Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Augusztusban 100 ezerrel kevesebben dolgoztak Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában, derült ki a KSH adminisztratív adataiból. A keresetek a teljes munkaidősök esetében gyorsan emelkedtek, valójában azonban ennél rosszabb a helyzet.
Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.
Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Tavaly novemberben is kitartott a keresetek gyors emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növekedése mellett továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot. A bruttó átlagkereset 400 ezer forint fölé emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy megugrottak a nem rendszeres kifizetések (jutalom, prémium), valamint az állami szektorban közel 20%-ra nőtt a béremelkedési ütem a korábbi 10% körüli szintről.
Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket.
A szakszervezetek arról számolnak be, hogy a 2020-as béremelés mértéke elmaradhat a tavalyitól. A munkaadók úgy gondolják, hogy tarthatatlan a kétszámjegyű béremelés.
Az idei évben érdemben alacsonyabb béremelést valósítanának meg a vállalatok a Népszavának nyilatkozó szakszervezeti képviselők szerint. Van, ahol infláció alatti béremelési javaslattal nyitnak a cégek, de azért 10%-hoz közeli béremelést idén is ki lehet harcolni. A Portfolio korábban figyelmeztetett: idén már lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly, azonban 2020-ban is érdemi keresetnövekedés várható.
Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan 32, míg az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesültek - mondta pénteki sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Az Országos Nyugdíjas Parlament mai ülésén a résztvevők továbbra is kezdeményezik az év elejei nyugdíjemelésnél az infláción túl a keresetnövekedés mértékének a figyelembe vételét is.
Kitartott a keresetek gyors növekedése Magyarországon a harmadik negyedévben is, miután a munkaerőhiány fennmaradt és a legkisebb kereseteket idén is érdemben emelte a kormányzat. Lássuk, melyik szektorban lehet a legjobban keresni!
Szeptemberben is kitartott a keresetek dinamikus növekedése a KSH friss adatai alapján. A keresetek gyors emelkedését a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése is segíti. Az alacsony szintre csökkenő infláció szintén támogatta a reálbérek gyors növekedését.
Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély.
Magyarországon bruttó átlagkereset 364 800 forint volt júniusban, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A gyors béremelkedés tehát nyáron is kitartott, amit a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése mellett a munkaerőhiány is támogatott.