A kormány egyetért azzal, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak uniós támogatásai esetében a nyertes ajánlattevők 50 százalékos előleget kaphassanak biztosíték nélkül, a lakosság az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokra pedig csak visszatérítendő támogatáshoz jusson - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányhatározat, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.
Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.
Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.
Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe.
A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán
Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.
Megjelent a napokban az Európai Unió elektronikus közbeszerzési adatbázisában (TED) az a közbeszerzés megvalósítására irányuló hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik. Az ajánlattételeket november 30-ig kell benyújtani, majd december 11-ig megküldik az ajánlattételi felhívást a jelentkezők részére. Ezt követően az eredményhirdetés után a szerződés jövő februártól indul és a vállalt indikátorokat 2018 végéig kell tartani. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek - ahogy az a múlt heti MFB-közleményből már kiderült.
"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.
A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.
Az október közepén közzétett négy végrehajtási rendelet-tervezet után ma további öt területen jelent meg hasonló jogszabály-tervezet a november elsején hatályba lépő közbeszerzési törvényhez. Egyelőre tehát még mindig nincsenek végleges keretek, amelyek például a részben uniós forrásból megvalósuló, 25 millió forint feletti támogatási tartalmú közbeszerzéseknél sok kérdést vetnek fel és jelentős bizonytalanságot okoznak.
Amint a közbeszerzési törvény november elsejei hatályba lépésével kapcsolatos cikkeinkben már előrevetítettük ennek lehetőségét, valóban elcsúsztatták a törvény hatályba lépése utánra a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című GINOP pályázat beadhatóságát. Az október 30-ról november 2-re csúsztatás oka leginkább az, hogy ne lehessen azt mondani az október 30-i pályázat beadásával egy időben, hogy a projekt megkezdett, mert akkor egy napig még a régi közbeszerzési törvény lazább szabályrendszere vonatkozna a projektre. Ez viszont számos "lepapírozós" szabálytalanságra adott volna okot, így tehát ezt a kiskaput bezárta a kiíró, de egyúttal több más ponton is változtatott a GINOP-2.1.1-15 kódszámú kiírás feltételrendszerén.
Nagyon sok még a megválaszolatlan kérdés a jövő vasárnap a hatályba lépő új Közbeszerzési törvény kapcsán, hiszen a végrehajtási rendelet még mindig nem jelent meg, de a nagy változás kezdetben bizonyára lassítja az EU-forrásokból megvalósuló beszerzések lebonyolítását - rajzolódik ki a Portfolio által végzett rövid szakértői körképből. Amint tegnap megírtuk: az NGM figyelmeztető közleményt adott ki a közelgő változások miatt, de amint alábbi körképünkben az egyik szakértő rámutat: megfelelő tájékoztatás nélkül "jelentős értelmezési nehézségek merülnek fel még a szakértőknél is, nemhogy a laikus pályázók esetében." Az alábbiakból kiderül, hogy még a szakmabeliek szerint sem segíti az új törvény a túlárazások miatti kritikák teljeskörű kivédését, közben viszont sok, uniós pályázaton nyerő kkv életét nehezítheti meg. Emiatt egy harmadik szakértő egy kimondottan a pályázatokon induló, kkv-kra érvényes, egyszerűsített eljárásrend bevezetését is felveti. Az alábbi véleményeket a beérkezés sorrendjében közöljük.
November elsejétől az uniós támogatások kapcsán "a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során", azaz "bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre" - többek között erre a fontos változásra hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tartozó gazdaságfejlesztes.gov.hu oldalon ma megjelent közlemény. Az anyag azt is hangsúlyozza, hogy 25 millió forintnyi támogatási tartalom felett a "közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni." A közlemény összességében a felmerülő közbeszerzési kötelezettségre, ezen eljárások idő- és költségigényére, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályokból eredő kötelezettségek "megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata". Az új közbeszerzési törvény nagy változást hoz az EU-források felhasználásánál, amely a forráslehívás időigénye miatt a 2016-os kifizetési célokra is jelentősen visszahathat.
Elérhető a 2014-2020 uniós fejlesztési ciklushoz kapcsolódó közbeszerzések rögzítésére szolgáló felület - áll a kormány hivatalos pályázati oldalán ma megjelent közleményben.
A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe 2015. november 1. napjával, amikor a jelenlegi tervek szerint életbe lép az új közbeszerzési törvény. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az látszik, hogy sok esetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását.
Kritikus hangvételű jelentés látott kedden napvilágot, amelyben az Európai Számvevőszék azt írja: év elején 12 olyan uniós tagország - köztük Magyarország - volt, amely nem felelt meg az előírt uniós követelményeknek a közlekedés- és energia-infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések terén. Az uniós könyvvizsgálók azt javasolták a Bizottságnak, hogy hatáskörét kihasználva következetesen függessze fel a források kifizetését a tagországok számára, amíg nem orvosolják a hiányosságokat - írja a Financial Times.
Az idei első félévben az eredményes közbeszerzési eljárások száma 19 százalékkal, míg az értékük 25 százalékkal zuhant a tavalyi első félévhez képest, ami elsősorban azzal függ össze, hogy jóval kevesebb az EU-s forrásból finanszírozott közbeszerzések száma és volumene - derül ki a Közbeszerzési Hatóság MTI-hez eljuttatott adataiból. ezekből az is kiderül, hogy az elindított vitás esetek száma 64 százalékkal ugrott egy év alatt.
Az orosz ukrán háború fejleményeiről ebben a cikkben tudósítunk.
Videón a Kárpát-medencébe betörő hideg.
Akár 30-45 perccel hosszabb eljutási idővel kell számolni.
Segítünk, hova raknánk a pénzt a pánik után.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
