közbeszerzés

Könnyebb lesz a KKV-k részvétele az EU-s közbeszerzéseken

Az Európai Bizottság kedden elfogadta az új egységes európai közbeszerzési iratot, ami a közbeszerzéseken induló kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit hivatott csökkenteni. Az egységes okmány a közbeszerzési reform része. - mutat rá a BruxInfo.

Mindenki megmenekülne a szigortól, aki november 1. előtt kért EU-s pénzt

Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.

A magyar közbeszerzések 60 százaléka gyanús

Az uniós közbeszerzési adatbázisban megjelenő magyar közbeszerzések csaknem 60 százaléka valamilyen szempontból gyanús beszerzésre ad okoz - mutat rá az az új webes adatbázis, amely a közelmúltban indult, a legfrissebb kiírásokat is tartalmazza, összesen pedig közel 15 ezret az elmúlt bő két évből. A Red Flags névre hallgató felület a nevéből adódóan kis piros zászlókkal jelöli meg azokat a beszerzési hirdetményeket, amelyek a vizsgált 40 indikátor legalább egyike alapján kockázatosnak tekinthetők, és így fokozottabbak náluk a korrupciós kockázatok.

Csepreghy előrehozta a holnapi kormányzati bejelentést (2.)

Megszületett a megállapodás a magyar kormány és a norvég állam között, így folytatódnak a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetései - hozta előre a holnapra tervezett kormányzati bejelentést a mai "Átláccó" fesztiválon Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azért mondta ezt el, mert a korrupciós világnap alkalmából rendezett konferencián egy oknyomozó újságíró rákérdezett az alap kifizetése körüli fejleményekre. Csepreghy a közbeszerzési törvény újításaival és a közbeszerzések általános túlárazásával kapcsolatos kritikákra is reagált.

Újra erős üzenetet küldött nekünk Amerika a kitiltási botrány után (2.)

Bár az Egyesült Államok és Magyarország kereskedelmi kapcsolatrendszere egészséges, de az amerikai üzleti körök szerint létezik a korrupció érzete, így ha valaki nem a megfelelő játékszabályok szerint játszik, annak súlyos következményei lehetnek - hívta fel a figyelmet a korrupciós világnapon szervezett "Átláccó" fesztiválon Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a múlt héten visszamenőleges hatállyal módosított közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására is utalva szintén erős üzenetet mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy "Nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak". A nagykövet sürgette a paksi bővítés szerződéseinek nyilvánosságra hozását is.

Vitályos Eszter: kettős nyomás alatt lépett a kormány

A november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok", és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában" - hangsúlyozta a mai "Átláccó" fesztiválon elmondott előadásában Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a korrupciógyanús esetek számát és a túlárazás problémáját igyekszik csökkenteni az az új szabály, miszerint 25 millió forint feletti támogatású beszerzéseknél kötelező a közbeszerzés elindítása.

Megvédte a Miniszterelnökség a múlt heti abszurd törvénymódosítást

Rontja a közbeszerzési rendszer átláthatóságát az az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó módosító csomag, amelyet múlt héten fogadott el a magyar parlament - hangsúlyozta a mai korrupcióellenes világnapra szervezett program kezdetén Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának kritikájára Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség illetékes államtitkára úgy reagált, hogy a november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok" és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában". A törvénymódosítás pontos tartalmáról múlt héten részletes cikket írtunk:

Orbán: "kiválaszthatnánk valami tisztességes demokráciát"

A hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban - többek között ezzel védte Orbán Viktor kormányfő a múlt héten viharos gyorsasággal végigvert, abszurd közbeszerzési törvénymódosítást ma a parlamentben. Az ellenzéki képviselőket egyrészt arra kérte, hogy jelentsék, ha bármelyik családtagja indulna közbeszerzésen, másrészt felvetette, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavar kezelésére talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", és átvennénk az ottani szabályozást. Példaként Németországot, illetve Ausztriát említette.

Abszurd, ami Magyarországon történt az elmúlt egy hónapban!

