, mint esetleg nem tudjuk azokat teljeskörűen lehívni. Elmondása szerint túlvállalás esetén több százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk majd, ami bár érdemben érintheti a magyar költségvetés helyzetét, de az így megvalósuló projektek idővel állami adóbevételek formájában megtérülhetnek.
A közbeszerzések száma mintegy egynegyedével nőtt, értéke viszont kismértékben, tíz százalékkal csökkent az idén a múlt évihez képest. Az eljárások és az értékek terén az önkormányzatok és intézményeik járnak az élen: a teljes darabszám 46,3 százalékából, a teljes összeg 30,6 százalékából részesültek a helyi entitások - nyilatkozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke.
Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.
Ma immár 12. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnapot, amely csak az EU területén becslések szerint évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent. Az Európai Bizottság idén februárban tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható.
Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső, amely egy olyan alkalmazás az átláthatóság érdekében, amelynek segítségével bárki megnézheti, hogy ki, mikor, mennyiért nyert közbeszerzést az elmúlt években - írja az Index.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
