A pénteki Magyar Közlönyben már meg is jelent a kormány határozata, miszerint kutatóűrhajóst küldünk a Nemzetközi Űrállomásra. A részletekből az is kiderül, hogy a 2021-2024-es időszakban mekkora költségvetési keretet szán erre a célra a kormány.
Két fizetett szabadnapra lesznek jogosultak az idén azok a cseh állami alkalmazottak, akik már beoltatták vagy beoltatják magukat a koronavírus elleni vakcinával - döntött pénteken a cseh kormány.
A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István agrárminiszter.
Magyarország vállalja a vitát Brüsszellel, nem fog változtatni a pedofil és gyermekvédelmi törvényen, akkor sem, ha emiatt az EU visszatartja az uniós források folyósítását a helyreállítási alapból – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar gazdaság akkor is el fogja érni az 5,5%-os növekedést, ha az EU-tól nem kapunk forrásokat. Beszélt arról is, hogy az általa vezetett operatív törzs olyan intézkedéseket hoz meg, amelyek támogatják a magyar gazdaságot, amely szerinte jó helyzetben van. Ugyanis sosem érkezett még annyi új beruházás az országba, amennyi az idei első félévben. Szerinte a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatása nemcsak a cégeknek jó, hanem az ország stabilitásának is hasznára válik. Szijjártó Pétert kérdeztük a járvány esetleges negyedik hullámának hatásairól és a lehallgatási botrányról is.
Jelentős bizonytalanságok vannak a világgazdaságban, ezért nagyon fontos a reagálóképesség megőrzése, a rugalmasság - írja a Magyar Nemzeti Bank Facebook oldalán Matolcsy György. A jegybankelnök ennek kapcsán újra elhelyezett egy a Pénzügyminisztériumnak szóló finom üzenetet.
A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról szombaton: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.
Fontos az egyensúly helyreállítása azt követően, hogy a magyar gazdaság az idén eléri a válság előtti teljesítményét – szögezte le friss cikkében Matolcsy György. Vagyis a kormány ellentétes álláspontja ellenére az MNB elnöke szerint 2022-ben 3% környékére kell leszorítani a költségvetési hiányt.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Megerősítette a leminősítés lehetőségére utaló, egy éve érvényes negatív kilátás fenntartásával az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolását szerdán a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: az Egyesült Államoknak előnyére szolgál, hogy a dollár a világ elsődleges tartalékvalutája, és ez rendkívüli mértékű finanszírozási rugalmasságot biztosít az amerikai államháztartás számára.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
Nagyjából a - módosított - várakozásoknak megfelelően alakulnak eddig idén a költségvetési folyamatok, azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy összességében kedvezőbb lesz a GDP-növekedés, ami a későbbiekben mozgásteret adhat a kormánynak a még nagyobb költekezésre. A lazább fiskális pozíció pedig 2022-ben is velünk fennmaradhat - vélekednek elemzők a friss adatokkal kapcsolatban. Bemutatjuk a legfrissebb költségvetési és növekedési kilátásokat.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
Júniusban a magyar központi költségvetés 392 milliárdos, az utóbbi évek egyik legmagasabb hiányával zárt, így az első félévi összesített deficit már 1704,6 milliárd forintot jelent, ami az eredeti hiánycél 114%-a, a módosított hiánycélnak viszont csak az időarányos, azaz 43%-os részét teszi ki – derült ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatokból.
Európában a jelenlegi, magas deficitek, és a nagy államadósság nem tartható fenn, különösen az eurozónán kívüli, még mindig sérülékeny feltörekvő gazdaságok esetében - írja Matolcsy György, az MNB elnöke. Habár konkrétan hazánkat nem említi, ebbe az országcsoportba tartozik Magyarország is, vagyis látható, hogy az MNB elnöke újra a deficit csökkentését tanácsolja - többek közt - a magyar kormánynak is.
A jelenlegi helyzetben indokolt a 2021-es módosított hiánycél a kormány részéről, és a 2022-re tervezett 5,9%-os deficit is szükséges lehet – állapította meg nemrég Magyarországgal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint viszont, ha a gazdaság kilábalása erőteljesebb lesz a vártnál, akkor fel kell készülni arra, hogy hamarabb állítsa helyre az egyensúlyt a kormány. A friss véleménnyel az IMF egyelőre a kormány pártjára állt a jegybank elnökével kibontakozó vitában, Matolcsy György ugyanis már jövőre 3 százalék alatti hiányt sürget.
Ülésezett a kormány Gazdasági Kabinetje, amelyről Varga Mihály osztott meg részleteket kedden. Az egészségügyi dolgozók plusz pénzt kaphatnak a pénzügyminiszter közlése szerint.
Idén közel 775 milliárd forintos támogatásból gazdálkodhat a hazai agrárium és vidék, a fejlesztésekre fordítható keretösszeg 10,7 százalékkal haladja meg az előző évit. 2021 első negyedévében 130,5 milliárd forintot fizettek ki. Ugyanakkor az előirányzatok teljesülését vizsgálva azonban figyelembe kell venni, hogy az a kifizetési rendből adódóan nem mindig időarányos. Számos támogatás az év második felében teljesül, bizonyos jogcímek esetében pedig lehetnek áthúzódó kifizetések is - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet friss jelentéséből, amely alapján a folyósított támogatási összeg 72,4 százaléka, azaz 94,5 milliárd forint európai uniós forrásból származott, míg 27,6 százalékát, mintegy 36 milliárd forintot hazai költségvetésből biztosították.
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
„Az infláció terén most helyzet van”, ezért „határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben”, így havi szintű kamatemelési ciklusba kezdtünk, amelynek mértékét illetően „a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz” – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint „hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét” és újra rögzítette a jegybanki vezetés szakmai álláspontját, miszerint a költségvetési egyensúlyt gyorsabban lenne célszerű helyreállítani, mert ezzel jobb esély lenne a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkíteni.