Decemberben jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, miután az infláció évtizedek óta nem látott magasságba emelkedett, ami miatt zuhan a dolgozók bérének vásárlóereje. A benzinárstop megszüntetése után már az üzemanyagforgalom sem mutat gyors növekedést, az élelmiszerfogyasztás zuhanása pedig a világgazdasági válság időszakát idézi.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
A tavalyi zuhanás után idén is jelentős mértékben visszaesik a legtöbb pedagógus életszínvonala a januári béremelés után. A bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembevéve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk a törvény szerint, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, így egy kezdő pedagógusnak (gyakornok) épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve a pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyás esélyét az egyébként is elöregedő pedagógustársadalom körében. Fordulatot az EU-források megérkezése hozhat a pedagógusbérekben, ezzel kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
Tavaly 354 ezer forint volt az átlagos havi kereset a NAV adatai szerint, azonban az ország egyes részei között hatalmas a különbség. A GKI Gazdaságkutató elemzése rávilágít, hogy átlagosan közel 40%-kal keresnek kevesebbet a munkavállalók a községekben, mint a fővárosban.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. Az elemzés szerint a fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 344 700 forint volt, írja a KSH. A vállalatoknál közel 15%-kal nőttek a bérek, a költségvetési szektorban 12,3%-kal, vagyis az infláció a költségvetési szférában már a teljes emelést elviszi. A következő hónapokban pedig már a nemzetgazdaság egészében is visszaeshet a keresetek vásárlóereje.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
A Portfolio információi szerint már elindultak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között, de az elmúlt évekre jellemző „sima” bérmegállapodás aligha várható. A rezsiköltségek elszállása egyértelműen óvatosságra inti nemcsak a cégvezetőket, hanem a szakszervezeteket is. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt néhány cégnél volt némi rugalmasság, és év közben is emeltek valamennyit a béreken egyszeri juttatásokkal és a cafeteria megemelésével, de többségében nem ez volt a jellemző.
Felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja a beszerzési árak gyors növekedése, a forint árfolyamának zuhanása, az egyes élelmiszerek árstopja, a szektor megemelt különadója, most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése – vélik a Portfolio kiskereskedelmi forrásai. Utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állás), aztán a bezárás várhat számos boltra.
Idén júniusban 503 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél, a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset pedig 347 200 forint, amelyek rendre továbbra is gyors, 15,4%-os, illetve 16,1%-os növekedést mutattak éves alapon – közölte a KSH.
A bérhierarchia tetején lévők (a felső 20 százalék) átlagfizetése 2021-ben mintegy 5,5-szeresét tette ki a legalján elhelyezkedőkének a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a KSH jelentése szerint.
Áprilisban továbbra is magas volt, de nem gyorsult tovább a keresetek növekedése Magyarországon, miközben az infláció egyre inkább visszafogja a fizetések vásárlóerejének növekedését.
Ma már bruttó hárommillió forint felett keresnek a gyárigazgatók a Wyser kutatása szerint, de kétmillió közelében van a műszaki igazgatók fizetése is. A felmérés alapján a gyártás-termelésben azonban egyáltalán nem az alapbér a legfontosabb, a vezetőket számos tényező befolyásolja a munkahelyváltásban.
Nagyon erős a bérnyomás a magyar gazdaságban a KSH friss adatai alapján. Mind a bruttó átlagkereset, mind a rendszeres keresetek gyorsuló ütemben nőnek. Ez az első komoly jele annak, hogy Magyarország az ár-bér spirál kapujában van.
Februárban 546 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH adatai szerint, ami közel 32%-os (!) növekedés éves alapon. Ebben a hónapban az alapbér mellett 6 havi jutalmat (fegyverpénz) kapott a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy része, ami jelentősen felhúzta az átlagot. A KSH szakértői a Portfolio-val közölték: fegyverpénz nélkül számolva 472 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 14%-os növekedés éves alapon.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
