10 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a kínai jegybank, miután a múlt héten megrendezésre került Harmadik Plénumon nem születtek olyan átütő erejű intézkedések, amelyek gyorsan megoldást jelenthetnének a kínai gazdaság problémáira.
A japán kormány pénteken bejelentette, hogy csökkenti az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését. Az okok között szerepel a gyenge jen és az emiatt emelkedő importköltségek, amelyek visszavetették a fogyasztást.
Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
A koronavírus és az azt követő ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek, valamint az óriási fiskális lazítócsomagok nem csak az életünket, a befektetéseinket is felkavarták. Ennek az egyik legmarkánsabb, de nem eléggé hangsúlyozott eleme, hogy drasztikusan lecsökkent a kötvények menedékszerepe, amikor a részvénypiacok esésnek indulnak. Több olyan jelet is látunk azonban, ami afelé mutat, hogy ez nemsokára megváltozhat.
Tavaly sem nőtt a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon. A K+F utoljára 2017-ben volt ennél alacsonyabb a bruttó hazai termékhez képest.
A német kabinet szerdán tervezi elfogadni a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely rekordszintű, 78 milliárd eurós beruházásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források hétfőn a Reuters hírügynökséggel.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn Brüsszelben egyértelművé tette, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamának kötelessége betartani a közös költségvetési szabályokat.
A francia államháztartási helyzet aggasztó – derül ki a Cour des Comptes, az ország számvevőszékének nemrégiben kiadott jelentéséből. A Számvevőszék élesen bírálta az Attal-kormány középtávú előrejelzéseit, irreálisnak nevezve a kabinet konszolidációs céljait, mivel azok szerintük túlságosan optimista növekedési várakozásokon alapulnak. A jelentés a francia államháztartás számára 2023-ban nagyon rossz évet követően készült, és a leköszönő kormány által az államháztartás 2027-ig történő javítására kitűzött pályát a Cour nem tartja hitelesnek. A távozó kormány szerint túl sötét képet fest a számvevőszék a helyzetről.
A nyár forró, ettől azonban nincs politikai uborkaszezon a világban. Nálunk sem. A június 9-i kettős választás mérsékelt érdeklődést keltő, szinte lefutott hazai eseménynek nézett ki akár csak negyedévvel azt megelőzően. Aztán nagyon másként alakultak a politikai viszonyok. Ami a gazdaságot illeti: a rossz és romló költségvetési helyzet láttán tudható volt, hogy ezúttal nem lesz mód választások előtt hangulatjavító költekezésre. Különösen úgy, hogy igen drága államosítási tervek, valamint a nagyközönség előtt ismeretlen mértékű nagyvállalati támogatások, továbbá az adósságszolgálati terhek miatt az állam költségvetési kiadásai roppantmód megugrottak. Így, amint mértékadó elemzések, valamint az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései mutatták, a túlzott mértékű hiány mielőbbi korrekciója lett volna szükséges. Ilyenre persze nem volt kapható a kormány június előtt, eltekintve egy kiadásmérséklő csomagtól. Már az is eredmény, hogy legfeljebb az üzemanyag-kereskedőket presszionálta a kiskereskedelmi árak átmeneti mérséklésére.
Kellemes meglepetést okozott a héten megjelent magyar inflációs adat. A friss számok megjelenése után több elemző is kiigazította az idei pénzromlási ütemre vonatkozó várakozását, és a kormány eredeti 6%-os éves inflációs prognózisától már nagyon messze kerültünk.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
A magyar kormány új tervezete szerint átalakul az idő alapú, használati díjas útdíjrendszer, az az e-matricák szabályozása. A pótdíjfizetés rendszerét jelentősen átalakítják, sokkal magasabb díjtételekre számíthatnak a vétő járművezetők. A változtatásokkal a kormány jelentős többletbevételt vár a költségvetésbe.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a kormány csak papíron teljesítette a fenntarthatósági stratégia elkészítését, de lényeges részek maradtak ki, és a megvalósítás is erősen kétséges. Meleg Sándor kritikájában rámutatott, hogy a dokumentum a beruházásokat helyezi előtérbe az emberek helyett.
Varga Mihály egyetértési megállapodást írt alá Mehmet Şimşek török pénzügyminiszterrel a két ország pénzügyi kapcsolatainak erősítéséről Budapesten - közölte a PM pénteken.
Az Európai Bizottság a hírek szerint a következő francia kormánytól több mint 15 milliárd eurónyi költségvetési kiigazítást vár el, hogy megfeleljen az EU-s pénzügyi előírásoknak. Eközben a leköszönő kormány már egy 10 milliárd eurós konszolidációs csomagot mutatott be.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább.
„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
Bár már Kína is elismeri, hogy a koronavírus-járvány óta gyengeségekkel küzd az ország gazdasága, a kommunista párt bizottsági ülésén nem érdemes nagy reformokra számítani.