Áprilisban az építőipari termelés volumene 2,6%-kal elmaradt az előző havitól, ezzel folytatódott az ágazat vesszőfutása. A rendelési adatok sem ígérnek sok jót, azt idei év nagyon keserves lesz a vállalkozások számára.
Június 18-án szavaznak arról Genfben, hogy vessenek-e ki a következő 10 évre szolidaritási adót azokra az ott élő svájciakra, akiknek vagyona meghaladja a 3 millió frankot – számol be a hírről a Bloomberg.
A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."
Svédországban a rendőrszakszervezet kormányzati válságkezelő bizottság felállítását szorgalmazta hétfőn a bandák okozta erőszakhullám megfékezésére, miután a hétvégén két ember életét vesztette és két másik megsebesült Stockholmban egy lövöldözés során.
Reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a Széchenyi Kártya Programban résztvevő pénzintézetek kamattámogatásának jelentős késlekedéséről szóló információkra: a közlemény szerint a támogatói okiratok kiállítása folyamatos, a kifizetések pedig ütemezetten zajlanak, 2023 júniusának végéig pedig minden intézmény megkapja a neki járó összegeket.
Nagy Márton egy hétfői véleménycikkében felvetette, hogy az inflációs célt magasabbra kellene húzni a jelenlegi 2-4 százalékos szintnél. Szerinte felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is.
Egy titkos kormányhatározatban rendelte el a kabinet a minisztériumokban és háttérintézményeikben összesen 2614 álláshely megszüntetését. Az elbocsátások már korábban napirenden voltak, és a Magyar Államkincstárnál már 661 személyt küldtek el - írja a Népszava.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
2024 január elejétől egy európai uniós szabályra hivatkozva jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, az indoklás szerint ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének köszönhetően valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a friss emeléssel azonban jócskán túlbiztosítja magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Az áfát is idevéve összesen 41,3 forinttal fog drágulni januártól a kutakon a benzin és a dízel ára - de vajon hova teszi mindez Magyarországot a kontinens rangsorában? Érdemes lesz a határmenti magyaroknak külföldre járni tankolni? Vagy akár a nem határmentieknek is?
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit összefoglaló évkönyve. Csokorba szedtük az évkönyv szerintünk legfontosabb és legtanulságosabb számait.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
A jelek szerint elmarad a júniusi, rendkívüli évközi korrekciós nyugdíjemelés, amit a nyugdíjas szervezetek kértek a kormányzattól. Mire kötelezi a kormányt a törvény? És mekkora inflációt éreznek a nyugdíjasok?
Jövőre már egyösszegben lehet majd fizetni a gépjárműadót, valamint mentességet kaphatnak bizonyos szervezetek a megfizetés alól. Egy öthavi részletfizetési lehetőséget is törvényi erőre emelne a kormány a 2024-es adócsomag szerint
A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek - jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium kedd délután. A tervezet szerint adókedvezményt kapnak megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók, de a jövedéki adók szintjét az uniós minimum szintjére emelik meg, ami jelentős plusz tétel az üzemanyagoknál. Ez az áfával együtt literenként 41 forint drágulást jelent.
A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.
A szigorodó finanszírozási kondíciók, köztük az emelkedő hitelköltségek miatt az idén várhatóan jelentősen lassul a világgazdaság növekedési üteme, és ennek elsődleges oka a fejlett ipari gazdaságok növekedési lendületének megtorpanása - áll a Moody's Investors Service előrejelzésében. A világgazdasági szinten megtermelt hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság csoportjában (G20) az idén átlagosan 2,1 százalékos, jövőre 2,2 százalékos növekedés várható a tavaly mért 2,7 százalékos csoportszintű bővülés után.
Májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételi az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől - közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn.
Az Oxfam friss jelentése keményen odavágott a gazdagabb országoknak azzal, hogy azt állítja: a vagyonosabb nemzetek aláássák a szegény és sebezhető országok éghajlati válság hatásaitól való megóvását – számol be a hírről a The Guardian.