A régiós országokét meghaladó GDP-arányos adóterheléssel szembesülünk Magyarországon és az elmúlt évek adócsökkentései ellenére emelkedik az adócentralizáció mértéke idehaza. A kormány nagyon igyekszik a további csökkentés érdekében, azonban van egy komoly akadály az útjában.
Donald Trump szerint a bevándorlás- és adópolitikai ellentétek miatt kicsi az esély rá, hogy sikerül megegyeznie pártjának a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a demokrata párt képviselőivel, emiatt pedig hamarosan részlegesen kormányzati leállás jöhet az Egyesült Államokban. Idén májusban már belengette, hogy szándékosan nem egyeztet majd a jövő évi költségvetésről a demokratákkal, most úgy tűnik, hogy egyre nagyobb az esélye egy ilyen forgatókönyvnek.
Több mint egy évtizede nem teljesített olyan jól az Európai Unió gazdasága, mint idén. A lendület jövőre és azt követően is fennmarad, így pedig a közgazdasági logikával összhangban a legtöbb országban feszes költségvetési gazdálkodást folytatnak, igyekeznek minél lejjebb szorítani a hiányt, hogy amikor rosszabbra fordul a helyzet, legyen lehetőség az élénkítésre. A régiós országok többsége is anticiklikus gazdaságpolitikát folytat, Magyarország és Románia azonban kivétel.
Elkerülhetetlen és megspórolhatatlan, hogy a 2018-2022 közötti időszakban további jelentős béremelések legyenek az oktatásban és az egészségügyben, ami jó befektetést jelent és a magyar gazdaság felzárkózását is segíti - hangsúlyozta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége mai Gazdasági Csúcstalálkozóján Lázár János.
A brit kormány 3 milliárd fontot (több mint ezermilliárd forintot) különít el a brit EU-tagság megszűnésével összefüggő bármilyen jövőbeni pótlólagos finanszírozási igényre - mondta a következő pénzügyi év költségvetési tervezetét ismertetve szerdán a brit pénzügyminiszter. Philip Hammond a londoni alsóházban felszólalva közölte azt is, hogy a korábbi előrejelzéseknél (2%) gyengébb gazdasági növekedés várható az idén (1,5%) és a következő években ez az ütem tovább lassulhat.
Az Európai Bizottság ma tucatnyi tagállam kapcsán indítványozta az európai szemeszter őszi csomagjában, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiánya miatt részletes vizsgálat induljon 2018-ban. A listán nem szerepel Magyarország, de az anyagot bemutató sajtótájékoztatón Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos azt emelte ki, hogy Magyarország esetében figyelemmel kellene kísérni a lakásárak emelkedését, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított alakulását. A Bizottság szerint öt tagállam jövő évi költségvetése potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága szabályainak, a franciák büdzséje pedig a korrekciós ág szabályainak. Közben a britekkel szembeni túlzott deficit eljárást megszüntette a Bizottság, a románokat pedig hathatós költségvetési kiigazítás megtételére "kérték".
Az első háromnegyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani - mondta Varga Mihály éves meghallgatásán szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.
A bevételek csak mérsékelten növekedtek idén októberben, miközben a kiadások 34%-kal alakultak magasabban a tavalyinál, ezért alakult ki látványos deficit az év tizedik hónapjában - olvasható ki az NGM által kedden közzétett részletes államháztartási adatokból.
Idén eddig olyannyira jól alakultak a költségvetés alapfolyamatai, hogy az első három negyedévben brutálisan kedvező az államháztartás helyzete. Mindez az utolsó negyedévben soha nem látott költekezésre adna lehetőséget a kormány számára. Elmagyarázzuk, hogyan teheti ezt meg és hogyan nem.
Veszélyben a csökkenő államadósság, ha ugyanis a magyar hatóságok végül az Eurostatnak engedve az Eximbankot az államháztartási körön belülre sorolják át, akkor 2015-ben emelkedő adósságráta adódik és gyakorlatilag stagnálás a 2013-2015-ös időszakban. Ez ugyan az adósságszabályok tekintetében nem okoz problémát, azonban az idei évben a kormánynak nem lesz könnyű dolga.
Mérsékelten javította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését az Európai Bizottság az őszi előrejelzésében és erősebben bővülhetnek a beruházások és a foglalkoztatás is. Az idei évre 2,1%-os hiányt vár a brüsszeli testület, viszont jövőre ez 2,6%-ra ugorhat, amivel azt vetíti előre, hogy nem teljesül a kormány 2,4%-os hiánycélja.
Az Eurostattal folytatott elszámolási vita az Eximbank és a jegybanki alapítványok ügyében még nem zárult le - jelentette ki a Figyelőnek adott interjúban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Az uniós tagállamok nagy száma támogatja, hogy az eurózónának legyen egy stabilizációs célú külön költségvetése - jelezte a hétfői tanácskozás után Jeroem Dijsselbloem. Ő elég furcsa státuszból mondta mindezt, hiszen egy szűkebb csoportnak, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának a rövidesen leköszönő vezetője. Az általa tett kijelentés és az eddig napvilágot látott információk azonban mégis különösen fontosak és a formálódó terv hatásai olyannyira messzire vezetnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögtön kiadott egy szűkszavú közleményt. Ebből kiderült, hol lát poteniális kockázatokat a tárca a magyar érdekek érvényesülésére.
Korábban soha nem látott októberi mínusz alakult ki a költségvetésben, 182 milliárd forintos deficit volt látható. Ezzel az év első 10 hónapjában már 120%-nál jár az éves pénzforgalmi hiány teljesítése. Mindemellett mutatunk egy látványos ábrát a költségvetési deficit alakulásáról.
A rendszerváltást követő évtizedekben mindeddig három alkalommal történt jelentős kísérlet a költségvetés egyensúlyának megteremtésére, de ezek közül csak a legutolsó teremtett tartós egyensúlyt növekedési áldozat nélkül. Az első 1995-ben és 1996-ban valósult meg, a második (két fázisban) 2006 és 2009 között történt, végül az utolsóra 2010 és 2012 között került sor, tehát minden évtizedre jutott egy program. Az alábbiakban a kiigazítások hátterét, szerkezetét és eredményeit elemezzük, ami alapján a gazdaságpolitika három, teljes mértékben eltérő megközelítésének képe rajzolódik ki. Az első két program a gazdasági növekedés szempontjait figyelmen kívül hagyva csak a rövid távú költségvetési szempontokra koncentrált, míg a harmadik strukturális reformokra építve, növekedésbarát módon ment végbe, és így egyedüliként volt képes a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartani, miközben megteremtette a fenntartható növekedés alapjait.
Hajthatatlan az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében, az uniós statisztikai hivatal hétfőn közzétett dokumentuma alapján. Érdekes azonban, hogy az Eurostat két év után sem akarja egyoldalúan átírni a magyar államháztartási adatokat, hanem kivár.
Augusztus után szeptemberben is szokatlanul magas lett a költségvetés havi hiánya. Ezzel a halmozott hiány meghaladta az 1200 milliárd forintot, az éves terv 100%-át, amire idén először volt példa. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban nem aggódik.
Hosszú lejáratú kötvényekre strukturálta át a kijevi kormány szerdai ülésén Ukrajna belső államadósságát, hogy biztosítsa a költségvetés egyensúlyát az elkövetkező évekre.
A második negyedévben is többletes volt a kormányzati szektor, így az első félévben már 270,5 milliárd forint volt a többlet, ami a GDP 1,5%-ának felel meg. Közben a kormány 2,4%-os hiányt tűzött ki az idei évre, vagyis hatalmas mínuszt termelhet az államkassza a második félévben.