költségvetés

Visszatérhet a növekedés útjára a magyar gazdaság, de a költségvetés bajban van

Visszatérhet a növekedés útjára a magyar gazdaság, de a költségvetés bajban van

A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.

Van egy dolog, amit nagyon benézett a Nyugat Oroszországgal kapcsolatosan – Ennek beláthatatlan következményei lehetnek

Van egy dolog, amit nagyon benézett a Nyugat Oroszországgal kapcsolatosan – Ennek beláthatatlan következményei lehetnek

Oroszország példátlan szankciós nyomás alá került, amikor megindította 2022 februárjában az Ukrajna elleni inváziót: rövid időn belül eljutottunk oda, hogy az Oroszországi Föderáció toronymagasan a világ legerősebben szankcionált országává vált. A Nyugat fő célja ezzel az volt, hogy elérje, hogy az orosz hadigépezet működésképtelenné váljon, ne legyen képes az orosz hadiipar fejlett fegyverrendszereket gyártani, a meglévő eszközparkot karbantartani. Ma már kijelenthető: az orosz katonai gyártókapacitás nemhogy nem állt le a szankciós nyomás miatt, de jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy ha Európa vezető hatalmai nem kapják össze magukat nagyon gyorsan, hosszabb távon maga mögött hagyja Moszkva a Nyugatot a fegyverkezési versenyben.

Megállapodott Lázár János és Karácsony Gergely: marad a Budapest-bérlet

Megállapodott Lázár János és Karácsony Gergely: marad a Budapest-bérlet

Az építési és közlekedési miniszter és a főpolgármester a mai találkozóján egy teljesen új, átfogó megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről - írja Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala közleményében.

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.

Veszélyben az adósságcsökkentés? Soha ekkora kihívás előtt nem állt még az Orbán-kormány

Veszélyben az adósságcsökkentés? Soha ekkora kihívás előtt nem állt még az Orbán-kormány

Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.

Kiderült, mennyiből valósulhat meg a Déli Körvasút budai szakasza

Kiderült, mennyiből valósulhat meg a Déli Körvasút budai szakasza

Jóváhagyta a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2023. évi harmadik pályázatára benyújtásra javasolt projekteket, melyből kiderül, hogy az egyes vasútfejlesztési projektek mennyiből valósulhatnak meg, mekkora támogatás és mekkora önerő mellett. A listán a legnagyobb tétel a Déli körvasút II. üteme, ami a Kelenföld–Ferencváros vasútvonalszakaszt tartalmazza - írja a Magyar Közlöny.

Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.

Nagy veszély látszik a béremeléseknél

Nagy veszély látszik a béremeléseknél

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek – számolt be a Financial Times.

Varga Mihály: a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni (2.)

Varga Mihály: a hiányt nem egy, hanem két év alatt kellene 3 százalék alá csökkenteni (2.)

„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".

Engedményt tesz a tüntetőknek a francia kormány, de ezzel nincs vége az elégedetlenségnek

Engedményt tesz a tüntetőknek a francia kormány, de ezzel nincs vége az elégedetlenségnek

Gabriel Attal francia miniszterelnök péntek este bejelentette, hogy a kormány visszavonja a mezőgazdaságban használt nem közúti gázolaj adójának tervezett emelését, és "tíz adminisztratív egyszerűsítő intézkedést" is bevezet a nyolcadik napja tüntető gazdák terheinek enyhítésére. A legjelentősebb francia mezőgazdasági szakszervezet, az FNSA néhány órával később jelezte, hogy folytatódik a tiltakozó megmozdulás.

Busásan támogatja a külföldi cégeket a kormány, de kevés kínai vállalattal kötöttek szerződést

Busásan támogatja a külföldi cégeket a kormány, de kevés kínai vállalattal kötöttek szerződést

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022 első három negyedévében közel 75 céggel kötött egyedi kormánydöntés alapján támogatási szerződést. Bár az elmúlt időszakban sorra jelentették be a kínai vállalkozások magyarországi beruházásait, összesen egyetlen társaság szerepel a szeptemberig tartó időszakot felölelő listán. A kormány főként a hazai szereplőket támogatta ebben a kilenchónapos periódusban, de így is összesen 105 milliárd forinttal ösztönözték a jövendő beruházásokat, az adatok alapján több mint 85 millió forintba kerül egy-egy újonnan létrehozott munkahely.

Váratlant húzott a kormány, mi vár a Richterre?

Váratlant húzott a kormány, mi vár a Richterre?

Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosította az extraprofitadóról szóló rendeletet, a fókuszban most a gyógyszergyártók állnak - de hogyan hatnak a bejelentett változások a hazai tőzsde egyik legjelentősebb vállalatára, a Ricterre, illetve hogyan reagál az árfolyam?

Varga Mihály elárulta, nem lesz meg idén a 3% alatti hiány

Varga Mihály elárulta, nem lesz meg idén a 3% alatti hiány

Jó hír, hogy a tavalyi év pénzforgalmi egyenlegének deficitje kisebb volt, mint a 2022-es, van egy egyensúlyi javulás, de az infláció még nincs olyan szinten, ami ne jelenthetne problémát a következő hónapokban - mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A pénzügyminiszter elmondta, hogy nagyjából 6% körüli hiánnyal fog zárni a költségvetés 2023-ra, és szerinte a 3%-os hiánycél egy év alatt nem teljesíthető.

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az elmúlt hetek során két, részletesebb elemzéssel is jelentkeztünk arról, hogy mi lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában és foglalkoztunk azzal is, hogy mi lesz a világgal, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök. Most nézzük meg, mi lesz, ha megvalósul a nyugat-európai politikusok számára abszolút vészforgatókönyvként kezelt kimenetel: az oroszok győznek Ukrajnában, miközben Donald Trump ül az amerikai elnöki székben.

Mi történik itt? Elromlott a fontos gazdasági mutató?

Mi történik itt? Elromlott a fontos gazdasági mutató?

A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.

Sikerült elkerülni a horror forgatókönyvet, de van egy rossz hírünk a magyar államadósságról

Sikerült elkerülni a horror forgatókönyvet, de van egy rossz hírünk a magyar államadósságról

Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.