Megszólalt Varga Mihály a költségvetési hiányról és az államadósságról
Tavaly 6,1 százalékos volt a költségvetési hiány, miközben az államadósság 74 százalék alá süllyedt Varga Mihály közlése szerint.
Tavaly 6,1 százalékos volt a költségvetési hiány, miközben az államadósság 74 százalék alá süllyedt Varga Mihály közlése szerint.
Elképzelhető, hogy a 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetés hamarosan nem csupán ajánlás, hanem elvárás lesz a NATO-n belül – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a német DPA hírügynökségnek.
A tavalyi harmadik negyedévben nagyot nőtt a kormányzati szektor hiánya a KSH adatai szerint. Ez abból fakad, hogy a kiadások növekedése meghaladta a bevételek emelkedését.
December 30-án töltötte fel a kormány hivatalos oldalára a Pénzügyminisztérium a szokásos, minden év végén megjelenő, következő évekre szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Ezúttal nemcsak a dokumentum tartalma, hanem formátuma is érdekes: a megszokottnál ugyanis sokkal rövidebb, és már csak a táblázatokat tartalmazza. De ezekből is kiolvasható néhány fontos megállapítás.
Év közben több adócsomag 2023-ra, egyedi kormányrendeletek és még az utolsó pillanatban is módosított különadók, példátlan tempóban megalkotott adóemelés a jövő évre - mindezek alapján jól látható, hogy - a jövő évi költségvetéshez hasonlóan - egyedülálló módon valósultak meg a jövő évi adóváltozások, ennyire szétszabdalt adócsomagra még nem volt példa idehaza. Mindezek ellenére megpróbáljuk egy cikkben összefoglalni és szintetizálni a legfontosabb adóváltozásokat, amelyek mától hatályosak. Cikkünkből az is kiderül, hogy lehet, hogy nem is 2022, valamint 2023 volt az igazán turbulens év az adómódosítások tekintetében, mert a Brüsszelnek ígért adóreform keretében is új világra kell számítanunk sok tekintetben.
Ha radikálisan csökkenne a gáz vagy az áram ára az európai tőzsdén, akkor a lakossági árat, vagyis a rezsicsökkentett határ feletti árat is lehetne csökkenteni – mondta az atv.hu-nak adott év végi interjúban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy már érkeztek uniós források, az pedig csak Matolcsy Györgyön múlik, kitölti-e mandátumát az MNB élén.
Egy sor alapvető dolog nem derül ki a 2023-as költségvetés módosításáról szóló kormányrendeletből – mondta a Szeretlek Magyarország! kérdésére Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök. A szakember azt is kijelentette, hogy szerinte ami most történik, az az elmúlt harminc év pénzügyi gazdálkodásának mélypontja.
Alapvetően változik az orosz Nemzeti Jóléti Alap devizaszerkezete, amelyből kikerül az euró, a font, a jen, és egyetlen devizaként a kínai jüan marad bent az arany mellett.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amellyel a kormány módosítja a 2023-as költségvetést.
Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Azok után, hogy az elmúlt hetekben a jövő évi büdzsét a köznyelv már rendeleti költségvetésnek nevezte, mert a kormány annak elfogadásával gyakorlatilag kikerüli a parlamentet, most mégis váratlan döntést hozott a kabinet: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerda este közölte az MTI-vel, hogy január közepéig beterjesztik az Országgyűlésnek a költségvetés módosítását.
A kormány forrásokat biztosít az egészségügyi dolgozók jövő évi béremeléseihez, így emelkedik az orvosok, az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bére is - mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedhet a devizaadósság aránya a 2023-as költségvetés tervezete alapján - derült ki a Költségvetési Tanács ma kiadott dokumentumából.
A 2023-as költségvetés módosítása már számol azzal, hogy a kormány 30 éves korig kiterjeszti az szja-mentességet azoknak a nőnek, akik gyermeket vállalnak.
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
A Moody’s döntésére nem tudott reagálni az árfolyam.
Németországban terjeszkednek.
A kormányerők valószínűleg feladták a települést.
Egy erős évzárás még sokat javíthat a képen.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
