Az év eleji 5 százalékos nyugdíjemelés után július elejétől újabb emelést kapnak a nyugdíjasok, és visszamenőlegesen az első hat hónapra is megkapják a nyugdíjasok az emelést egy összegben – jelentett be Gulyás Gergely miniszter a mai Kormányinfón. Megnéztük, mekkora lesz az egyszeri juttatás és az emelés mértéke a medián és az átlag nyugdíj esetében, és hogy mekkora költségvetési hatása lesz az emelésnek.
Csányi Sándor az InfoRádiónak adott mai interjújában megosztotta kilátásait a magyar gazdaságról, beszélt a bankszektort érintő esetleg különadóról, az ársapkáról, valamint egyebek mellett kitért az orosz-ukrán háború hatásaira is.
Magyarország az egyre borúsabb figyelmeztető jelzések ellenére még nem tette rugalmassá és krízisállóvá a gyógyszerfinanszírozást - hívja fel a figyelmet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), amely szerint erre különösen nagy szükség lenne, mivel a piaci és reálgazdasági kötöttségek nem megkerülhetők, így a forint folyamatos árfolyamgyengülése, a koronavírus-járvány, illetve az orosz-ukrán háború okozta helyzet már rövid távon is veszélyeztetheti a magyar betegek biztonságos hozzáférését. Romlik a magyarok új terápiákhoz való hozzáférése, ráadásul veszélyben vannak a klinikai vizsgálatok is. Az egyesület úgy látja, hogy azonnali érdemi intézkedésekre van szükség a gyógyszerpolitikában, ezért három fő pontban foglalta össze az új kormány számára a szektort érintő legégetőbb lépéseket.
Kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol az MNB, melyet néhány héten belül eljuttat a kormánynak – mondta a keddi kamatdöntés után Matolcsy György. Egyelőre keveset tudni a készülő program részleteiről, azonban talán ennél is fontosabb lesz, mennyire talál ez nyitott fülekre a kormánynál.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, és Johannes Hahn költségvetési biztos (képünkön) még aznap el fogja küldeni a brüsszeli testület hivatalos írásbeli értesítését a magyar kormány illetékeseinek – írja a várható menetrendet a Népszava.
Az eredetileg tervezettnél 40 milliárd euróval nagyobb, 140 milliárdos nettó adósságnövekedést tervez idén a német kormány az orosz-ukrán háború kárainak enyhítésére – írja a Bloomberg névtelen forrásokra hivatkozva.
Mára eldőlni látszik: a heteken belül felálló ötödik Orbán-kormány első és legfontosabb feladatai között a költségvetési egyensúly biztosítása lesz, ami – tekintettel az elszálló idei deficitre – még idén kiigazító lépéseket fog eredményezni. Már az sem kérdés, hogy a büdzsében tátongó több ezer milliárd forintos lyukat részben a különadók emelésével tömné be a kormány. Inkább csak az a kérdés, hogy változnak-e a meglévő különadók, lesznek-e újak, és ha igen, mely szektorokra. A célba vehető szektorok között jelen van a gyógyszeripar (gyártók és forgalmazók) is, amely viszont nominálisan és árbevétel-arányosan is már most az egyik legnagyobb különadó-terhet viseli, és lassan már 20 éve közelről ismerik az ágazat szereplői a különadó működését. Cikkünkben iparági forrásainkkal folytatott beszélgetéseink alapján azt mutatjuk be, hogy a szektor terhelésének esetleges további növelése mit okozhat a szereplőknek, az egész egészségügyi rendszernek, valamint a betegeknek.
Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak év végéig, ami valószínű, akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát, ha pedig dönt a kérdésben, akkor annak a finanszírozási oldalát is nyilvánosságra hozza – gyakorlatilag ezt mondta el a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindez jóval nagyobb összeg, mint amiről eddig nyilvánosan beszélt a kormány és azt is érzékeltette a tárcavezető, hogy emiatt nagy döntés előtt állnak.
Csütörtökön kiadta véleményét a 2021-es költségvetés végrehajtásáról és az államadósság alakulásáról a Költségvetési Tanács, és arra a következtetésre jutott a Kovács Árpád vezette testület, hogy a 2021. évi költségvetési gazdálkodás összességében megfelelő hátteret biztosított a koronavírus-járvány teremtette rendkívüli helyzet kezelésére, a gazdaság növekedési pályára történő visszaállítására. Ez különösen fontos a KT szerint a mostani háborús környezetben, amikor értékelése szerint a magyar GDP és az infláció is változni fog az orosz-ukrán fejlemények és a szankciók hatására. Mindezek mellett azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy a kormánynak a bevételeket és a kiadásokat az új helyzethez kell igazítania.
A biztonság erősítése, „a hadseregfejlesztés a következő évek egyik kulcsterülete lesz”, a másik pedig a családtámogatási rendszer, mert közel kell kerülni a társadalom fenntarthatóságát jelentő 2,1-es reprodukciós rátához és „én azt remélem”, hogy lesznek új családtámogatási intézkedések az ország gazdasági teherbíróképessége függvényében – jelentette ki a Telexnek adott rövid videóinterjúban Orbán Balázs.
Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.
Teljesen kifosztották mostanra a boltok húsvéti szezonális készleteit - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, aki az áremelkedés ellenére is stabil húsvéti keresletet vetített elő egy, a múlt héten tartott sajtótájékoztatóan. Elsősorban az alapanyagárak emelkedése áll az édesipari termékek drágulásának hátterében, amelyet nem könnyű továbbhárítani a kiskereskedők felé sem, így nem kizárt, hogy a fogyasztók üres polcokkal, készlethiányokkal találkozhatnak az üzletekben.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
Hetek óta arról hallani, hogy a választások után komoly költségvetési kiigazításra lesz szükség. Ha az adósságpálya szempontjából nézzük, akkor bőven van még mozgástere a kormánynak, hiszen még a lassuló gazdasági növekedés mellett is jelentős nominális GDP-bővülés lesz a magas infláció miatt. Így akár az eredetileg tervezettnél magasabb költségvetési deficit mellett sem emelkedne az adósságráta, bár kérdés, milyen üzenete lenne a befektetők felé a fiskális fegyelem lazulásának.
A Európai Unió (EU) küldöttsége hiányosságokat vélt felfedezni Bulgária EU-s támogatásainak felhasználásában, ezért nagyobb átláthatóságra szólította fel a tagországot.
A választások előtti kiköltekezés megpecsételte az idei költségvetés egyenlegét, az első negyedéves hiányszám soha nem látott magasságokban van, közben a költségvetés stabilitását újabb tényezők veszélyeztetik. Egy ilyen helyzetben merül fel a kérdés, hogy mit tehet és mire készül a kormány. Erről beszélgetett a Portfolio heti podcastjéban Orosz Márton, a műsor házigazdája Beke Károllyal, lapunk Makro rovatának elemzőjével és Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával.
Az amerikai költségvetés márciusi hiánya 71 százalékkal, 193 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbi 660 milliárd dollárról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök népirtást követ el az ukrajnai háborúban - erre utalt Joe Biden amerikai elnök kedden, az Iowa államban található Menlo városában tartott beszédében.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Sokkal többre lenne szüksége Ukrajnának annál a támogatásnál, mint ami a nyugati országokból érkezik - nyilatkozta Szerhij Marcsenko a Financial Times-nak, írja a Kárpátalja.ma.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
