Ahogy a Portfolio-nak múlt héten adott interjúban Nobilis Márton, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke jelezte, valóban megjelent a 25 milliárdos állami közbeszerzési keretmegállapodás az európai közbeszerzési portálon (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlattételi határidő június 8.
"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.
A 2007-2013-as költségvetési ciklusra Romániának 1 milliárd euró (mai árfolyamon 302 milliárd forint) korrekciót kell fizetnie az Európai Uniónak - jelentette ki csütörtökön Eugen Teodorovici román miniszter.
A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. Az alábbiakban a közel 300 főt megmozgató esemény néhány további fontos kérdése mellett a képgalériánkat is bemutatjuk.
Közel 1000 közintézménynél kismértékben csökkentek a korrupciós kockázatok, a kontrollok szintje viszont ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest - többek között ez derült ki az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett Integritás-felméréséből, amely a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait méri, sorozatban már negyedik éve. Az ÁSZ a 2011 óta évente végzett felméréssel egy egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer adaptálásával, továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével.
Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.
A korrupció a magyar gazdaság szerves része, de nálunk nem fordulhat elő, ezért nem is kell védekeznünk ellene - így lehetne összefoglalni azt, hogy az EY (korábban Ernst & Young) legújabb felmérése szerint mit gondolnak a magyar cégvezetők a korrupcióról. Bíró Ferenc, a tanácsadó cég magyarországi Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezetője az Index cikke szerint úgy látja: az elmúlt négy évben nem volt komoly előrelépés abban, hogy a magyar cégek mennyire veszik komolyan a korrupciót és mennyire tesznek ellene.
Vesztesből nyerésközeli helyzetbe hoztuk a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, de ahhoz, hogy ez a kormányzati cél idén valóban teljesüljön, egyszerre kell cukorkát adni és korbácsot is alkalmazni - mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett kormányzati cselekvési terv kapcsán a Portfolionak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy nagyobb az esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat túlvállaljuk, mint esetleg nem tudjuk azokat teljeskörűen lehívni. Elmondása szerint túlvállalás esetén több százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk majd, ami bár érdemben érintheti a magyar költségvetés helyzetét, de az így megvalósuló projektek idővel állami adóbevételek formájában megtérülhetnek.
A közbeszerzések száma mintegy egynegyedével nőtt, értéke viszont kismértékben, tíz százalékkal csökkent az idén a múlt évihez képest. Az eljárások és az értékek terén az önkormányzatok és intézményeik járnak az élen: a teljes darabszám 46,3 százalékából, a teljes összeg 30,6 százalékából részesültek a helyi entitások - nyilatkozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke.
Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.
Ma immár 12. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnapot, amely csak az EU területén becslések szerint évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent. Az Európai Bizottság idén februárban tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható.
Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső, amely egy olyan alkalmazás az átláthatóság érdekében, amelynek segítségével bárki megnézheti, hogy ki, mikor, mennyiért nyert közbeszerzést az elmúlt években - írja az Index.
A kormány jelentősen enyhítette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében - áll a Miniszterelnökség közleményében. A közbeszerzési törvényt uniós elvárásoknak való megfelelés miatt változtatja a kormány azzal összhangban, hogy várja Brüsszel pozitív elbírálását a benyújtott új Operatív Programokkal kapcsolatban. A közbeszerzési törvény közelgő változásáról néhány hete már tájékoztatást adott a tárca, de egyes módosítások már mától, azaz a folyamatban lévő beruházásokra is érvényesek. A főbb változásokat az alábbi cikkben foglaljuk össze.
"Súlyos szabálytalanságok" történhettek a természettudományos tantermek fejlesztésére kiírt úgynevezett Öveges program ügyében - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár a VS.hu-nak, amely szerint az ügyben mutatott meglepő kormányzati őszinteség összefügghet azzal, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala a minapi hírek szerint Magyarországon vizsgálódik és "rászállhatott a furcsa pénzosztásra". A Miniszterelnökség által indított vizsgálat eredménye jövő héten nyilvánosság válhat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig állítólag már arra készül, hogy több milliárd forintot vissza kell fizetnie.
A Széchenyi 2020 fejlesztési ciklus Operatív Programjaihoz több mint 1100 észrevétele, illetve kérdése volt az Európai Bizottságnak, és az ezekről szóló egyeztetések ezen a héten lezárulnak, így jövő hétfőig az összes tárca benyújtja Brüsszelnek az egyes dokumentumokat végleges jóváhagyásra - jelezte egy mai miniszterelnökségi sajtótájékoztatón Vitályos Eszter Zsuzsanna. A tárca európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Brüsszeli észrevételek tisztázása kapcsán az egyik legfontosabb változásnak nevezte azt, hogy Magyarország új közbeszerzési törvényt készít. Ez várhatóan 2015 nyarán lép majd életbe, de egyes szabályokat már ezt megelőzően is érvényesíteni tervez a kormány a közbeszerzések során.
A további visszaélések megakadályozása és az Európai Bizottság felől is érkező kritikák kivédése érdekében döntött úgy a kormány, hogy megszünteti a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő speciális közbeszerzési eljárásrendet - mondta el a múlt heti kormánydöntés indokaként a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a visszavont lehetőség "az állam megújításának egyik nagyon fontos lépése, hogy az állam beszerzései esetén csak ott és csak akkor alkalmazzák a nemzetbiztonsági indokokra való hivatkozást, ahol az valós indoknak számít". Érdemes egyébként megjegyezni, hogy múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet (276/2014) három olyan kormányrendelet előzte meg, amelyben még éppen megengedték ennek a speciális szabálynak az alkalmazását a Miniszterelnökség budavári fejlesztése, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, valamint az egységes elektronikus kormányzati érkeztető rendszer kiépítése során.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
