Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. Elemzők szerint meglepően gyorsan nőttek a keresetek februárban.
A vártnál gyorsabb béremelkedésről számolnak be a szakértők, azonban kiemelik, hogy számos kérdőjel övezi a bérnövekedés ütemét.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.
Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.
Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.
A elmúlt év negyedik negyedévében 1322 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,9 százalékos növekedést jelent 2019 hasonló időszakában tapasztalt 1 203 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 negyedik negyedévéhez képest 2,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,3 százalékkal.
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a nettó keresetek 10%-kal nőttek, amit nagyrészt az egyre markánsabbá váló munkaerőhiánynak köszönhettünk. Habár a gyorsuló infláció egyre nagyobbat harapott ki a keresetek vásárlóerejéből, a reálbérek így is jelentősen emelkedtek (a teljes állásban dolgozó alkalmazottaknál). Tavaly azonban a koronavírus-járvány okozta válság mély gazdasági recessziót okozott, ez pedig nem hagyja érintetlenül a vállalati szektort sem. Mekkora béremelés vár ránk idén?
A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások sikeres lezárásához nagyban hozzájárulna a kormányzati segítség, de az is fontos, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal béremelési javaslatában vegye figyelembe a gazdaság helyzetét - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően egy-egy résztvevő a munkavállalói és munkáltatói oldalról az MTI-nek.
Két nap múlva sor kerül az idei utolsó VKF-ülésre, ahol tárgyalnak a minimálbérről.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Augusztusban 100 ezerrel kevesebben dolgoztak Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában, derült ki a KSH adminisztratív adataiból. A keresetek a teljes munkaidősök esetében gyorsan emelkedtek, valójában azonban ennél rosszabb a helyzet.
Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.
Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ISW nincs meggyőződve arról, hogy komoly következményei lesznek az ukrán rakétatámadásoknak.
Izgalmakban most sincs hiány.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Ezen a szigszalag már nem fog segíteni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