Egy hónappal a közbeszerzési törvény hatályba lépése után, visszamenőleges hatállyal jelentősen lazított kedden a parlament az állami intézmények vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokon, amely egy hónapja még nagy vívmánynak számított kormányzati körökben is. A változást úgy érték el, hogy a "hozzátartozó", illetve "közeli hozzátartozó" kifejezést "közös háztartásban élő" kifejezésre cserélték az új törvényben, ráadásul mindezt a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba csempészték bele és kivételes sürgősséggel egy nap alatt nyomták át a parlamenten. Ami egy hónapja még vívmány és az átláthatóság felé elmozdulás bizonyítéka volt, arról ma a kormányszóvivő már azt mondta: azért volt szükség a lazításra, mert így életszerű és így tartható be a szabályozás. Ehhez képest az a közbeszerzési módosító csomag, ami cégek ezreit tartja bizonytalanságban, egy hónapja "áll" a parlament asztalán. Egészen abszurd, ami az újdonsült közbeszerzési törvényünkkel történt az elmúlt hetekben.

Leálltak a közbeszerzések az országban - Vagy mégsem?

A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.

Százmilliárd jut a lakossági energiamegtakarítási beruházásokra

A kormány egyetért azzal, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak uniós támogatásai esetében a nyertes ajánlattevők 50 százalékos előleget kaphassanak biztosíték nélkül, a lakosság az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokra pedig csak visszatérítendő támogatáshoz jusson - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányhatározat, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

Három hetes csúszással adtak ki egy fontos magyar tájékoztatót

Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.

Tömeges szabálysértést talált az ÁSZ a felsőoktatási intézményeknél

A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.

Megállítja Brüsszel a paksi bővítés összes beszerzését!

Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.

Újabb csavar - Ezért izgul most 3000 cég Magyarországon

Összesen 3062 cég adott be támogatási kérelmet a nyáron megjelent két kapacitásbővítő gazdaságfejlesztési pályázatra 191,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel - tudta meg a Portfolio egy piaci forrás közérdekű adatigénylése nyomán. Egyelőre 550 cég jogosult támogatásra, közülük 436 már a döntéselőkészítő bizottság zöld jelzését is megkapta, de támogatási döntést még egyetlen cég sem kapott. Ezzel együtt újabb csavar a november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvényben, hogy ezeknek a cégek, ha 25 millió forint feletti támogatást kapnak, mégis belefutnak a közbeszerzési kötelezettség végigvitelének kényszerébe.

Egy évvel a választások előtt lekorlátozza magát az állam

A 20 év után november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény több ponton egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a cégek számára az eljárások lebonyolítását, 2017 tavaszától pedig az állami szervek már csak elektronikusan intézhetik a közbeszerzéseket - többek között ezekről beszélt egy mai szakmai konferencia szünetében Rigó Csaba Balázs. A Közbeszerzési Hatóság elnökének bejelentése alapján nem egyértelmű, hogy ez csúszást jelent-e, hiszen már 2016-ra ígérték, hogy az állami szereplők bizonyos körében kötelezővé veszik az elektronikus közbeszerzést, az pedig új információnak számít, hogy általános érvénnyel 2018. október 18-tól kell minden gazdasági szereplőnek így tennie. A tudósításban nincs szó arról, a sok cég számára adminisztrációs és költség okok miatt is plusz terhet jelentő változásról, hogy a 25 millió forint feletti elnyert uniós támogatásoknál általános közbeszerzési kötelezettség lép fel. További fontos kérdések az új törvény kapcsán

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

Megjelent az MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési hirdetmény

Megjelent a napokban az Európai Unió elektronikus közbeszerzési adatbázisában (TED) az a közbeszerzés megvalósítására irányuló hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik. Az ajánlattételeket november 30-ig kell benyújtani, majd december 11-ig megküldik az ajánlattételi felhívást a jelentkezők részére. Ezt követően az eredményhirdetés után a szerződés jövő februártól indul és a vállalt indikátorokat 2018 végéig kell tartani. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek - ahogy az a múlt heti MFB-közleményből már kiderült.

Forradalmi újítást hoz az új magyar törvény

"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.

Indul az MFB Pontok országos kiépítése

A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.