Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére - közölte az uniós tanács kedden.
Az orosz pénzügyminisztérium 2022-ben nem lép fel a hazai és külföldi hitelpiacokon - mondta a tárca vezetője. Anton Sziluanov szerint ez értelmetlen lenne, mivel a jelenlegi körülmények között az ilyen kölcsönfelvételeknek "kozmikus lenne" a költsége. A bejelentés arra utal, hogy az orosz költségvetés kifejezetten jó állapotban van.
Eddig több mint 162 ezer olyan a gyermeket nevelő szülő nyújtotta be adóbevallását, akinek jár a családi adóvisszatérítés. Az érintettek összességében már mintegy 50 milliárd forintnyi adót igényeltek vissza - tájékoztatta Tállai András az MTI-t.
Jelentős elszállásban van a 2022-es költségvetés: a februári rendkívüli méretű deficit után márciusban még tovább romlott a helyzet. Ezért egyre több elemző vélekedik úgy, hogy elkerülhetetlen lesz a büdzsé kiigazítása. Már csak az a kérdés, hogy a kormány ezt a hiánycél módosításával és/vagy adóbevétel-növeléssel oldja-e meg.
Nem lesz a lakosságot sújtó adóemelés - jelentette ki a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken. Nyitrai Zsolt fontosnak tartotta felidézni azt is, hogy a kormány már korábban is a multinacionális vállalatok extraprofitja felé fordult, amikor szükségesnek látta. Ez az üzenet nem sok jót ígér a különadót cipelő ágazatok számára.
Jelentősen lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a bruttó hazai termék (GDP) bővülése 2 százalék alatt maradhat, miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak az OTP Bank elemzői szerint.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a magyar költségvetés előtt álló kihívásokról és kockázatokról beszéltünk Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterrel, az OXO Holdings igazgatóságának elnökével, akivel lapunk ma közölt írásos interjút. A podcastben Oszkó Péter arról is beszélt, hogy mik lennének az első intézkedései, ha most lenne pénzügyminiszter, és azt is elmondta, hogy miért öngyilkos stratégia a jelen helyzetben szuverenitási vagy presztízskérdést csinálni az EU-s pénzek lehívási feltételeinek teljesítéséből. Az adás második részében Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője beszélt a ma napvilágot látott, 8,5 százalékos, 15 éves inflációs rekordról, valamint arról, hogy milyen pénzromlási folyamatok várhatóak a következő időszakban.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint márciusban 875 milliárd forintos mínusz alakult ki a költségvetésben. Ilyen méretű harmadik havi hiányra még sosem volt példa. Ezzel az első negyedévben összejött az egész éves hiányterv háromnegyede. Nagyon elkerülhetetlennek tűnik a költségvetés kiigazítása. Ez lehet az ötödik Orbán-kormány első komolyabb feladata.
Legalább 6 milliárd euróba, mai árfolyamon nagyjából 2300 milliárd forintba kerülne a magyar gázpiaci szereplőknek az, ha valóban teljesíteni kellene az Európai Bizottság friss gáztároló feltöltési tervét, így az kulcskérdés, hogy ezt ki és hogyan finanszírozná – jelezte egy mai budapesti gázpiaci konferencián Steiner Attila.
Jelentős, a GDP egy-másfél százalékát kitevő költségvetési kiigazításra lesz szüksége a magyar kormánynak idén, majd a 2023-as büdzsében tovább kell lefaragni a hiányt – emelték ki a Raiffeisen Bank elemzői csütörtöki sajtóbeszélgetésükön. Az intézkedéseknek szerintük lesz még egy további negatív következménye: romlik majd a gazdaság növekedési képessége, így jövőre már csak 2 százalékos bővülést jósolnak.
A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal lefelé módosította idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra - jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a kétharmados parlamenti győzelme után, és itt az újságírók kérdésére több fontos gazdasági kérdésben is egyértelműen foglalt állást, vagy legalábbis fogalmazott meg kormányzati üzenetet, iránymutatást. Most ezeket foglaljuk össze, mert a várható gazdaságpolitikai lépések szempontjából sem árt ezekkel tisztában lenni.
Újabb részletek derültek ki a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó beruházások finanszírozásáról. A legfrissebb Magyar Közlöny az érintett szakaszon az állomások rendezésének, P+R és B+R parkolók kialakításának és egyéb közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknek az előkészítési költségeit tartalmazza.
Már ötödik alkalommal, sorozatban negyedszer alakít kormányt Orbán Viktor. Korábban többször is írtunk arról, hogy az új kormányra milyen feladatok várnak. Ezek közül az egyik legérdekesebb folyamat lesz a költségvetés rendbetétele, amely már a következő hetekben kezdetét veheti - többek között - a 2023-as költségvetés benyújtásának előkészítésével. Kétrészes cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogy milyen menetrend szerint és milyen paraméterek mellett várható a 2023-as költségvetés megszületése, valamint annak előzményei, többek között például a kormány felállása és a kormánytagok névsorának megismerése.
Spanyolország és Hollandia hétfőn azt javasolta az uniós költségvetési szabályok reformjának keretében, hogy az uniós országok ahelyett, hogy egységes, mindenkire azonosan vonatkozó szabályokat követnének, inkább egyéni adósságcsökkentési pályát határozzanak meg - számolt be a Reuters.
Görögország a lejárat előtt csaknem két évvel vissza tudta fizetni adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte hétfőn Hrísztosz Sztaikúrasz görög pénzügyminiszter.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban. E sorok írásakor még nem tudtam, hogy a választások nyomán milyen lesz a parlamenti mandátumok megoszlása. Ami a kormánypolitikát illeti, urnazárás előtt még lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve: „folytatjuk”. A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van.
A vasárnapi parlamenti választáson eldőlt, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP lista kétharmados többséggel fog rendelkezni a 2022-2026-os ciklusban. A Portfolio stúdiójában elemezzük a helyzetet, a gazdaságpolitikai, piaci kihívásokra fókuszálva.
Nem sok ideje lesz az ünneplésre a kétharmados parlamenti többséget nyerő, hamarosan felálló ötödik Orbán-kormánynak a vasárnapi választások után, hiszen máris komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Kordában kellene tartani az inflációt, stabilizálni a forintárfolyamot, kezelni a költségvetési kockázatokat és helyezkedni a háborús geopolitikai helyzetben. Tíz pontban szedtük össze a kormány előtt álló rövid távú kihívásokat.
A várakozásoknál jobb helyzetben volt a költségvetés 2021-ben a bevételek gyors növekedésének köszönhetően - állapítják meg az OTP Bank elemzői friss anyagukban a kormányzati szektor adatok pénteki megjelenését követően. A magas energiaárak, az emelkedő kamatok és a lassuló gazdasági növekedés azonban új helyzetet teremtenek a magyar költségvetésben, amely alapján a közgazdászok az idei második félévben költségvetési kiigazítást vetítenek előre, az igazi feketeleves viszont 2023-ban jöhet el. Ez alapján tehát már most azonosítható, hogy a vasárnapi parlamenti választásokat követően felálló új kormánynak már szinte azonnal komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Inkább adóznak a bankok, mint hogy a kormányra bízzák a pénzüket?
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
