Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Ezzel Varga megismételte a Pénzügyminisztérium (PM) múlt héten közreadott előrejelzését, ami azonban olyan furcsa adósságlefutást jelent, hogy érdemes némi magyarázatot fűzni hozzá.
Tartósan 4 százalék körüli gazdasági növekedés, 3%-os cél körüli infláció, magabiztos költségvetési hiánycsökkentés, zsugorodó államadósság, mérsékeltebb szabad fiskális mozgástér - összefoglalóan ezt lehet kiolvasni a Pénzügyminisztérium által szombaton közzétett szokásos év végi makrogazdasági előrejelzésből.
Heves politikai vita után, mégis ellenszavazat nélkül fogadta el szerdán a bukaresti képviselőház azt az ellenzéki javaslatot, hogy Romániában jövő évtől megduplázzák - 300 lejre (20 766 forint) - növeljék a családi pótlékot.
Kedden az amerikai szenátus is megszavazta az óriási összegű védelmi költségvetési törvényt, amely pénzügyi keretet teremt az űrhaderő számára, és szankcionálja az Európába irányuló két új orosz gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot.
Nem győztünk, de van esély győzelemre a karbon-semlegesség uniós kezelése ügyében - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
Tudjuk jól, mennyi megpróbáltatás érte az emberiséget a történelem során: birodalmak épültek fel és buktak meg, átrajzolódtak az országhatárok, háborúk tomboltak, bombáztak, államosítottak, privatizáltak, és eközben még a gazdasági válságok is rendszeresen gyomron vágták a szerencsétlen vállalkozókat. Ez a történelmünk, és ezek azok a körülmények, amiben egy japán családi vállalkozás több mint 1400 évig tudott megállás nélkül működni. Sőt, bizonyos szempontból működik még ma is.
Csalódottan vette tudomásul a Nyugdíjas Parlament érdekvédelmi szervezet, hogy a szerdán kihirdetett kormányrendelet szerint 2,8% lesz a 2020-as nyugdíjemelés mértéke. Azt kérik a kormánytól, legyen 6,5 százalék az emelés.
Ahogyan az lenni szokott, a kormány az év végén rendeletben hirdette ki a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről szóló döntéseit.
A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette "BBB mínusz/A-3" szintű, befektetési ajánlású besorolását. A leminősítés kilátásba helyezésének fő okaként a nemzetközi hitelminősítő a megemelkedett idei és jövő évi román államháztartási hiányt jelölte meg.
A nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjkiegészítésüket és a prémiumot, ami összesen 77 milliárd forintos költségvetési kifizetést jelentett. Megnéztük, hogy mekkora összeg ez valójában.
Mintegy 150 ezer köztisztviselő elbocsátását, a közméltóságok tiszteletdíjának befagyasztását és a kiemelt nyugdíjak eltörlését helyezte kilátásba a román kormány, hogy lefaragja a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékát meghaladó költségvetési hiányt - írta hétfőn az Adevarul hírportál.
Közel 200 milliárd forintos mínusszal zárta a novemberi hónapot a költségvetés pénzforgalmi szemléletben, ami jelentős, de nem kiugró a korábbi évekkel összevetve. A kumulált deficit pedig továbbra is kordában tartott költségvetésről tanúskodik.
Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a GDP 0,75 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást javasol jövőre Magyarországnak, ugyanakkor megjegyzik, hogy a jövő évi büdzsé várhatóan biztosítja ennek megvalósítását.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
A pénzmosás és a terrorizmus elleni egységes és hatékony fellépés az Európai Unió minden tagállamának közös érdeke, de Magyarország továbbra sem támogatja a hatáskörök indokolatlan elvonását a nemzeti hatóságoktól – hangsúlyozta Varga Mihály az EU pénzügyminisztereinek mai ülésén (Ecofin). A magyar tárcavezető szerint egy újabb, uniós intézmény létrehozása előtt tisztázni kell annak szerepét és azt, hogy valós megoldást jelentene-e az európai polgárok biztonságának javítására - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szélesebb szakmai közvélemény részéről a megújult lakossági állampapír stratégiát illetően, amivel kapcsolatban pro és kontra vélemények is megfogalmazódtak. Ez utóbbiak közül kiemelt figyelmet kapott a többlet kamatkiadások kérdése, így fontosnak tartjuk e téma alapos vizsgálatát - írják az MNB szakemberei. Elemzésük alapján az intézményi piaci kamatkiadások mérséklődése és az adóbevételek emelkedése miatt ezek a költségek részben közvetlenül megtérülnek, illetve olyan célok elérését szolgálják, mint az ország sérülékenységének mérséklése, az állam finanszírozási szerkezetének optimalizációja, a kamatkiadások hazai lakosság irányába terelése, a megtakarítási ráta magas szinten történő stabilizálása, illetve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. E tényezők az ország hosszútávú fenntartható növekedésének és felzárkózási pályájának is előfeltételei, így összességében az előnyök irányába billen a mérleg.
A közpénzügyek, az állami gazdálkodás jelenlegi helyzete alapján reálisnak tűnik, hogy a kormány 2021-ben hozzákezdjen a személyi jövedelemadó számottevő csökkentéséhez - nyilatkozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek.
Partnerségre lépett a Penta, egy német fintechcég a SumUppal, egy modern kártyaolvasókat gyártó vállalattal. Az együttműködéssel új offline ügyfeleket akarnak szerezni – írja a TechCrunch.
Ha az Országgyűlés elfogadja az új társadalombiztosítási törvényt, akkor jövőre az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésén túl az egészségügy potyautasait automatikusan kiszűri a törvény rendelkezései alapján felálló új rendszer - közölte a Pénzügyminisztérium.